Krónika, 1949 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1949-05-15 / 5. szám
8-IK OLDAL “KRÓNIK A” azonban ez fentmaradt sajtóban, irodalomban, beleszivárgott a tömeigek leikébe s épp ezért, mikor a magyar királyság visszaállitásáról beszélünk szembe kell nézni ezzel a tényezővel és a várható ellenérveléssel is. Magyar viszonylatban elsősorban a négy évszázados gyanúval kell számolni, amely azt kérdezi: “miért épp a Habsburgok’’? Miért épp egy “idegen’’ dinasztia, amelynek egyes korszakaihoz méghozzá véres szabadságharcok emléke fűződik?! A modern diktatúra és a bolsevizmus visszamenőlegesen is akarja létét igazolni és a nemzeti szabadsághősöket igyekszik kisajátítani, elődjei közé iktatni. Kossuthból, aki 1852-ben. Amerikában világosan megmondotta, hogy “nem vagyok se szocialista, se kommunista,” igy igyekeztek dühös, osztályharcos forradalmárt, valóságos pro-bolsevistát csinálni. Petőfit, a népszabadság halhatatlan dalnokát igy próbálják naponta az idegen, bolsevista elnyomás költője és szellemi atyjaként ünnepelgetni. Mindezekkel a törekvésekkel szemben nem volt okos és helyes egyes magyar történelemiróknak és politikusoknak az a korábbi próbálkozása, hogy Széchenyitől Deákig, Andtrássy Gyuláig felvonultatták a "dinasztikus” érzelmű magyarokat s ezeknek igyekeztek kultuszt csinálni. így kialakult egy "kuruc” és egy “labanc” szellemű történetírás, amely inkább a pillanatnyi konjunktúrákon alapult, mint a komoly tudományosságon. Szekfü Gyula “A száműzött Rákóczi”-ról megírta botrányos könyvével, megalapozta az 1919-es keresztény-kurzus filozófiáját, majd ugyanezzel a buzgósággal elment moszkvai követnék és tovább alapozgatta a kultur-bolsevizmus papirmasé épületét. Ez a tudományosság épp annyira célját tévesztette. mint az 1920-as évek legitimista propagandája, amely a nemzeti érdekek ésszerűsége helyett a romantikus, szivbéli érzelmekre igyekezett hatni. Politikai vonalon akadt egy "középutas” megoldás, amely meg akarta tartani a királyságot, sőt a királyt is, de legitimitás nélkül és igy jutott el “egy angol herceg” királlyá választásának gondolatához, egészen addig, mig megelégedett volna egy sajtó-mágnás fiának megkoronázásával is, hogy aztán kiderüljön miszerint az egész ábrándozás mögött nem áll ott Anglia egyetlen hivatalos tényezője sem, legfeljebb az illetékes angol körök kiábrándító közömbössége. E tények alapján világos, hogy a magyar királyság visszaállítása, vagy végleges lerombolása kérdésében figyelmen kívül kell hagyni úgy az intellektuális radikalizmus, mint a kuruckodó, vagy labanckodó magyarok érzelmi érveit, mert e kérdés eldöntésénél — jobban mint valaha — egyetlen szempont jöhet számításba, a nemzeti érdek. Ennek a realitása fontosabb minden szimpátiánál, ellenérzésnél, mert sem Petőfi 1848-ban írott király-ellenes versei, sem Kossuth detronizációs határozata, sem a kuruckor Thaly Kálmán által megcsinált kései romantikája-, de Deák Ferenc húsvéti vezércikke, vagy Pefchő Sándor legszebb történelmi tanulmánya sem döntheti el, hogy mit kíván a nemzet érdeke egy, a tatárjárásnál súlyosabb bolsevista pusztítás után. Éppen Kossuth Lajos magatartása igazolja, hogy az igazi patrióta számára mindenekfelett álló tényező a nemzeti érdek. Kossuth Lajos 1849 után egy ideig élesen szemben állt a dinasztiával. Azonban abban a pillanatban, melyben felismerte, hogy a nemzet nagyobb érdeke a dinasztiával való együttműködés, a dunai birodalom fennmaradását kívánja, a realitás útjára tért s többé nem a dinasztia magyar királysága, csupán a közös-ügyes rendszer ellen tiltakozott, de fenntartás nélkül hajlandó lett volna elfogadni a personális uniót. Nem érdektelen itt megemlíteni, hogy a Kossuth által megjelölt irányi helyességét szankcionálta IV. Károly király, akinek eltökélt szándéka volt a personális unió megvalósítása. Kossuth épp úgy, mint IV, Károly király a nemzeti érdek és realitás útjára tértek s jellemző, hogy a királynak ezt a szándékát Kossuth nevére hivatkozva hiúsította meg az 1918-as lázadás, amely nem a nemzeti érdeken, hanem a szenvedély alantas érzelmein alapul. Kossuth Lajos, aki romantikus patriótából igazi magyar realistává változott, 1859-ben határozott nemmel felelt III. Napoleon felhívására, hogy menjen Erdélybe és szervezzen felkelést a dinasztia ellen. “Sire — mondotta —- Keleten minden zűrzavar az orosznak használ én pedig nem akarom, hogy rab legyen hazám és rab Európa.” Később, mikor Bismarck orosz-porosz politikájának segítségével a moszkovita imperializmus rátette lábát a Balkánra és hatalmi befolyását kiterjesztette Bulgáriára, Kossuth Lajos ‘A bolgárországi tragédiáról” Helfy Igriáchoz Írott levelében megállapította . . én a keleti kérdésben hazánk, az osztrák birodalom és az uralkodó család között teljes érdeksolidaritást látok, . . . Tudom, hogy ez intésemnek figyelemre méltatása a Habsburg-Lotharingiai Háznak előnyére válnék, de én, akiről tudva van, hogy törhet, de nem hajlik meg, én azt kiáltom, legyen üdvözölve minden előnye, mely hazám létérdekének biztosításával lett megszerezve. Mi más ez, ha nem az igazi patrióta hangja, amely nem engedi magát befolyásolni a személyi érzelmektől. Az a magatartás ez, amelyet minden magyartól várni kell, mikor a királyság sorsáról kell dönteni,. mert nem a múlt rossz, vagy szép emlékei, nem az érzelmek, hanem a nemzet érdekei a döntők. Élete késő alkonyán 1893-ban “Osztrák császár és magyar király” című tanulmányában mikor Kossuth Lajos élesen megkritizálta a közös-ügyes rendszert, újra hitet tett a personális unió mellett és azt irta: “Engem sokan a Habsburg-ház ellenségének mondanak: pedig én, aki törhetek, de nem hajlok, én nyíltan kijelentem, hogy ha Magyarország mostani uralkodója az én életemben megszűnnék, vagy megszüntetnék osztrák császár lenni s csak magyar király maradna, 1949 május--------,— — azt ugyan nem ígérhetném, hogy felejteni akár tudnám, akár akarnám a felejthetetlent, de ha nem zárnák be előttem az ajtót, haza mennék s elvállalnám és minden “reservata” nélkül teljesíteném a kötelességeket, melyekkel a becsületes polgár hazája uralkodójának tartozik.” íme! Kossuthban sehol sem található meg az a gyűlölködés, vagy az a hypernacionalista romanticizmus, de még kevésbbé az a sziszegő kigyógyülölet, mellyel a bolsevikiek ejtik ki a Habsburg nevet. S nem szabad elfelejteni azt sem, hogy Kossuthnak nemcsak ezek az Írásai,, de a sokkal élesebbek is akadálytalanul megjelenhettek I. Ferenc József monarchiájának bármely újságjában, mert az elvi álláspontot tisztelte, méltányolta az uralkodó, még akkor is, ha az kedvezőtlen volt reá nézve. Hasonló toleranciát nagyon nehéz volna feltételezni a “felszabaditott” Magyarország mostani urairól, vagy általában a diktátorokról. (Folytatjuk) Hontalan iparművész munkája Érdekes kiállítást mutattak be New York városban a Rockefeller palotában. Ez a kiállítás bennünket magyarokat is érdekel, mert a kiállításon szereplő Cointex nevű német cég kézzel csomózott, úgynevezett perzsaszőnyeg techni kával készített, egészen különleges mintájú szőnyege — amelynek mintáját a párisi Louvre-muzeumban őrzik — egy hontalan magyar iparművész remeke. Ez az iparművész, akinek Erdélyben államilag támogatott szőnyegszövőiparművészeti iskolája volt, az első világháború után együttesen rendezte kiállításait a hires nagybányai festőiskola mestereivel és már az 1930-as években művészi szőnyegeivel szakkörökben világhírnévre tett szert. ban és színekben is sokkal pompásabb szőnyegeket lehet készíteni. Állandó alkalmaztatással most is tiz hontalan magyar családnak biztosit megélhetést és mindezt minden tőke nélkül, művészi tudásával, becsületes munkájával és szorgalmával teremtette meg négy év alatt. Mellékelten bemutatunk egy magyarszőnyeg fényképet és a fenti kiállítás tárgyát képező Louvre-szőnyeg egy részletét,; Mindkettő páratlan a maga nemében. Mezei mester szakkönyvet is ir, melyből bárki rövid idő alatt meg tanulhat szőnyeget készíteni. Az eddig a kevésbbé tehetős ember Jelenlegi műtermében nemzetiségre való tekintet nélkül, eddig, mintegy 40 tanítványt képzett ki ingyenesen, közöttük igen sok hontalan magyart. Ezek a magyarok a világ minden részében munkájukkal a magyar művészetet és tudást fogják hirdetni. A mester (Mezei Elemér, Viechtach 13b Bayern, Germania) 25 éves művészi pályafutása alatt műtermeiben több királyi udvar számára készített szőnyegeket és uj törekvése világszerte nagy sikert aratott. A művész bebizonyította, hogy gazdag magyar díszítőelemek felhasználásával a keleti szőnyegeknél sokkal szebb, rajzszámára alig elérhető művészi szőnyegeket a mester által tervezett egyszerű és könnyen előállítható szövőállványon mindenki otthonában maga készítheti el. Felvilágosítást posta utján bárkinek szívesen ad meg -a mester. Köszönettel fogad el megrendeléseket bármilyen méretű és mintájú kézicsomózásu művészi szőnyegre. A leszállított szőnyegek garantáltan fényálló, mosható, vasalható és molyálló elsőrendű gyapjufonalakból készülnek. A munka kifogástalan szakszerű és művészi kiviteléért a mester eddigi 25 éves munkássága garanciát nyújt.
