Krónika, 1949 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1949-05-15 / 5. szám

1949 május “KRÓNIKA” 3-IK OLD AD ritettc volna. Nem voltak sem politikai szónoklatok, sem zászlók, de a Bíboros Hercegprímás jelenléte a nép között mintha villanyáramot fejlesztett volna. Abban az időben azt hiszem még kevés amerikai hallott Mind­­szenty biborosról, de mint Magyarország római katholikus vezére, hosszú időn át ő szimbolizálta a kommunista elnyomás iránti ellenállást benn az országban. Későbbi tárgyalása és elitéltetése az amerikai nagy­követ elutazásához és ezzel kapcsolatban az én visszatérésemhez is vezetett. Nem akarom a szakértők által már kinyilatkoztatott vélemé­nyekhez az én teóriám is hozzáadni erre az úgynevezett perre vonat­kozólag, de annyit mondhatok, hogy a kormány propagandája kevés embert tudott meggyőzni a Hercegprímás bűnösségéről. “Hazugság. IMert ez nem az a férfi, akit mi ismertünk,” mondták nekem ismételten 'az emberek a tárgyalás ideje alatt. A Szent István napján tartott szentmisén az amerikai nagykövet és a követség tagjai társaságában én is részt vettem. A templomból kijövet az előtte lévő téren rengeteg ember szorongott. Ahogy a lép­csőn lejöttünk, a tömegen halk sugdosás futott végig. A morajf foko­zatosan hangosabb és élesebb lett, mig mi is kezdtük megérteni a sza­vakat. Éljen Amerika! Éljen Amerika! Mintha a félelemtől megbénult hangszálakkal próbáltak volna kiabálni. Az arcokat sohasem fogom elfelejteni. Remény és rettegés, könnyekkel keverve ... ez az a kép, amit hazahoztam magammal a Vasfüggöny mögötti életről. VISSZA AZ ŐSI NEMZETI ALKOTMÁNYHOZ! A trónfosztási törvényt ellenséges szomszéd­­államok kény szeritették fel és alkotmányjogi fennmaradása nem egyeztethető össze a magyar nép önérzetével és méltóságával Az alkotmány foglalja össze a nemzet évezredes tör­ténete folyamán kialakult azon intézményeket, amelyek a magyar nemzet fennmaradását, függetlenségét és fejlődését biztosítják. Az alkotmány legfőbb erőtényezői a koronás ki­rály és a törvényes országgyűlés. Ezek azért szükségesek, mert az alkotmányjogi főtényezőknek összehangzó mun­kássága a magyar nép minden rétegében lelki megnyugvást hoz; mert mindenki tudja, mi a joga, mi a kötelessége, kinek tartozik engedelmességgel, kitől várhat törvényt és igazsá­got, szóval biztosítja azt a szilárd közjogi rendet, mely egye­düli alapja a politikai békének és a közgazdasági élet fellen­dülésének. Mindez Magyarország ezeréves életének törté­nelméből következhető. A történelem igazolja, hogy a nemzet alkotmánya nélkül erőtlenné lesz, mert vagy meghunyászkodik az ural­gó hatalom előtt és leveti erkölcsi értékeit, vagy mindig csak egymást marja, mindkét esetben pusztul és elszegényedik. Mig ha szabad nemzeti intézményeinek keretei között élhet, önfegyelmezetten, egységesen és öntudatosan tud dolgozni, fejlődni és vagyonosodni. Az ősi szabad nemzeti intézmények: a koronás ki­rályi méltóság, a törvényes országgyűlés, a szabad önkor­mányzat a törvényhatóságokban s községekben, a független bíráskodás. Ezek a szervek és azoknak törvényes mű­ködése együtt alkotja a magyar alkotmányt. Az ősi nemzeti intézmények a magyarság fejlődésé­nek pillérei, azok a nemzet leikéből, sajátosságából fejlődtek ki s a történelmi fejlődés folyamán mindig rugalmasak vol­tak ahhoz, hogy az idők szükségleteihez, a nép érdekeihez békésen hozzásimuljanak és mindig elég szilárdak voltak arra, hogy a magyar nép nagy hagyományait megőrizzék, a polgárháborúkat törvényes politikai küzdelmekké mérsé­keljék, igy a mindennapi kenyér megszerzésére a szükséges békét a folyamatosan uralkodó igazságosság utján állan­dóan fenntartsák. Mindig akkor szakadtak a magyar népre a bajok, amikor alkotmányunkon csorba esett. Legutóbb 1918-ban, amikor lelkiismeretlen emberek az alkotmányt romba dön­tötték; azóta a nemzet képtelenné vált a maga belső erejét kifejleszteni. Az ország viszonyai fejlődésnek akkor indul­nak, ha a nemzet ismét ősi szabad intézményeiben és alkot­mányával élhet. Az alkotmány a magyarságnak olyan, mint a veté­sekre akár az eső, akár a napsugár; az hozza ki a benne rejlő értékeket. A magyar fajnak ez a sajátossága még csak egy nemzetnél van meg; az angolnál. A mi bajainknak nem min­dig a külföld az oka, bennünk is van hiba, hogy összeom­lottunk. Bennünk van az erő is, hogy feltámadjunk. Belő­lünk a feltámadáshoz szükséges erőt egyedül ősi alkotmá­nyunk visszaállítása képes kiváltani. Feltámadásunkhoz belső nemzeti erő szükséges, melynek tényezői: a nemzeti öntudat, a tiszta erkölcs és a polgári bátorság, mely az előbbi kettővel még mindig szunnyad a magyarban. A feltámadáshoz szükséges lelki erőt az ország né­péből a nemzeti alkotmányos királyság fogja kiváltani. IV. KAROLY NEMZETI KIRÁLYSÁGA Királyt választani nem kell, mert az utolsó koronás királynak a fia: II. OTTO, a király, él. A Habsburgok segítségének köszönhetjük, hogy Mohács után a megmaradt Csonka-Magyarországot meg­­védhettük és nekik köszönhetjük, hogy az integritást helyre állíthattuk, azt a Nagy-Magyarországot visszaszerezhettük, amely nélkül igazi életünk nincs és nem lehet. A Habsburgok védték meg azokat a kapcsokat, amelyek a Nyugathoz kötöttek és amelyek a múlt század gazdasági fellendülésé­nek előfeltételét képezték. Igaz, hogy szabadságunkat gyakran vérrel kellett megvédenünk, de ez mindenütt igy volt.Ma a királyság min­denütt a törvényt, jogot, az alkotmányt személyesitii meg s erejét ezekben az erkölcsi tényezőkben találja meg. A ki­rályság ma mindenütt alkotmányos királyságot jelent. Lehet a magyar király egyszersmind más országok uralkodója is, ha ez a magyar nemzetet erősiti. Történel­münkben többször előfordult, hogy a magyar király más or­szágok felett is uralkodott. így egyik legnagyobb királyunk Nagy Lajos egyszersmind Lengyelország királya is volt. Zsigmond a német-római birodalom császára, valamint Má­tyás több országnak volt uralkodója. Annak a veszélynek pedig, hogy a múltban nem volt kellőképen biztosítva Ma­gyarország függetlensége egyszersmindenkorra végett ve­tett boldogult IV. Károly királyunk, amidőn ünnepélyesen kijelentette, hogy amennyiben az isteni Gondviselés úgy; akarná, hogy más országok felett is uralkodjék, ez a tény nem érinthetné semmiben Magyarország teljes állami füg­­getlcnségét.Kijelentette továbbá, hogy soha sem fogja Ma­gyarország politikai vagy katonai erejét más országokra nézve fennálló jogigényeinek biztosítására felhasználni s egyáltalán, hogy a hadüzenet és a békekötés jogát, melyet eddig kizárólag a király gyakorolt, a nemzettel megfogja osztani. Ezzel IV. Károly király helyreállította azt a nem­zeti királyságot, amelyre szükségünk van, erősebb biztosíté­kokkal mint valaha és örökre széttépte azoknak a hagyomá­nyoknak a szálait, amelyek Magyarország függetlenségét a múltban időnként veszélyeztették. II. Ottó, a király pedig martiratyjának e politikai végrendelete szellemében nevel­tetett, ezt szentül őrzi szivében. De ezt a királyi függetlenségi akaratot be is iktatjuk törvényeink közzé. Egy Habsburg lehet nemzeti király, ha magyar szel­lemben nevelik ifjú királyunkat, ha hagyományos ragaszko­dásra és törvénytiszteletre neveljük, magunk fogjuk a királyt száműzetéséből visszahozni és magunk fogjuk őt a trónra ültetni. így nemcsak a király fog meggyőződésből s ösztönből nemzeti és magyar alapon állani, hanem a dinasztia történel­mének újkora fog megindulni. A trónfosztási nemzetgyűlési törvényt 1921-ben azért hozták meg, mert az ellenséges szomszéd államok arra reá kényszeritették az erőtlen országot, épp úgy, mint ahogyan kényszer szülte az ország csonkitó trianoni béke becikkelye­zését. A trónfosztás is nem a magyar nemzet akarata, hanem ellenségeink akarata és cselekvése volt. Ami kényszer, az nem szabadság, az nem jog. A szabadkirályválasztás a nemzetre a legveszedel­mesebb méreg, mert az megfertőzi a szilaj, pártoskodásra hajló nemzet lelkének egységét, darabokra szakgatja a nem­zeti társadalmat, szétforgácsolja a magyarság erejét, aláássa a királyság tekintélyét, gondolatát és mindezzel kiszolgál­tatja az országot ellenségeink kezére. A PÁRTKIRÁLYSÁG VESZEDELMEI. Nemzetünk érdekei azt parancsolják, hogy állítsuk vissza ősi nemzeti alkotmányunkat, mert az a legerősebb támaszunk minden ellenséggel szemben. Egyedül az igaz­ságnak higyjünk, mely igy szól: Szeressed magyar hazádat, alkotmányodat és törvényes királyodat, hogy méltóan be­­tölthessed világtörténelmi hivatásodat. A választott király előtt az ő hívei, akik trónra tet­ték, a kegyeltek, a kedves emberek; akiknek sokat elnéznek, mert nekik köszönhető a királyi hatalom, azért sok a sza­badságuk és jól mennek dolgaik; mig a többi magyarnak még szólani sem szabad, mert az erősebb letöri a gyengéket, szomorú hát a sorsuk és száraz a kenyerük. A pártkirály a nyugtalanágot, a terrort, az egyenlőtlenséget, a szenvedést és pusztulást jelenti a nemzetre. II. Ottó királyi hatalmát nem egyeseknek, nem fele­­kezeteknek. nem társadalmi osztálynak, nem egy pártnak

Next

/
Thumbnails
Contents