Krónika, 1948 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1948-10-15 / 10. szám
8-IK OLDAL “KRÓNIK A" 1948 október osztálynak faji és felekezeti különbség nélkül Ottó magyar király védelme alatt, mint volt boldogult Ferencz József király idejében. Szívesen elhisszük, hogy Magyarországon folyik leglelkesebben az épitőmunka. És hogy ez az építő munka a legfegyelmezetteb'ben folyik, azt nem kell Önöknek hangoztatni. Folyhat a munka másképpen? Minden vállalatnál muszkamagyar ellenőr működik. Minden intézmény működése felett orosz ügynök vagy katonatiszt őrködik. Még az Önök intézménye sem szabad, mert máskülömben nem írtak volna nekem ilyen választ. Hogy pedig az életszínvonal Magyarországon emelkedik legérezhetőbben és a munkások érdekeit Magyarországon biztosítja legjobban az államhatalom, ezekre a megjegyzéseikre csak azt mondhatom: ameddig egy magyar cipőgyári munkás heti bére kevés ahhoz, hogy abból önmagának egy pár cipőt vegyen és mindaddig, amíg a magyar földműves egy zsák búzáért nem tud magának egy pár csizmát venni, addig ne próbáljanak Önök propagandát csinálni a jelenlegi eredmény mellett. Szánalmas, a propagandájuk és jobban tennék, hogy ha az ilyen szerencsétlen Pekarovics Istvánok érdekében dolgoznának. Mert van belőlük elég. TARCZ SÁNDOR. SZEMLE EGYIK ELTERJEDT AMERIKAI MAGYAR LAP “rajzoló i »portere’’ felkereste papságunk egyik köztiszteletben álló kiválóságát s beszélgetést folytatott vele. A beszélgetés eredményeként a következő megállapításokat teszi: “Érdekes, amit a haza iránti érzelmi kapcsolatokról tudtam meg a Monsignortól. Idevándorolt magyarjainknak Magyarország dédelgetett, drága emlék mint szülőföld és ha akár ismeretlen honi magyar testvérek segítésére kerül a sor, gondolkozás nélkül rendelkezésre állnak. De az ország belső ügyei tőlük már távol állnak. Készek minden erejükkel segíteni abban, hogy keleti, vagy nyugati parancsuralmaktól megóvják a hazai népet s ebben nagy része van annak a szellemi nevelésnek, amit az amerikai demokráciától kaptak ittlétük évtizedei alatt. E tekintetben ideáljaik az amerikai eszményekhez állnak legközelebb és a magyar történelmi tradíciókat mint dicső multat melengetik, azzal a íu dattal, hogy mindez a múlté és többé vissza nem hozható, mert anakronizmus lenne. Amiből kétségtelenül kiderül, hogy az amerikai magyar nép valóban: Kossuth népe.'' A cikk két utolsó mondatát elképedéssel olvastuk s úgy érezzük, lehetetlen szó nélkül hagyni. A nyilatkozó egyházi személyiség szavaiból egyáltalán nem lehet olyan következtetésekre jutni, ami lyeneket a cikkíró fölötte meglepő fordulattal levon belőlük. A nyilatkozat leglényegesebb része, lelkes, forró hódolat Mindszenty bíboros hercegprímás és történelmi nagy harca előtt. A hangsúly ezúttal kettős nyomatékkai ezen a szón van: történelmi. Azt ugyanis mindenki látja, hogy a Hercegprímás harcának jelentősége nemcsak tör íénelmi súlyú és kihatású a magyar nemzet életében, de egyben azokon a történelmi tradíciókon és hagyományokon is épül, amelyek a keresztényi és nemzeti magyar lelkűiét számára örökérvényűen becsesek. Azok szellemében harcol a hagyománytipró, istentelen és nemzetközi bolsevizmus ellen s azok nyomán kívánja felépítve látni a jövő Magyarországát. Nem hihető tehát, hogy aki oly hódoló hangon beszél a Hercegprímás küzdelméről, olyan nyilatkozatot adott volna, amely szerint az amerikai magyarok úgy gondolkodnak, hogy minden történelmi tradíció immár a múlté, idejét múlt dolog, anakronizmus. Itt valami súlyos félreértés történhetett a tegnap jött, de már mindentudó “rajzos riporter” részéről és fel kell vetni a kérdést: ezt szerkesztőségi felettesei a kézirat elolvasásánál nem vették észre?... Több szempontból is megütközhettek volna rajta. Az amerikai eszmények egyáltalán nem állnak ellentétben a magyar nemzeti hagyományokkal. Az amerikai is tiszteli a maga tradícióit, tiszteli Washington és Jefferson hagyományait, amelyek semmivel sem nyugatibb, keresztényibb, demokratikusabb szelleműek, mint Szent Istvánéi és a szentisíváni szellemiséget folytató Mindszenty bíboroséi. Ez a szellem nem idejét múlt nem anakronizmus! Tiltakozunk e beállítás ellen. Aki ilyent állít, megállapít, miért nem kommunista lapba ir, miért olyanba, amely a nyáron kiadott programnyilatkozatban keresztényi demok ráciát emlegetett? Mondanunk sem kell, hogy Kossuth nevének a cikkbe végül való belekeverése teljesen erőszakolt, odaráncigált és súlyos sértés Kossuth emléke ellen, gyalázása Kossuthnak. A történelmi tradícióknak Kossuth sem volt ellensége. Ez bizonyításra sem szorul, llgy látszik csak a cikkíró az és feltéve, hogy a cikk tudatosan jelent meg igy, azok, akik cikkét jóváhagyták és kiadták. Az amerikai magyarságról azonban ilyent állítani destruktiv rágalom, amit kötelességünk visszautasítani. “KÉT ÉJSZAKA NAPPAL NÉLKÜL” Dr. Sulyok Dezső könyve megrendelhető Thomas Verlag cégnél Zürich, Svájc, Rennweg 14. Ára 19 svájci frank.A könyv németül jelent meg. Cime: Zwei Nächte ohne Tag. Rövid időn belül megjelenik New Yorkban angol nyelven is. VITA - FOK UM E rovatunkban közölt cikkek nem mindenben azonosak szerkesztőségünk felfogásával s közlésük azt a célt szolgálja, bogy alkalmat adjunk fontos kérdések megvitatására. A HARMADIK FÖLDBIRTOKREFORM ÉS AZ AZZAL KAPCSOLATOS TEENDŐK Magyarországon ebben a században napjainkig két földbirtok reformot hajtottak végre., Mindkettőt közvetlen egy-egy világháború után. Az első földbirtok reform egészséges végrehajtását a nagybirtokos osztály szabotálta el. a másodikat a Moszkvából irányított magyar kommunisták alkották meg úgy, hogy az megszületésekor már halálra Ítélte az egész magyar mezőgazdaságot. De lássuk először közelebbről az első földbirtok reformot. Az 1914-18-as világháború után minden lelkiismeretes magyar agrárpolitikus érezte, hogy a területében is megcsonkított s négyzetkilométernyi lélekszámban1 erősen megszaporodott országban egészséges földbirtok reformra szükség van. Ez általános óhaj elől az érdekelt s akkoriban a politikai életben döntő szerepet játszó nagy birtokos osztály sem tudott kitérni s meg kellett alkotnia az első földbirtok reform törvényt. Lássuk, hogy az amúgy is félmegoldást tartalmazó törvényt a valóságban — a protekciós rendszer s “összeköttetések” világában —- hogy hajtották végre? A nagy uradalmak majdnem kivétel nélkül a leggyengébb - minőségű, vagy legnehezebben művelhető s a falvaktól,'tanyáktól, közlekedési utaktól legtávolabb eső földjeiket "ajánlották” fel a földbirtok reform céljaira. Az érdekelt nagybirtokosok jó eleve gondoskodtak arról, hogy az O.F. B. (Országos Földbirtokrendező Bíróság) öszszetétele olyan1 legyen, hogy ezen felajánlások ellen kifogást ne emeljen. A felosztásra kerülő területek 1-3 kát. holdas törpebirtokokká (egyes helyeken házhelyekké) aprózták fel s szegény zsellér emberek kapták meg. Mi történt ezekkel a földekkel? A zselléreknek jószágállományuk nem volt azok megművelésére — ilyen kis birtok még számottevő haszonállatot sem tud eltartani, nem hogy igásállatot. Ebből kifolyólag elsősorban trágyájuk nem volt a föld termő erejének fentartására, másodsorban pedig igaerejük sem annak megművelésére. Mi lett ennek a következménye? A zsellérek a tehetősebb kisgazdákhoz mentek el kapálni, kaszálni, napszámmunkára, hogy ennek fejében azok igájukkal elvégezzék földjeiken a szükséges fogatos talajmunkálatokat. Azonban általában a jól vezetett nagybirtokokkal szemben — különösen a termény-mennyiséget országunkat döntően befolyásoló őszi szántást s ebből kifolyólag a kora tavaszi talajmunkálatokat még a parasztgazdák sem végezték a maguk földjén sem időben s teljesen el, mikor .került sor a szegény földhöz juttatottak földjeire? Az évről évre”trágyázás nélkül maradt s mindig késve megművelt földek rohamosan leromlottak, több gyom termett bennük mint kultúrnövény s rövidesen elérkezett az az idő (ezt az 1931. évi gazdasági világkrizis is siettette),, hogy a földhöz juttattottak nem tudták törleszteni a kapott föld árán sem — nem hogy abból megélni tudtak volna! — Igen sok helyen felajánlották, hogy juttatott földjeiket inkább visszaadják, csak szabadítsák meg őket a törlesztés terhétől. — Ez volt nagyjából az első földbirtok reform. Most lássuk a másodikat! A Moszkvából 1944 őszén s 1945 tavaszán nyakunkba szabadított magyar kommunisták hosszú éveken keresztül a legalaposabban készültek a hatalom átvételére. Nem akarták mégegyszer mindazon hibákat elkövetni, amelyek miatt az első magyarországi kommun alatt az egész magyar nép úgy megutálta őket s egész rendszerüket s amelyek elősegitették bukásokat. Sokkal ügyesebben, sokkal diplomatikusabban fogtak hozzá az ország teljes tönkretételéhez s a tönkretett országnak a pánszláv-bolsevizmus részére való maradéktalan kiszolqáltatásához! Ennek az előre tökéletesen elkészített tervnek egy része volt az általuk életrehivott második földbirtokreform. Az első időkben megszéditették vele a nincstelen agrár tömegeket s a földbirtok reformon keresztül becsempészték közéjük a maguk “megbizható” embereit. Az ő szempontjukból rendkívül ügyesen, törpe birtokokra szabdalták fel a nagybirtokokat. Tudták előre, hogy a már kis területénél fogva is egy család eltartására képtelen törpe birtokon a háború által okozott állat és felszerelés hiánya s nem utolsó sorban az infláció okozta tőke hiány, valamint a mezőgazdasági beruházást tudatosan teljesen lehetetlenné tevő alacsony termény és magas ipari árak miatt teljes termelési csőd fog bekövetkezni. (Folyt, köv.) Igen tisztelt Szerkesztőség! D. Kartsoka Alajos ügyvéd urra (Bad-Aussee) hivatkozva tisztelettel kérem nb. lapjuk küldését. Bácsalmásról elüldözött jó magyar hazafi vagyok és az egyetlen lelki vigaszom ma igazán nagyszerű, mint magyar érzésű lapjuk olvasása. Hazafias üdvözlettel: Imgrund József, Ausztria, Am. Zone^
