Krónika, 1949 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1949-05-15 / 5. szám
1949 május “KRÓNIKA” 3-IK OLD AD ritettc volna. Nem voltak sem politikai szónoklatok, sem zászlók, de a Bíboros Hercegprímás jelenléte a nép között mintha villanyáramot fejlesztett volna. Abban az időben azt hiszem még kevés amerikai hallott Mindszenty biborosról, de mint Magyarország római katholikus vezére, hosszú időn át ő szimbolizálta a kommunista elnyomás iránti ellenállást benn az országban. Későbbi tárgyalása és elitéltetése az amerikai nagykövet elutazásához és ezzel kapcsolatban az én visszatérésemhez is vezetett. Nem akarom a szakértők által már kinyilatkoztatott véleményekhez az én teóriám is hozzáadni erre az úgynevezett perre vonatkozólag, de annyit mondhatok, hogy a kormány propagandája kevés embert tudott meggyőzni a Hercegprímás bűnösségéről. “Hazugság. IMert ez nem az a férfi, akit mi ismertünk,” mondták nekem ismételten 'az emberek a tárgyalás ideje alatt. A Szent István napján tartott szentmisén az amerikai nagykövet és a követség tagjai társaságában én is részt vettem. A templomból kijövet az előtte lévő téren rengeteg ember szorongott. Ahogy a lépcsőn lejöttünk, a tömegen halk sugdosás futott végig. A morajf fokozatosan hangosabb és élesebb lett, mig mi is kezdtük megérteni a szavakat. Éljen Amerika! Éljen Amerika! Mintha a félelemtől megbénult hangszálakkal próbáltak volna kiabálni. Az arcokat sohasem fogom elfelejteni. Remény és rettegés, könnyekkel keverve ... ez az a kép, amit hazahoztam magammal a Vasfüggöny mögötti életről. VISSZA AZ ŐSI NEMZETI ALKOTMÁNYHOZ! A trónfosztási törvényt ellenséges szomszédállamok kény szeritették fel és alkotmányjogi fennmaradása nem egyeztethető össze a magyar nép önérzetével és méltóságával Az alkotmány foglalja össze a nemzet évezredes története folyamán kialakult azon intézményeket, amelyek a magyar nemzet fennmaradását, függetlenségét és fejlődését biztosítják. Az alkotmány legfőbb erőtényezői a koronás király és a törvényes országgyűlés. Ezek azért szükségesek, mert az alkotmányjogi főtényezőknek összehangzó munkássága a magyar nép minden rétegében lelki megnyugvást hoz; mert mindenki tudja, mi a joga, mi a kötelessége, kinek tartozik engedelmességgel, kitől várhat törvényt és igazságot, szóval biztosítja azt a szilárd közjogi rendet, mely egyedüli alapja a politikai békének és a közgazdasági élet fellendülésének. Mindez Magyarország ezeréves életének történelméből következhető. A történelem igazolja, hogy a nemzet alkotmánya nélkül erőtlenné lesz, mert vagy meghunyászkodik az uralgó hatalom előtt és leveti erkölcsi értékeit, vagy mindig csak egymást marja, mindkét esetben pusztul és elszegényedik. Mig ha szabad nemzeti intézményeinek keretei között élhet, önfegyelmezetten, egységesen és öntudatosan tud dolgozni, fejlődni és vagyonosodni. Az ősi szabad nemzeti intézmények: a koronás királyi méltóság, a törvényes országgyűlés, a szabad önkormányzat a törvényhatóságokban s községekben, a független bíráskodás. Ezek a szervek és azoknak törvényes működése együtt alkotja a magyar alkotmányt. Az ősi nemzeti intézmények a magyarság fejlődésének pillérei, azok a nemzet leikéből, sajátosságából fejlődtek ki s a történelmi fejlődés folyamán mindig rugalmasak voltak ahhoz, hogy az idők szükségleteihez, a nép érdekeihez békésen hozzásimuljanak és mindig elég szilárdak voltak arra, hogy a magyar nép nagy hagyományait megőrizzék, a polgárháborúkat törvényes politikai küzdelmekké mérsékeljék, igy a mindennapi kenyér megszerzésére a szükséges békét a folyamatosan uralkodó igazságosság utján állandóan fenntartsák. Mindig akkor szakadtak a magyar népre a bajok, amikor alkotmányunkon csorba esett. Legutóbb 1918-ban, amikor lelkiismeretlen emberek az alkotmányt romba döntötték; azóta a nemzet képtelenné vált a maga belső erejét kifejleszteni. Az ország viszonyai fejlődésnek akkor indulnak, ha a nemzet ismét ősi szabad intézményeiben és alkotmányával élhet. Az alkotmány a magyarságnak olyan, mint a vetésekre akár az eső, akár a napsugár; az hozza ki a benne rejlő értékeket. A magyar fajnak ez a sajátossága még csak egy nemzetnél van meg; az angolnál. A mi bajainknak nem mindig a külföld az oka, bennünk is van hiba, hogy összeomlottunk. Bennünk van az erő is, hogy feltámadjunk. Belőlünk a feltámadáshoz szükséges erőt egyedül ősi alkotmányunk visszaállítása képes kiváltani. Feltámadásunkhoz belső nemzeti erő szükséges, melynek tényezői: a nemzeti öntudat, a tiszta erkölcs és a polgári bátorság, mely az előbbi kettővel még mindig szunnyad a magyarban. A feltámadáshoz szükséges lelki erőt az ország népéből a nemzeti alkotmányos királyság fogja kiváltani. IV. KAROLY NEMZETI KIRÁLYSÁGA Királyt választani nem kell, mert az utolsó koronás királynak a fia: II. OTTO, a király, él. A Habsburgok segítségének köszönhetjük, hogy Mohács után a megmaradt Csonka-Magyarországot megvédhettük és nekik köszönhetjük, hogy az integritást helyre állíthattuk, azt a Nagy-Magyarországot visszaszerezhettük, amely nélkül igazi életünk nincs és nem lehet. A Habsburgok védték meg azokat a kapcsokat, amelyek a Nyugathoz kötöttek és amelyek a múlt század gazdasági fellendülésének előfeltételét képezték. Igaz, hogy szabadságunkat gyakran vérrel kellett megvédenünk, de ez mindenütt igy volt.Ma a királyság mindenütt a törvényt, jogot, az alkotmányt személyesitii meg s erejét ezekben az erkölcsi tényezőkben találja meg. A királyság ma mindenütt alkotmányos királyságot jelent. Lehet a magyar király egyszersmind más országok uralkodója is, ha ez a magyar nemzetet erősiti. Történelmünkben többször előfordult, hogy a magyar király más országok felett is uralkodott. így egyik legnagyobb királyunk Nagy Lajos egyszersmind Lengyelország királya is volt. Zsigmond a német-római birodalom császára, valamint Mátyás több országnak volt uralkodója. Annak a veszélynek pedig, hogy a múltban nem volt kellőképen biztosítva Magyarország függetlensége egyszersmindenkorra végett vetett boldogult IV. Károly királyunk, amidőn ünnepélyesen kijelentette, hogy amennyiben az isteni Gondviselés úgy; akarná, hogy más országok felett is uralkodjék, ez a tény nem érinthetné semmiben Magyarország teljes állami függetlcnségét.Kijelentette továbbá, hogy soha sem fogja Magyarország politikai vagy katonai erejét más országokra nézve fennálló jogigényeinek biztosítására felhasználni s egyáltalán, hogy a hadüzenet és a békekötés jogát, melyet eddig kizárólag a király gyakorolt, a nemzettel megfogja osztani. Ezzel IV. Károly király helyreállította azt a nemzeti királyságot, amelyre szükségünk van, erősebb biztosítékokkal mint valaha és örökre széttépte azoknak a hagyományoknak a szálait, amelyek Magyarország függetlenségét a múltban időnként veszélyeztették. II. Ottó, a király pedig martiratyjának e politikai végrendelete szellemében neveltetett, ezt szentül őrzi szivében. De ezt a királyi függetlenségi akaratot be is iktatjuk törvényeink közzé. Egy Habsburg lehet nemzeti király, ha magyar szellemben nevelik ifjú királyunkat, ha hagyományos ragaszkodásra és törvénytiszteletre neveljük, magunk fogjuk a királyt száműzetéséből visszahozni és magunk fogjuk őt a trónra ültetni. így nemcsak a király fog meggyőződésből s ösztönből nemzeti és magyar alapon állani, hanem a dinasztia történelmének újkora fog megindulni. A trónfosztási nemzetgyűlési törvényt 1921-ben azért hozták meg, mert az ellenséges szomszéd államok arra reá kényszeritették az erőtlen országot, épp úgy, mint ahogyan kényszer szülte az ország csonkitó trianoni béke becikkelyezését. A trónfosztás is nem a magyar nemzet akarata, hanem ellenségeink akarata és cselekvése volt. Ami kényszer, az nem szabadság, az nem jog. A szabadkirályválasztás a nemzetre a legveszedelmesebb méreg, mert az megfertőzi a szilaj, pártoskodásra hajló nemzet lelkének egységét, darabokra szakgatja a nemzeti társadalmat, szétforgácsolja a magyarság erejét, aláássa a királyság tekintélyét, gondolatát és mindezzel kiszolgáltatja az országot ellenségeink kezére. A PÁRTKIRÁLYSÁG VESZEDELMEI. Nemzetünk érdekei azt parancsolják, hogy állítsuk vissza ősi nemzeti alkotmányunkat, mert az a legerősebb támaszunk minden ellenséggel szemben. Egyedül az igazságnak higyjünk, mely igy szól: Szeressed magyar hazádat, alkotmányodat és törvényes királyodat, hogy méltóan betölthessed világtörténelmi hivatásodat. A választott király előtt az ő hívei, akik trónra tették, a kegyeltek, a kedves emberek; akiknek sokat elnéznek, mert nekik köszönhető a királyi hatalom, azért sok a szabadságuk és jól mennek dolgaik; mig a többi magyarnak még szólani sem szabad, mert az erősebb letöri a gyengéket, szomorú hát a sorsuk és száraz a kenyerük. A pártkirály a nyugtalanágot, a terrort, az egyenlőtlenséget, a szenvedést és pusztulást jelenti a nemzetre. II. Ottó királyi hatalmát nem egyeseknek, nem felekezeteknek. nem társadalmi osztálynak, nem egy pártnak
