Krónika, 1949 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1949-08-15 / 8. szám
1949 augusztus “KRÓNIKA" 5-IK OLDAL segélyakció iránt, hogy köszönjük meg minden amerikai magyarnak még az utolsó nikkelt is, mert az is egy darab kenyérrel megment egy hontalan magyart, szenvedő nőt, vagy magyar ifjút. Az amerikai magyarnak fogalma sem lehet a hontalanok borzasztó szenvedéséről és kérnek mindnyájunkat, akik ebben az áldott szabad Amerikában élünk, ne felejtsük el őket és támogassuk a testi és lelki életben, hogy kibírják, amig a muszkával való leszámolás ideje elérkezik: “Mert jönni fog, mert jönni kell!” , A müncheni hontalan magyarok gyűlésén ä magyar menekült csoportok minden rétege jelen volt, barátok, ellenségek, stb. Ahogy Hennyey Gusztáv ur is mondotta! Tulajdonképpen, az egész hontalan magyarság egy szent célban hisz és azért fohászkodik: a magyar ügyben és a magyar ügyért, ebben nincs elvi különbség közöttünk. Mindnyájan testvérek vagyunk.” Roppant meghatott ez a gyűlés és ha itt-ott mégis vannak kis személyi differenciák, melyek az utolsó évben majdnem eltűntek, hadd tiszteljük meg az elleftzékben is, amit amerikaiasan “constructive criticism”-nek nevezünk és örüljünk, hogy a magyar individualizmus, ilyen módon is bebizonyítja életjogusultságát. Mint amerikai állampolgárok, mi amerikai magyarok, legyünk büszkék, hogy kormányunk által minden amerikai polgár adójából támogatjuk a világ szenvedő menekültjeit. A hontalan, akármilyen nációhoz tartozik is, nem bir eléggé hálát adni és köszönetét mondani az amerikai nemzetnek felebaráti szeretetéért, barátságáért, anyagi és erkölcsi támogatásáért, mellyel igyekszik a világ menekültjein segíteni. Mi amerikai magyarok induljunk meg hontalan magyar testvéreink segélyért kiáltó szavain, hogy mentsük meg őket! Hogyan? Az egész amerikai magyarság egyetemes egyesülésével, hitfelekezeti különbség nélkül, a nagy csucsszervezet, az Amerikai Magyar Szövetség és az Amerikai Segélyakció utján. Minden amerikai magyar, katholikus, protestáns, zsidó, aki szereti a magyar lelket, csatlakozzék az Amerikai Magyar Szövetségbe, évi tagsági dij önként megállapítva, egy dollártól ezer dollárig. Használjuk ki amerikai polgári befolyásunkat úgy helybeli, mint nemzetközi irányban, az Ezeréves Magyar Szent Birodalom felszabadítására, lehetőleg az Európai Egyesült Államokba bekapcsolódó Dunai federativ királyság érdekében, amely a régi Magyarország népei testvéri közösségének, a magyar szentistváni eszme renaissance-ának gyakorlati elindulása, reményteljes uj “STARTJA” volna! EGY MOST BEVÁNDOROLT D. P.-MAGYAR LEVELE KALIFORNIAI MESSZELÁTŐ Irta: Dr. HERGZEGH JÓZSEF, református lelkipásztor. Talán furcsán ihangzik, de itt még nagyobb örömmel bontom fel mint uj bevándorolt a Krónikát, mint annakidején Ausztriában, hiszen itt teljesen egyedül vagyok a környéken magyar s a családomon kívül nincs akihez anyanyelvemen szólhassak. A lap minden egyes sorát tüzetesen elolvasom s ez az az Idő, amikor lelkileg felszabadulok a mindennapi gondok bilincseitől s a North Carolina-i hegyeket a Kassa (és nem Kosice) környéki hegyeknek látom s nem a múlt s nem a jelen, hanem a jövő Magyarországában érzem magam! Ilyenkor élek igazán. Ilyenkor egyesül az Amerikában lévő szabadság tudat az otthon érzetével s ezt a lelki boldogságot úgy szeretném megosztani minden hon fitársammal, úgy az otthoniakkal, mint Európa D. P. nyomortanyáinak lakóival. Egyelőre még anyagi gondokkal küzködök, de a “Krónika” havonkinti megküldésével sokkal többet tetszett adni, mintha egy 100 vagy 1000 dolláros bankjegyet kaptam volna, mert lelki táplálékot kaptam, ami sokszor sokkal többet jelent a testinél. Kérem, szíveskedjék a lapot tovább is küldeni s az előfizetési árát úgy érzem szeptemberben pótlólag megfogom tudni küldeni. Addig is hálás köszönetét mondok a lap megküldéséért. Továbbá, hálásan köszönöm, hogy előző levelemet Szántó L. urnák továbbítani méltóztatott, aki azonnal szerlett is állást. Időközben azonban körzeti lelkészünk utján is sikerült ez év szeptember 1-től állást kapnom s igy az itteni D. P. szabályok értelmében maradnom kell. Szántó urnák megköszöntem támogatását s egyben kértem, hogy arra az állásra amit nekem szerzett, lehetőleg egy ausztriai D. P. táborban élő honfitársunkat igyekezzen kihozatni. Nevezett személyi adatait ugyancsak közöltem. Ismételten megköszönve úgy a lap küldését, mint az állás szerzés körüli fáradozást, magyar testvéri üdvözlettel vagyok Waynesville, N. Caroline, 1949 julius 24. Dr. Juhász Endre. tS88SSSSSSSSS2ŐSSSSSS£SSSSSSSSSSS2SSS8SSSSS35SSS.8S8SSS25S?25SSS5SSSSSSSSS*SSSS2SSS£525SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS Kérjük hontalan testvéreinket, hogy gyorsabb elintézés céljából segélyügyekben egyenesen a Segélyakcióhoz (Hungarian Relief, 246 Fifth Ave. New York), bevándorlási ügyekben pedig az Amerikai Magyar Szövetséghez (American Hungarian Federation, 1624 Eye Street, Washington 6, D. C.) forduljanak. eS88£82S2S£S£8£8£82S£888£8S88SSS88SSSS8SSSS8S8£S2828SS8S8SS2S2SS88S2S£S8828282S282S25SS2S2SSS8S8SS888S8£S8S A kaliforniai lelkészlakás szép kertjében, az öreg tölgyfa alatt igazgatom és tisztitgatom messzelátómat, hogy minél messzebbre, minél tisztában láthassak. István király ünnepére készül minden igaz magyar szív! Az ősi földön és a bujdosásban millió és millió magyar szem könnyezik és sir. .. Éppen ezétt van nagy szükség arra, hogy a Kaliforniai Meszszelátó fölemelje a lecsüggedt fejeket, letörölje a könnyeket és vigasztaló igazságot és bátorítást mutasson. AMERIKAI VEZÉRKARI FŐTISZTEK BÉCSBEN. Messzeláíónk legelőször is azt a hatalmas repüfőgépet látja meg, az elnöki gépet, az “Independence”-t, amint felszáll Amerika földjéről és Európa felé veszi útját. Azért mennek ezek az amerikai főtisztek, hogy kidolgozzák az “Atlanti Szövetség” tagjainak katonai fölszerelését és egyöntetű védelmét. Londonban, Párisban, Frankfurtban és Bécsben folytatják le ezeket a nagyfontosságu tárgyalásokat és megállapodásokat. * * * Különös, de való megismétlődése a történelemnek az, hogy árva Magyarországunkra a halálveszedelem mindég Ázsiából szakadt. Továbbá az, hogy ezek az iszonyatos veszedelmek Bécsnél megfeneklettek. Amikor a tatárveszedelem szakadt Magyarországra, az ázsiai hordák egészen Bécsig elportyáztak a gyászbaborult magyar földről. Amikor a törökök ázsiai pusztító serege Magyarországot feldúlta és másfélszázados rabigába tette, Bécs városa alatt tört meg és onnan indultak a felszabadító seregek a Duna-Tiszá tája felé. És most, a harmadik ázsiai halálveszedelem, amely talán szörnyűségesebb a megelőzőknél is, végigpusztitva Magyarországot, Bécsnél akadt el. Az örökké éhes és lompos muszka medve ott dörmög a Szent István templom közelében, de tovább már nem mehet! * * * Az amerikai vezérkari tisztek bécsi tanácskozása azért tölti el reménységgel a mi szivünket, mert biztosra vesszük, hogy a felszabadítás nem késhet már soká. Meg kell indulnia a felszabadításra a hatalmas Nyugatnak. Fel kell szabadulnia úgy Magyarországnak, mint egész Európának az iszonyatos harmadik ázsiai halálveszedelem: a muszka imperialista bolsevizmus átka alól. . . A bécsi Szent István templom tornyából meg lehet figyelni a muszka medve hadonázását s hallani is lehet onnan utálatos dörmögését. Azonban a Nyugat katonai fölkészülése arról beszél, hogy azok a krisztusi gondolatok, amelyek őre az öreg bécsi katedrális, diadalmaskodni fognak az ázsiai istentelen bolsevizmuson. És a felszabadító seregek megindítják a föltámadás utján Szent István birodalmát: Nagymagyarországot. NEM REMÉNYTELENÜL ÜNNEPELÜNK! Minden magyarnak szivébe örökre be van vésve: Nagymagyarország képe. És olyan ez a kép, mint egy áldott nagy kenyér, amelyből mindenkinek juthat egy bő karéj, hogyha együtt tartja népeit az évezredes királyi korona ereje és bölcsessége. Ha azonban darabokra tépik és veszekednek rajta, koldusbotra jutnak népek és nemzetségek. * * * Rab-Magyarországon tavaly már nem lehetett külső ragyogással István király napját ünnepelni. Pedig a két világháború közötti időben annyira megépült az aranyhid Debrecen és Pannonhalma között, hogy úgy a katolikus, mint a protestáns magyarság egy szívvel és lélekkel ünnepelt! Ezért kellett a vörös rabtartóknak az egész magyarság lelki ünnepét világivá tenni és elnevezni a Kenyér Ünnepének. Csakhogy nemcsak kenyérrel él az ember! A magyarság szenvedő milliói csendben, de annál bensőségesebben ünnepeltek és fognák ünnepelni az idén is. Három szerencsétlen köztársaság és két keserves bolseviki proletárdiktatúra megtanította a gondolkozó magyarságot arra, hogy nincsen más ut, mint a resturáció: Nagymagyarország megépítése Ottó Őfelségének bölcs uralma alatt. * * * Valamikor Dévénytől Brassóig és Ungvártól Fiúméig kondultak meg az ünnepi harangok István király napjára! Ma alig szólalhatnak meg, hogy hirdessék a nagy örömet. Azonban lélekben az árva magyarsággal ünnepelnek az elszakított testvérnépek. Messzeláíónk hadd lássa meg azért elsősorban is a horvátokat. Az akarata ellen Yugoszláviába, — bátran mondhatjuk: Nagyszerbiába, — kényszeritett horvát nép mindenáron szabadulni akar a titoi országból. Hogyha Amerikában is horvát vezetőkkel beszél az ember, mind erről tesznek bizonyságot. A királyhü magyarságra vár az a nemes és nagy feladat, hogy a legnagyobb szeretettel és bölcsességgel visszavezesse a sokat szenvedett hprvát nemzetet a szentistváni Nagymagyarországba. * * * Tót és rutén testvéreink szabadságvágyáról legutóbbi számunkban emlékeztünk meg. Hadd fordítsuk azért messzelátónkat Erdély felé. Tesszük ezt annál is inkább, mert most tartóztatták le a romániai vörösek az erdélyi magyarság nagy főpásztorát: Márton Áront. Bátran elmondhatjuk róla, hogy ő az erdélyi magyarság Mindszenti-je. Mert mögéje éppen úgy
