Krónika, 1948 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1948-02-15 / 2. szám

1948 február KRÓNIKA” 7-IK OLDAL versét a magyarországi iskolákban egészen 1918 októberéig, amikor Petőfi egyszerre elavult, kivénhedt irodalmi alak lett és helyét elfog­lalták az uj forradalmár költők, a kávéházi szabadságharcosok, ámbár szerencsére csak rövid ideig. Sem Ferencz József uralkodása, sem pedig Horthy Miklós kor­mányzósága alatt nem cenzúrázták Petőfi verseit. Igaz, hogy Petőfi 1300 versében ez a szó ''demokrácia’' nem szerepel. Az ő idejében •szabadság és elnyomás, hazaszerei és árulás voltak azok a korszerű fogalmak, amelyekhez a nemzet igazodott. Ma sem szabadsága nincs a magyar népnek, sem olyan hazája, amelyben ur volna a maga por­táján. Ma csupán ‘‘keleti népi demokráciája” van. Mindenki, aki ott­hon, amennyiben erre bizalmas körben még módja van, felemeli sza­vát a kormány ellen, a ''demokráciát’’ támadja, nem is a hazát. Ez a szó haza a maga igazi értelme szerint eltűnt a nyilvános magyar po­litikából és vele eltűnt a szabadság is. Petőfi verseit jelenleg Magyar­­országon nem adhatják ki válogatás nélkül. Az uj magyar ifjúság igy nem tanulhat hazaszeretetei, magyar öntudatot, magyar büszkes­­séqet Petőfi verseiből. T. S. EGY NYILAS ÚJSÁGÍRÓ VISZONTAGSÁGAI AMERIKÁBAN Vajta Ferenc újságíró egy hó­nap előtt látogatási vízummal be­toppant Amerikába és azóta óri­ási headlineok alatt heteken át olvashattuk, hogy gyilkos bandita volt, aki megrendezte a zsidók bécsi halálmarsát, gyilkoltatok és gyilkosságra hivott fel, többi közt külön a magyar földön kényszer­leszállást végző amerikai repülők ellen is. Előzőleg történt feljelen­tések alapján a Kongresszus ame­­rikaiatlan tevékenységeket kivizs­gáló bizottsága zárt ülések hosszú során át vizsgálta Vajta múltját és a titokzatos körülményeket, ame­lyek között Vajta oly könnyen vízumhoz jutott, amikor annyi mások, felsőbb parancsra vagy az oroszok brutalitásaitól menekü­lésre kényszerült magyarok csa­ládostul oly régóta nyomor és gyötrelem között várják az Ame­rikába jutás,, komoly uj exiszten­­cia-kezdés tündérálomi reményé­nek megvalósulását. Tájékozott körökből úgy tudjuk, csupán any­­nyi nyert megállapítást, hogy Tengely-propagandista volt. Ennyi és nem több tűnik ki a Vajta ellen a budapesti rendőrség és népügyészség által kiadott vádiratokból és tanúvallomások­ból is, úgy hogy igazolódni lát­szik az amerikai magyarság zömé­nek tárgyilagos benyomása, amely szerint Vajta bünlajstromát és személyi jelentőségét némelyek bizony meglehetősen eltúlozták. Legalább is fővádjaikkal nem ta­lálkozunk még az óhazai politikai rendőrség és népbiróság itt nyil­vánosságra került aktáiban sem, pedig, ahogy e két buzgó intéz­ményt ismerjük, nem fukarkodnak a gyanúsításokkal a vádiratokban, amelyeket azok ellen adnak ki, akiket rendszerük számára ártal­masnak tartanak. Miután Fritt­­schét, a Tengely első számú pro­pagandistáját a nürnbergi tárgya­láson felmentették, a magyar kor­mány bizonnyal nemcsak propa­gandával vádolta volna Vajtát, ha erre legcsekélyebb támpontja is volna. Nekünk nem is nagyon mér­vadók a Péter Gábor nevű sarló­kalapácsos pesti Gestapó-főnök és a népügyészségi bolsevikok ak­tái. Tudjuk anélkül is. ki volt Vaj­ta Ferenc és elítéljük, hogy azok­ban az időkben, amikor magyar állampolgárok százezreinek életét egy pestises embertelen uszító irányzat veszélyeztette a legna­gyobb mértékben, szintén azok között volt, akik írásaikkal nem lecsendesiteni, hanem növelni se­gítették az átkos szenvedélyeket. S Vajta Ferenc, ha a népügyész­ségi aktákkal együtt nyilvános­ságra jutott, inkriminált cikk-szö­vegek szerint nem is volt oly vé­res uszító, mint az őt hevesen tá­madó cikkek után sokan hitték, ha nem is volt több, mint megle­hetősen színtelen és gyenge tollú, nagyon átlagos képességű Ten­gely-újságíró. cikkeivel mégis hoz zájárult ahhoz, hogy a háború állása felől sikerüljön megtévesz­teni a magyar közhangulatot és megkéssen a magyar átcsatlako­­zás, amely ha, mint kellett volna, már sokkal korábban, de legalább, is a román átcsatlakozás előtt rendben történik meg, talán nem vész el egészen Erdély, Székely­ország, kincses Kolozsvár, talán valamivel enyhébb uj békeszerző­dést kapott volna Magyarország és megmenekedhetett volna Bu­dapest és az ország sok más vá­rosa, a drága magyar emberéletek még nagyobb sokasága és a nem­zet tárgyi értékeinek, javainak nagyrésze, sőt talán az oroszok bestiális ösztöneinek kitörése, tóm bolása sem lett volna ®ly dühös és féktelen. .. Nem tudjuk, mily módon, miért sikerüli Vajtának látogatási vízu­mot kapni. Lehet, hogy megbánta tévedéseit, de múltja semmikép sem predesztinálja oly fontosabb szerepre, mint amelyre törekedni látszik. A magyar legitimizmus elveti úgy a nácizmust, mint a kommunizmust, minden parancs­­uralmi és fajpolitikai iránynyal ellentétben a Szentkorona taná­nak szentistváni szelleme és al­kotmányossága alapján áll. Bár­miféle naci-nyilas eszmekor kép­viselői sohasem lehetnek fegyver­­táfsaink, amiként Amerikáról is tudjuk, hogy bármennyire ellen­fele is a kommunizmusnak, nem akarja a totalitarizmus egyik faj­tájának mérhetetlen vér- és anya­gi áldozatokkal történt leverése után annak csökevényeit vissza­helyezni az európai országok köz­hatalmába. nem akarja feltámasz­tani a nácizmust, népiesen szólva nem akar végül ott lenni ahol a mádi zsidó, hanem a nemzeti és egyéni szabadság demokratikus életrendjét kívánja biztosítva lát­ni Európában s ezt csak kipróbált demokratikus szellemű politiku­sokkal együtt csinálhatja. De függetlenül a politikától Vaj­ta Ferenc személye ellen másirá­­nyu vádak is hallatszanak. Leve­lek érkeztek Amerikába, amelyek azt firtatják, miként kezelte Vaj­ta Ferenc azokat az értékeket, ékszereket és egyéb javakat, ame lyeket az oroszok elől menekülők nála mint bécsi főkonzulnál biz­tonsági letétbe helyeztek? Vannak levelek, amelyek arról vélnek tud­ni, hogy kémszolgálatban állt és menekült társait idegen hatósági személyek előtt denunciálta, sőt hogy többi közt bezáratta magát mint ál-rabot a menekült magya­rok fogdájába, hogy kihallgassa őket és jelentéseket adjon le ró­luk. Egyebekben is nagyon ked­vezőtlen hanguak a menekültek levelei és mindehhez hozzájárul a magyar származású Himler Már­tonnak az ausztriai letartóztatáso­kat vezető amerikai ezredesnek a clevelandi "Szabadságiban legu­tóbb megjelent "Nyolc gyilkos és egy patkány ’ cimü cikke, amely­ben azzal vádolja meg Vajta Fe­rencet, a ‘‘patkányt’’, hogy a le­tartóztatások után hozzásom­­polygott és titokban közölte, hogy kész volna mások rejtékhelyét is elárulni jobb koszt és fekvőhely fejében és Himlernek erőszakkal kellett visszatartani egyik ameri­kai tiszttársát, aki nemtelen de­­nunciáló ajánlkozásáért megvető­en az arcába akart sújtani Vaj­tának. . . Úgy halljuk, a magyar bábkor­mány kiadatási kérelmének nincs túlsók kilátása a sikerre, de ha Vajta megmenekülne is a magyar kommunista népbiróság kezétől, a saját sorstársainak gyanu-vádjai­­val-való szembenézést nem kerül­heti el, mert enélkül még megté­rése esetén is névtelen közember­­-ként sem lehetne helye a morális társadalomban. Legfeljebb Ráko­si és a kiterjedt nyilas rokonságú Rajk rendszerében, amely vajmi kevéssé finyás a "megtért” nyi­lasoknak a kommunista pártba menekítésében s amelyben például egy Gogolák • Lajos, Szálasi kü­lügyminisztériuma "kulturesztá­­lyának" vezetője az első élvonal­beli erkölcsbajnok-sajtóprimadon­­na szerepét játszhatja ... * * * % Ide írunk néhány idézetet: "A zsidó értelmiség, az illúziók és kapitalizmus szolgálatában s mindkettőt saját érdekei szeridt hasznosítva, ráteszi kezét Buda­pestre mint szellemi központra is. Mintha csak óriási nagyvállalat volna, magára veszi az ország ezen központi üzemének, politikai és kulturális fókuszának irányítá­sát és munkában tartását”. “A nagytőke profitsóvárgását a zsidó újságírók jobban ki tudják elégíteni, mint a keresztények”. “A jámbor magyar, aki a hírlap nyomtatott betűinek is bibliáként hitt, annál inkább alája gyüretett a budapesti zsidó-magyar kultúrá­nak”. “Az uj zsidó rétegeknek a szel­lemi pályák felé való kisugárzá­sa annál valószínűtlenebb mérete­ket öltött, minél inkább elszegé­nyedtek a magyar értelmiségi ré­tegek”. Mindezeket pedig nem a Vajta Ferenc ellen kiadott és amerikai magyar lapban is leközölt vádirat idézeteiből irtuk ki, de ezek is a Horthy-korszak alatt jelentek meg. Nem, Vajtha Ferenc inkri­minált cikkeiben nyoma sincs ily szubjektív antiszemita kitörések­nek. Az ellen, aki ezeket irta, nem fog kiadni vádiratot a budapesti népügyészség. A magyar kormány sem fogja kikérni attól az idegen hatalomtól, amelynek területén tartózkodik. Illető ugyanis két év óta Magyarország akkreditált kö­vete és meghatalmazott minisztere Moszkvában s a jnai rendszer egyike szellemi büszkesí égé, tör­ténelemtudós "igazolója”. Neve dr. Szekfü Gyula.. . Megtért. A másik totalitarizmus szolgálatá­ban. KOMMENTÁR NÉLKÜL Szekfü színváltozásai. Szegfű Gyula tanár. Magyar­­ország moszkvai követének “For­radalom után’’ címen most megje­lent könyvéből: “A szovjetválasztásokkal szem­ben és inkább a közép- és kelet­európai államok “demokratikus” választási rendszerét tartanám felelőtlen játéknak. .. Hajlamos vagyok a szovjet társadalmát er­kölcsösebbnek tartani a miénknél, még a családi élet dolgában is. Ha a válások könnyűek is, a családi élet mégis melegebb... stb.” Irodalmi délután a Nyugatra menekült magyar irók javára. \ A new yorki Magyar Irodalmi Kör nagyszabású kulturdélutánt rendez február 29-én, vasárnap délután 4 órai kezdettel, az Árpád Teremben, 323 E. 82nd St., New York, a Németország amerikai zónájában szenvedő magyar irók és családjaik segélyezésére. Tizen haf számból álló művészi műsor lesz, énekszámokkal, szavalatok­kal, előadásokkal és ünnepi beszé­dekkel. A műsor keretében főt. Biró Benedek és Kovaliczky Vik­tor plébánosok, nt. Urbán *József lelkész, Concha Margit, Rittu Margit, Mikó István, Rónay Ala­­dárné, Balogh Sándor, Szauter Károly, Lloyd Lietz, Teleki Ar­­védné, Bodán Margit, Castelli Károly és Mikó Berta szerepel­nek. Szünetközben a .háziasszo­nyok kávét, teát, kalácsot, szend­vicseket és házisüteményeket fog­nak felszolgálni. Belépőjegy — adomány “donation” formájában - $1.00. SZERKESZTŐI ÜZENET ^“Európai Hontalanok”. Leghe­lyesebb, ha körzetileg tömörülnek a segélykérés céljára és körzetük megválasztott vezetősége utján juttatják el a segélyző szerveze­tekhez a segélyre szorulók nevét és adatait.

Next

/
Thumbnails
Contents