Krónika, 1948 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1948-02-15 / 2. szám
S-IK OLDAL ‘ K R ó N I K A” 1948 február Magyarországon is mélyen fájlalják gráf Sigray Antal elvesztését Budapesti lapok a legitimizmus elhunyt vezérharcosáról. Február 4-én Dimitroff kommunista vezér, bulgár miniszterelnök kivezényelte a koalíciós pártok emberek Szófia főváros uccáira, a városi színházban pedig ezer “delegátus" előtt proklamálta, hogy ettől a naptól fogva az öt pártot egybefoglaló és “Hazafias Front“ hangzatos álnévre hallgató koalíció, átalakul egyetlen párttá. Valóságos Kolumbusz tojása, ahogy Dimitroff végül megcsinálta a parányi kommunista többségből az országos tömegpártot. Egyszerűen beolvasztotta a többi pártokat a Hazafias Frontba, amely koalíció helyett ezentúl egyetlen párt lesz. Minden párt köteles szervezeteit feloszlatni, illetve beolvadni a kommunistáktól vezetett Hazafias Front helyi és központi szervezeteibe, Bulgáriában tehát megszületett a kommunista egypárt-állam, — a yaltai határozatok kijátszási módszerének végső kifejtését szemléltetve. Nem kétséges, hogy Jugoszláviában is már körülbelül itt tartanak, úgyszintén Románia is rohamosan halad ily módszerü puccs felé és hogy ezt a marsrutát írták elő Moszkvában a magyarországi kommunista bitorlóknak is. így értjük meg, hogy Gyöngyösi János, a Kisgazdapárt mostani főembere (és persze egyben a Pénzintézeti Központ vezérigazgatója) már figyelmezteti pártját, hogy még balrább kell majd menni. Rákosi Mátyás pedig csak mosolyog a szociáldemokrata párt jobb szárnyának a kommunistákkal való egyesülés elleni rugkapálódzásán. Minden okoskodást, vonakodást majd megoldanak azzal, hogy az immár ismert recept szerint egyszerre vágják el az összes gordiusi csomókat, az élni óhajtó többi pártok nyakát. A módszer valóban Kolumbusz tojása — muszka fegyverek védelme alatt.. . Kérdés csak az, most, hogy már egészen kibontakozott a kommunista módszerek demokratikus álarcban űzött cinikus komédiájának képe, mit szól majd mindehhez a Nyugat? Hagyja-e. hogy a Petkovok mártirsirja felett a'moszkvai erőszakmódszerek üljenek végleges diadalt vagy komolyan előkészíti a dunai és balkáni országok felszabadítását? Néha egy erélyes ultimátum megelőzhet egy világháborút. A bolsevik telhetetlenség ismeretében sajnálattal kételkedünk benne, hogy ezúttal igy lesz. Annyi azonban bizonyos, hogv Churchill szavai szerint Ázsia határa nem maradhat az Elbánál. Sőt az is, hogy ennek a határnak vissza kell mennie odáig, ahol 1939 szeptember elsején volt. . . A magyarországi Actio Catholica hetilapja, az UJ EMBER írja 1948 január 12-iki számában: "Newyorki jelentés adja hiriil, hogy Sigray Antal 68 éves korában meghalt. Szilárd jellemű, bátor, meggyőződéséért küzdeni kész férfi volt. Tiszta, nemes egyéniség, aki cselekedeteivel egész életében példát mutatott az ideálokért való áldozatvállalásban. Abból a gróf Sigray családból származott, amelynek egyik őse#Jakab, a Martinovits-féle összesküvés egyik vezére volt és vértanúhalált halt. Az első világháború után kormánybiztos volt, de az akkori erőszakosságok miatt lemondott tisztségéről. IV. Károly második hazatérése után letartóztatták, mint a kísérlet egyik részesét. Mint nemzetgyűlési képviselő a legélesebb küzdelmet folytatta a Bethlen kormány, főképpen pedig a Gömbös kormány ellen. A Gömbös kormány politikáját állandóan a legkeményebben ostorozta. A náci uralom idejében mint felsőházi tag folytatta kíméletlen küzdelmét a rendszer erőszakosságai ellen. Különösen utolsó felsőházi beszéde keltett nagy visszhangot, amelyben kíméletlen nyíltsággal tárta fel az üldözéseket. A legerélyesebb és legélesebb megállapításai voltak ebben a beszédben az akkori rendszer embertelen, magyartalan és keresztényiden bűneinek megvádolásában. A beszéd' következményeképpen nem sokkal később a németek elfogták és Mauthausenba hurcolták. A mauthauseni deportáló-táborból az amerikai csapatok szabadították ki, akkor Svájcba, majd Amerikába utazott. Fél év óta súlyos betegségben szenvedett, majd most agyvérzés okozta halálát. Az ellenállásban való érdemeinek elismeréseképpen ivánci birtokából 300 holdat meghagytak. Sigray Antal halála mély és őszinte részvétet keltett széles körben.’’ A Barankovics István vezérlete alatti katholikus színezetű Demok ratikus Néppárt hetilapja, a “HAZÁNK” írja 1948 január elsejei számában: “A magyar közélet egy érdekes és köztiszteletben álló egyénisége távozott el az élők sorából Sigray Antal gróf személyében. Igazi “grand seigneur” volt de a szó jobbik értelmében. Nem volt oligarcha, hanem a jogegyenlőség, az alkotmány és a törvény s rend harcosa. Voltak tévedései, ezek azonban jóhiszemű tévedések voltak, zsályáját Andrássy Gyula gróf oldalán mint az Alkotmánypárt tagja kezdette meg. Gazdag amerikai nőt vett feleségül, de itthon maradt és a közéletben soha sem képviselte a nagytőke érdekeit. Résztvett az első világháborúban. Szilárd legitimista elvei miatt szembe került Bethlen Istvánnal és ellenzéki volt Gömbös Gyulával szemben is. Ellenezte a háborút és bátran szembeszállt a horogkeresztes elvekkel. A háború kitörése idején Amerikába távozott és résztvett azokban a mozgalmakban amelyek célja volt, hogy Magyarország részére kedvezőbb békelehetőségeket biztosítson. A háború, idejét azonban nagyrészt itthon töltötte. A német bevonulás után őt is elfogták. Mathausenbe került, ahol példás bátorsággal viselkedett és sokaknak segített. A háború után Amerikába költözött, ott azonban politikai tevékenységet már nem fejtett ki. Most azzal a tudattal hunyhatta le szemeit, hogy jól harcolt, jóhiszeműségét még politikai ellenfelei sem vonhatták kétségbe.” A polgári ..demokratikus ..párt napilapja, a “VILÁG’ Írja 1947 december 29-én: “Sigray Antal — mint New Yorkból jelentik — 68 éves korában meghalt. Életútja már fiatal korában elvált a nagybirtokos főnemesség megszokott utjától. Ellenzéki lett. Nevét akkor ismerték meg, mikor a nyugatmagyarországi forrongások idején kormánybiztos lett és kérlelhetetlen harcot indított az ott garázdálkodó felelőtlen katonai és polgári elemek ellen. A körmendi kerület négy alkalommal küldte be képviselőnek és mint pártonkivüli ellenzéki oldalról hirdette a megértés, jog egyenlőség és szabadság gondolatát. Politikája szöges ellentétben állt Bethlenével, Gömbösével, Imrédyével az utánuk következő kormányokéval és ezt minden alkalommal igyekezett is kifejezésre juttatni. Amikor a fgjsőházba került, - folytatta a hadjáratot, amelyet a képviselőházban kezdett Hitler és az áruló magyar kormányok ellen. A németek bevonulásakor Sigray Antalt az elsők között fogták el. Az Astoria pincéjébe vitték, majd a 2QÖ-as cellába került és onnan Mauthausenbe deportálták. Svájcon keresztül Amerikába utazott. New Yorkban szűk családi körben élt, egyetlen politikai nyilatkozatot nem tett. Politikai ellenfelei is elismerték róla; meggyőződéses, tisztességes, korrekt ember és politikus volt, az emberség, megértés, haladás gondolatának szóvivője. Különösen azok tehetnek bizonyságot erről, akik életének két, utolsóelőtti korszakában szemlélhették működését. Még otthon, a német megszállás előtt minden személyi KOLUMBUSZ TOJÁSA súlyát és egész közéleti tekintélyét latbavetette, hogy alkotmányos szerveken — külügyi bizottságon — és személyes meggyőzés kísérletén keresztül visszatartsa az illetékeseket az embertelen törvények és intézkedések meghozatalától és a német orientációtól, védelmére kelt az üldözötteknek, segítségére volt a megtámadottaknak. Kint a mauthauseni gyűjtőtáborban pedig minden alkalmat megragadott, hogy magyar bajtársai'felől fenyegető kísérleteket elhárítson. A tábor katonai parancsnokai és nagyhatalmú írnokai részéről is bizonyos megbecsülésben részesült és ezt minden esetben latba vetette,, amikor segítő készségére szükség volt. Az elmúlt korszak közéletének egy tiszta és lélekben is nemes alakja tűnt el vele." A független demokrata párt (Balogh-párt) lapja, a MAGYAR NEMZET” írja 1947 december 30-án: “Az elhunyt Sigray Antalról kevesen tudják, hogy ő nyomoztatta ki Imrédy származását és átnyújtotta a bizonyítékokat a kormányzónak. Amikor Horthy ezeket felmutatta Imrédy előtt a zsidó törvény “atyja" többé nem tagadhatta le a zsidósággal való vérségi kapcsolatait s igen kínos jelenet közben beadni kényszerült lemondását. Az is csak szűk körben ismert, hogy Sigray 1944 elején sokezer ivet köröztetett s ennek aláírói követelték a háborúból való nyombani kilépést, a Szovjetunióval és a többi szövetségesekkel való feltételnélküli békét. Ezért meg is támadta őt Baky László a képviselőházban. De már a háború előtt ő adat ta ki Lajos Ivánnak akkor világszerte nagy feltűnést keltő németellenes, úgynevezett szürke könyvét. Ugyancsak ő adott át az 1941-ben Budapestről távozó angol és amerikai követnek olyértelmü emlékiratot, hogy a haladó magyarság a németek elleni hadüzenetet és az emberi jogok visszaállítását követeli. Ezt a Foreign Office bizalmas jegyzékben köszönte meg Sigraynak.” A Kisgazdapárt napilapja., a .... “KIS ÚJSÁG ’ 1947 december 30-iki száma a hivatalos Magyar Távirati Iroda politikai, okokból minden személyi méltatástól tartózkodó bulletinjének közlésére szorítkozik: “Sigray Antal gróf, az első világháború utáni magyar legi- timista mozgalom vezetője, a második világháborúban a nácik foglya, szombaton este 68 esztendős korában New Yorkban elhunyt. Amikor a németek az elmúlt háború során megszállották Magyarországot, Sigrayt a mauthauseni gyüjcőtáborba szállították. Innen az előretörő amerikai csapatok szabadították ki 1945-ben. Sigray Antal gróf, aki a két háború között több esztendőn keresztül az Egyesült Államokban élt, 1946-ban tért vissza Amerikába. Az első világháború befejezése után ő vezette azt a mozgalmat, amelynek célja a Habsburgok visszatérésének előkészítése volt.”
