Krónika, 1949 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1949-03-15 / 3. szám

1949 március. “KRÓNIK A 5-IK OLDAL Szent István évszázadokon át épségben maradt jobbkezének körme­­nete. A világháború után a magyar nép zömének mélyen gyökerező katolicizmusa sok támadás középpontjában állott. Mindeddig Mind­­szenty bíboros, aki már a nácik alatt is be volt börtönözve Sopron­kőhidán állott őrt, a kommunistáktól rágalmazott, “legelhagyatottabb népe” oldalán. Mint hatvannyolc kardinális utóda védte a hitet és em­beri jogokat a magyar katolicizmus közel ezer éven áti hagyományait. Mindezideig Magyarország szovjetállami gépezete nem mert hozzányúlni a Hercegprímás személyéhez. Csak az érti meg féltékeny­ségüket, aki látta tízezrekhez beszélni szabad ég alatt, mint mi láttuk. S aztán láttuk, amint maga vezette autóját, mert személyzetét vagy letartóztatták már vagy menekülniük kellett és láttuk, hogy a kormány kivette az áramot a hangszórókból, hogy szavai ne jussanak el a tö­megekhez. A kommunisták nemcsak “a reakció vezérének”, hanem ‘‘az állam ellenségének” és “az amerikai imperializmus ügynökének” ne­vezték s most élő intelem lett az egész keresztényi világ számára, amelyhez a legnagyobb élő magyar költő, Nyirő József az emigráció­ból e szavakat intézte: “Világ népei, mi képesek leszünk meghalni, de ti nem lesztek képesek élni”! FELHÍVÁS az Ausztriában tartózkodó Magyar Királyi Csendőrség tisztikarához és legénységéhez: Tudomásunk szerint Ausztria nyugati zónájában a Magyar Ki­rályi Csendőrség tisztikara és nagyszámú legénysége nemcsak menedéket talált, hanem a meg­szálló nyugati hatalmak katonai parancsnoksága részéről elisme­résben részesült azért a szolgála­tért, amelyet 1945 tavaszán a rend fenntartás szempontjából a meg­szálló katonai erőknek, nyújtott. A Magyar Királyi Csendőrség Ausztriában élő tagjai, mint erről bennünket értesítettek, megalakí­tották a “Volt Magyar Csendőrök Bajtársi Asztaltársaságát.” Az egyesülés célja: a Nyugatra menekült bajtársak felkutatása, a bajtársi szellem ápolása, rászorul­tak segítése, munkába való elhe­lyezése. Az utóbbi napok eseményei uj " feladat elé állították a menekült magyar csendőröket. Fel kell ké­szülniük arra, hogy amikor Ma­gyarországból menekülni fog a kommunista vezérkar és rendőr­sége, a rendfenntartás feladatát haladéktalanul átvegyék és a le­hetőség szerint meghiúsítsák mind azok elmenekülését, akik Mind­­szenty József bíboros hercegprí­más elfogatása, kihallgatása és elítélése körül bármilyen szerepet vittek. Vegyék tehát az ausztriai ma­gyar csendőrök “elfogató parancs nak” ezt a felhívásunkat Rákosi Mátyás és népbiztos-miniszter társai ellen, továbbá az alant fel­sorolt magyar kommunista rend­­őrök-detektivek, stb. ellen is, akik aktiv részt vettek Mindszenty bí­boros elfogatásában. Arrukor a “Nyugati Hirnök”' tudósítása alapján közreadjuk a “rendőrtisz­tek” névsorát és személyleirását, arra kérjük a magyar csendőrsé­get. hogy ezeket az adatokat bő­vítsék ki a Magyarországból be­szerzendő. arcképekkel. Végül ... az igazságszolgálta­tás a Magyar Királyi Bíróságnak lesz a feladata. A Csendőrség ala­kulatai régi jelmondatunk szerint “Híven! Becsülettel! Vitézül! Ha­záért! Királyért!” teljesítsék fela­datukat, amikor az idő elkövetke­zik . . . elfogatni és vizsgálati fog­ságban tartani ezeket a gonoszte­vőket,-akiknek névsorát itt adjuk. Dégi Gyula alezredes, 42 éves, 175 cm. magas, barna haj, nyírott barna bajusz, pufók arc, harsány beszédmodor, C. P. U. tanfolya­mot végzett, németül, oroszul be­szél, 1945 előtt telekügynök. Veres Imre hadnagy, 28-30 éves, 166 magas, sovány, borot­vált arc.'barna haj, det. szakasz­vezető. Kishelyi Olga hadnagy, 30 éves, 172 cm. magas, karcsú? fekete, hosszú haja a válláig ér, erősen festi magát. B. Sólyom Károly hadnagy, 32 éves. alacsony, zömök, 162 cm. magas, borotvált arc, tétova tekin­tet, 1945 előtt péksegéd. Graváns György hadnagy, 25 éves. 178 cm. magas, detektív' cso­portvezető, gömbölyű, piros arc, zömök temet, borotvált, kék szem, nőies mozdulatok, nőies hang. Ötvös Zoltán hadnagy, 34 éves, 170 magas, sovány, sárgás arc, hosszú borvirágos orr, kopaszo­dik, ludtalpas, kacsajárásu. Oszkó Gyula ezredes, 1942-45 hadifogoly, volt törzsőrmester,, G. P. U. iskolát végzett, vérszom­jas, patologikus egyéniség. Zö­mök, fekete, sürü szemöldök, ke­vés haj, vörös arc, jobbkezén se­besülés nyoma. A kínzások szak­embere. Csapó Andor őrnagy. 1943-44 orosz fogoly, 178 cm. magas, G. P. U. iskolát végzett. Durva, ba­rázdás arc, nyírott, barná bajusz, fej borotválva, kihívó modor, kín­zások vezetője. Tóth István százados, Péter Gábor első titkára, orosz tolmács, G. P. U. tanfolyamot végzett. Karcsú, fekete, 34-36 éves. 180 cm. magas, választékosán öltöz­ködik. Horváth István százados, 34 éves, 178 cm. magas, aranykere­tes szemüveget visel, sovány, be­esett arc, fekete, dús,, hátrafésült haj, nyurga termet, beesett mell. Gyenes László hadnagy, 30-32 éves, 170 cm. magas, kövér test­alkat, kerek, barna arc, szemüve­ges, detektív csoportvezető. Érsek-Eichinger Antal hadnagy, 32 éves, 178 cm. magas, erős, vál­las ember, kerek, sötét arc, oldalt­­fésült, barna haj, borotvált arc. Nagy István hadnagy, 30 éves, 168 cü!. magas, elhízott, lomha fiatalember, hátrafésült, fekete, hullámos haj, széles arc, szemüve­get visel. Azelőtt droguista segéd. Kunos László főhadnagy, 34-35 éves. ovális arc, barnás-fekete tö­mött bajusz, sötét arcéi, sztentori hanghordózás. 1940-44-ben állam­rendőrségi besúgó. Szűcs István ezredes, helyettes parancsnok, volt aktiv csendőr­­főhadnagy, jóltáplált, piros-pozs­gás, agresszív fellépés, Péter Gá­bor bizalmasa. Kárpáti István nyomozó száza­dos, 33 éves, volt papirügynök, 170 cm., világosbarna haj, sápadt arc, kurta homlok, borotvált, oroszul beszél. A vallatásokban a fentieken kí­vül resztvettek még: Ficker ezre­des, Kovács István nyomozó szá­zados, Tatár László ny. százados, F. Tóth László hadnagy, Szabó Mihály hadnagy, Orosz Gyula százados, Nagy István hadnagy, Szántó Lajos, minden magyar ügy lelkes támogatója nagyhatású beszédet tartott a new yorki Iro­dalmi Kör február 27-ikí ülésén arról a kérdésről, hogy mit jelent magyarnak lenni. — Azt jelenti, — adta meg a kérdésre a feleletet Szántó—hogy ezer esztendő előtt a Kárpátok medencéjében majdnem minden európai nemzet fia szabad hazát talált és ott a magyarság nemzeti erényeinek: az igazságnak, becsü­letnek, munkának és isteni hitnek a jegyében egy nemzetté alakult és büszkén hirdette magyarságát. Amint Amerikában mi is beolvad­tunk az amerikai nemzetbe, aképp olvadtak ők is a magyar egység­be. Nekünk itt kötelességünk a rab szolga uralom alatt sínylődő árva Magyarországért állandóan dol­gozni. Magyarországot a két vi­lágháború után szerencsétlenül feldarabolták. Pedig az ezeréves Magyar Szent Korona népei sőt még államférfiai is ártatlanok vol­tak, mert soha sem törekedtek ide­gen területekre, csak a sajátjukat védték. És mégis testvéreink ott­hon és a hontalanságban pusztul­nak. — Nem elég, ha csomagokat küldünk nekik külön-külön, hanem szervezkednünk, egyesülnünk kell a régi jelszó “viribus unitis" (egye sült erővel) jegyében. Vegyünk példát a többi amerikai nemzeti­ségtől. Bámuljuk, hogy miképp működtek az első háború alatt és azóta szülőföldjük érdekében. Em­lítsük meg a legnagyobb elisme­réssel, hogy az amerikai zsidóság sok száz millió dolláros adomá­nyaival és még többet jelentő er­kölcsi támogatásával miképp ala­kult meg a zsidó állam. Erről kell nekünk, amerikai magyaroknak is példát vennünk, mert édesanyánk, szent anyaföldünk a rabbilincsek-Balá^s József alezredes. B. Jakab István őrnagy. Sásdi Jenő had­nagy. Kisdorlay Jenő hadnagy. Pécsi György hadnagy, Szilvási Lajos hadnagy. Rajos Pál had­nagy, Keneházi Lajos hadnagy. Blázi főhadnagy, B. Nagy Irma hadnagy és Vértenyi József fő­hadnagy. A Mindszenty-ügy bebörtön­­zettjeinek kihallgatásáról készült jegyzőkönyveket Kosa hadnagy­nővel együtt Kahán Piroska al­hadnagy, Péter Gábor titkárnője vezette. Dr. Ölti Vilmos, “népbirósági elnök, övén év körül, tárgyalási elnök volt úgy a Mindszenty per­ben, mint a Királyfalvi Miklós ki­végzésével végződött pócspetri hit védő tüntetés perében, valamint Csornoki Viktor állami meggyil­kolása perében. Azelőtt ugyanily bírósági funkciókat töltött be a nyilasok alatt. Dr. Alapy Gyula a Mindszenty per ügyésze, komáromi származá­sú, 37 éves, katolikus, sovány, kö­zéptermetű. bői kiált felénk segítségért, meg­mentésért. Father Király Kelemen megem­lékezett a magyarság* és a világ szabadságának nagy szenvedő hőséről. Mindszenty bíborosról az első magyar hercegprímásról, aki működése kezdetén hivatalos lá­togatást tett a budapesti reformá­tus püspöknél. Ezzel követendő . példát adott arra, hogy a magyar keresztények ne azt keressék, ami elválasztja őket, hanem ami össze­hozza őket, a hitvallásos érzést, amelyet most az Ő üldöztetésén keresztül akarnak megtörni az is­tentelenek. Magyarországon ma a különböző vallásu magyaroka hit­vallás jegyében találkoznak egy-* más egyházi ünnepségein eddig nem tapasztalt nagy tömegekben. A két viharos tetszéssel foga­dott előadáson kívül hatalmas si­kert aratott Bodán Margit előadó művésznő Marschalkó Lajos, az emigrációban elő jeles publicista és iró “A rab bíboroshoz“ cimü kiváló ódája előadásával, úgyszin­tén B. Rittu Margit magyar tör­ténelmi dalok művészi tökéletes­ségű és mélyen átérzett előadásá­val. KOMMENTAR NÉLKÜL “Igazságügyminiszter’’, aki —nem áll a jogállam alapján. . . A budapesti ‘‘Magyar Nemzet” 1949 január 14-iki “parlamenti” tudósításából: “Ries István igazságügyminisz­ter válaszolt a felszólalásokra. Mi nem a jogállam, hanem a népi demokratikus állam alapján ál­lunk. Vegye tudomásul a túloldal — mondotta a miniszter —, hogy mi szocializmust akarunk, még pedig forradalmi utón akarjuk megvalósítani. Irgalom nélkül el­távolítunk az útból minden olyant, ami utunkban akadályt jelent”. "Kötelességünk a rabszolgasorban sínylődő árva magyarokat segíteni" I

Next

/
Thumbnails
Contents