Krónika, 1949 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1949-03-15 / 3. szám

6-IK OLDAL •‘KRÓNIKA’’ 1949 márcjus. KALIFORNIAI MESSZELÄTÖ kát, amely csöndesen kimúlt feb­ruár legelején. Csudálatos, koratavaszi fény­ben ragyog a kaliforniai égbolt. Messzelátónk éppen ezért igen nagy távolságra igen tisztán lát. Fordítsuk azért messzelátónkat íiagy távolságra és tekintsük meg a látnivalókat. NÉPEK VILÁGOSSÁGA. Az isteni Mester mondja magá­ról: "Én vagyok a világ világos­sága; aki engem követ, nem jár­hat a sötétségben, hanem övé lesz az életnek világossága." Eme krisztusi szavak járják át ±z ember fájó szivét, amikor Nagy magyarország hercegprímása, ár­va magyarok világosságára, Mind szenty kardinálisra gondolt . . . Mert hiszen amint az áldott Meg­váltó az egész világ világossága lett, úgy lett Nagymagyarország mártír főpapja népek világossá­gává. A szabad európai népek éppen úgy, mint Észak- és Délamerika, valamint Ausztrália, sőt még Ázsia népei is fölfigyeltek arra az aljas­ságra, ami Mindszenty kardiná­list és az egész magyar népet érte ' a bolsevik orgyilkosok kezén. Olyan nagy világosság ez, hogy államférfiak tanácskozó szobájá­ba éppen úgy, mint a legegysze­rűbb krisztustanitványok áhitatos otthonába beragyog ez a fény. . . Tízezrek menetelnek, százezrek gyüléseznek és segítik magasra lobogni a nagy magyar éjszaká­ban felragyogó fényt. Népéért és Krisztus tanítványaiért — minden nemzetiséget és ágazatot véve — vértanúként szenved és világit a nagy magyar kardináiis: Mind­szenty József. ‘ AZ LIR SZOLGÁJÁNAK HE­LYETTÜNK VALÓ SZENVE­DÉSE ÉS DICSŐSÉGE”. A legnagyobb ószövetségi pró­féta hirdette ‘ több, mint hétszáz esztendővel Krisztus Urunk eljö­vetele előtt, hogy majd amikor Ő eljön, be fog teljesedni az ö üze­nete, hogy "az Ur mindnyájunk vétkét őreá veté.” Ézsaiásnak eme gondolata érteti meg velünk Mindszenty kardinális kereszthordozását. . . Nem volt senki, aki olyan bátran mert .vol­na vállalni martirságot, mint ő. Az ő krisztusi bátorsága és önfel­áldozása az egész világ krisztus­követő népének figyelőjét ráirá­nyította arra a szörnyű kommu­nista fegyházra, amelyben ott sínylődik az ezeréves magyar nemzet, Mindszenty kardinálissal xz élén. Egy szenvedő nemzet szenvedő nagy lelki vezérével az egeket ost­romolja a krisztusi igazságért. Tíz­ezrek menetelésének dobbanásá­ból és százezrek gyülésezésének zúgó követeléseiből az igazság utáni nagy vágy kiáltása hallat­szik. Akinek szeme van a látásra és Lile a hallásra, annak meg kell látnia- és hallania az igazságot. Egy nép, amely Így tud szenvedni és egy vezér, aki igy tud népével együtt érezni' a krisztusi igazság­ért, az nincsen elveszve. Az előtt ezeresztendős jövendő áll. • Isten a magyar népet és annak nagy lelki vezérét választotta ki arra, hogy a vörös pokolnak min­den aljasságát megmutassa a krisz tuskövető népeknek. Egy nagy ti­lalomfa ez a szenvedés. Evvel óv­ja és egyszersmind vezeti Isten igaz útra a többi népeket. Ez a szenvedés-vállaló magyar sors: ezeréves magyar sors. De ebben van egyszersmind az Ur szolgájának és népének dicsősége és biztos záloga a jobb jövendő­nek!! MEGBUKOTT A HARMADIK MAGYAR KÖZTÁRSASÁG. Amíg a világ krisztuskövető né­pei fölfigyeltek a kereszthordozó magyar népre és nagy lelki vezé­rére, csöndesen kimúlt a harma­dik magyar köztársaság. Minden érző szív a martirságot figyelte, így aztán senki se törődött avval, hogy február legelején követte a harmadik magyar köztársaság két dicstelen elődjét a feledés sírjába. Most már népköztársaság, va­gyis szovjethaza lett az árva ma­gyar föld. sjí sjc Éppen száz esztendeje van az idén annak, hogy a 48-as forra­dalom után megbukott az első magyar köztársaság 1949-ben. Első elnöke elmenekült a nagy számadás elől. Görgey generálisra várt a lehetetlen feladat, hogy mentse, ami menthető. A legna­gyobb magyart: Szécsenyi Istvánt búskomorságba, majd pedig té­bolyba sodorta ez az első, az ezer­éves szentistváni Nagymagyar­ország gondolata ellen megszer­vezett lázadás. . . Széchenyi Ist­vánnal együtt szenvedett az egész magyar nép! Csaknem húsz esztendő múlott el, amig megtalálták egymást a nagy magyar éllamférfiak és az uralkodó. Elkövetkezett a koro­názás boldog ideje és Nagyma­gyarország föltámadása. Fél év-. század alatt csudálatos fejlődésen ment keresztül a feltámadt szent­istváni Nagymagyarország. * * * És akkor mintegy három évti­zeddel ezelőtt újra kikiáltották a szentistváni Nagymagyarország elleni lázadó egyének a második magyar köztársaságot. . . Mind­annyian tudjuk, hogy mit hozott árva magyarságunkra ez a máso­dik köztársaság, a második “az őszirózsás" forradalom után. Nagymagyarországot sikerült hosszú időre sirba tenni. Az a “fifth colurna", amely a vörös Károlyi gróf vezérlete alatt rom­bolt, sikeresen megteremtette a kis antantot, az uj, a magyar gyilkos “Dunai Konfederációt”. Éppen most van harmadik év­fordulója annak, hogy ez a sze­rencsétlen második köztársaság belefulladt a bolseviki fertőbe és ugyanaz érte, mint azt a harmadi-A harmadik magyar köztársa­ságról, amely három évig éviekéit a muszka fegyverek védelme alatt és belefulladt a bolseviki népköz­­társaság fertőjébe, nincs mit mon­danunk. Megérdemelt sorsát elér­te. Hiszen ez volt a három forra­dalom közül a legvadabb lázadás az ezeréves szentistváni gondolat ellen. MINTHA NEM IS VOLNÁ­NAK SZENTJEINK, VÉRTA­NÚINK ÉS MÁRTÍRJAINK!? Március idusát az idén is sok helyen megünnepelte az amerikai magyarság. Az! igazi magyar lel­kekben az idei ünneplés azonban inkább elmélyedést, önvizsgálatot és önmagábaszállást váltott ki. Régen elmúltak már azok az idők, amikor kossuth-kabátban, darutollas kalapban lehetett dö­rögni üres, öblös frázisokat a ki­józanodó magyar nép előtt! Az igazi, a lelki magyarság visz­­szatért a szentistváni Nagyma­gyarország szentjeihez, vértanúi­hoz és mártírjaihoz. Isten nem hiába adta ezeket a nagy lelki hősöket Szent István­tól Tisza Istvánon át Mindszenty Józsefig! Neki szent és nagy cél­jai vannak az évezredes magyar néppel és azokkal a testvér népek kel, akik megosztották a magyar sorsot egy évezreden át. Szentek, vértanuk, mártírok lel­ke, vére, önfeláldozása tartja ösz­­sze a lelki Nagymagyarországot, az .ezeréves szentistváni dunai bi­rodalmat! A LÓNAK SOKKAL JOBB DOLGA VAN, MINT AZ EMBERNEK. . . Petrov Vladimir a világhírű Yale egyetemen a szláv nyelvek professzora. Mielőtt Amerikába sikerült kijutnia, hat esztendőt töl­tött a szörnyűséges muszka rab­­szolga-műnkatáborokban, ahol mintegy húszmillió muszka nyo­morog. A Munkások Védelmi Ligája azért tartott egy országos jelentő­ségű kihallgatást New Yorkban Dr. Gideonsenek, a Brooklyn Col­lege elnökének vezetése alatt, hogy ezeket a muszka szörnyűsé­geket odatárja a Népek Ligája hi­vatalos fóruma elé. Ezelőtt a Vé­delmi Liga előtt tette Prof. Pet­rov az alábbi vallomást: “Sokkal jobb volt lónak lenni, mint embernek. A lónak csak nyolc órát volt szabad dolgoznia, orvosi kezelésben részesült, hogy­ha beteg volt, a kocsist pedig igen szigorúan megbüntették, hogyha bármi baj is érte. . . A szerencsét­len munkások viszont tizenöt órát dolgoztak, orvosi kezelésben nem részesültek, az őrök meg nem kaptak semmi büntetést, hogyha valami baj érte őket. . .” EZ A SORS VÁR SZEGÉNY MAGYAR NÉPÜNKRE A NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN. A New York Times február hó 27-iki Magazin sectionjában fény­­képfelvételekkel illusztrált beszá­moló van a muszka rabszolgaélet­ről. Egy amerikai kormányhiva­talnok irta és illusztrálta, éppen ezért nem közli nevét az újság. Az ember szinte remegve olvas­sa a sorokat és nézi a fényképe­ket. Világosan mutatja a felvétel a poros, pocsolyás, elhanyagolt faházakkal határolt utcát. Ezeket a házakat persze senki se javitja, tatarozza vagy festi, mert hiszen az államéi. A régi jó gazdákat, a “kulákokat” régen elkergették már belőlük... De még szomorúbb a mezitlábos, lompos muszka pa­rasztasszonyokat látni, amint a szérűn zsákolják a gabonát, emel­getve a nehéz lapátot, . . De hát még a szénavágást! Primitiv gé­pen gubbasztó rabszolgamunkás unszolja a fáradt kis muszka lova­kat. . . És végül Iván, az örök muszka, rabszolga, amint rakja föl a szénát. . . Lesújtó képek. És a munkabeosztást! Brigá­dokba vannak beosztva a rabszol­­gamunkások, már akár mint szán­tóföldi, akár pedig mint kerti bri­gádok. Mindegyikben 35-40 mun­kással, élén a parancsnokkal. A munkások nagyobb része nő. A kormányhivatalnokok kiad­ják és szigorúan ellenőrzik a ter­melést. És jaj annak, aki nem igyekszik azon, hogy a beszolgál­tatás teljes legyen! Amikor aztán az évvégi leszá­molás következik, alig marad a kolchoz-gazdaságban több, mint ami a mindennapi élet eltengeté­­séhez szükséges. Ruhára alig te­lik. . ! Ezért vannak koldusruhá­ban a képen a szerencsétlen rab­szolgamunkások. . . És ezt a sorsot szánta a muszka diktatúra és annak magyarországi hajcsárai a szerencsétlen magyar népnek. . . Hát igen! Mert aki nem tudja, hát tanulja meg, hogy szociális termelésből fakad a jólét! DINAMITOK ROBBANNAK A SZUDÉTAFÖLDÖN! Messzelátónkat a Szudétaföld felé kell irányítanunk, mert egy árva, • elhurcolt magyar ezt Írja: ‘‘Éjszakánként gyakran visszajön­nek ide az elkergetett németek és felköltenek bennünket, hogy azon­nal fussunk ki a házból, mert di­­namittal felrobbantják. Hogyha mármár ők nem használhatják, hát ne használhassa más se.. . És rob­bannak egymásután a szép szudé­­tanémet otthonok’’. Talán ez az oka annak, hogy a muszka területre elhurcolt szu­­détanémetekből, bár első szállít­mányul, négyszázezerét akartak, háromszázezerét vissza engedtek a csehek: muszka parancsra. Az áldott anyaföldet meg kell munkálni. Az odahurcolt magya­rok végtelen boldogtalanok. Visz­­sza kell hívni az évezredes ősla­kókat: a németeket. Ki mert azt hinni, hogy ezek a visszatérők most már igen boldo­gok lesznek a cseh bolseviki igá­ban és nem használják fel az első alkalmat arra, hogy felszabadítsák a Szudétaföldet elnyomóik igája alól. Bennünket, a szentistváni Nagy magyarországért munkálkodókat azért érdekel ez a kérdés, mert a magyarságot lelkileg elő kell ké-Irta; Dr. HERCZEGH JÓZSEF, református lelkipásztor.

Next

/
Thumbnails
Contents