Krónika, 1947 (4. évfolyam, 1-11. szám)
1947-10-15 / 10. szám
1947 október 15,- “KRÓNIKA” 11-IK OLDAL “Más világ ez, megérteni is nehéz annak, aki a Duna partjáról tévedt ide.. Ritkás köd lebeg az ezüstszínű, sima víztükör fölött. Didergetően hűvös a hajnal, felülről gyöngyház fény szivárog. A sirályok fehér vi-Uantással csapnak le a vízre, a nesztelenül úszó hatalmas hajó körül. Odasimulnak a parthoz, a trelleborgi kikötő partjához. A felkelő nap bearanyozza az egész világot — mintegy tejüvegen át — amikor végre partra szállhatunk. A parton disztingvált külsejű, polgáriruhás urak és egyszerű uniformisba öltözött emberek kis, csoportja várja a hajót. Megsem érteném a szituációt,, ha az előttem kiszállók elő nem szednék útleveleiket és meg nem mutatnák azokat a bocsánatl^érőleg, majdnem szégyenkezve mosolygó uraknak. Igen, ezek a csendes, udvarias úriemberek ugyanazt a funkciót teljesítik, mint az olasz határon fenyegetődző, a csehszlovák határon motozásig erőszakos vámőrök. Okmányaink rövid megtekintése után udvarias mosollyal — élelmiszerjegyet nyújtanak át. Meglepetve bámulunk, erre sietve meg nyugtatnak: az élemiszerjegy inkább csak formalitás. Élelmiszerünk van, ha nem is éppen bőven, de a világpiac ingadozása beosztásra kényszerit. Drága áron kellett megfizetnünk a békét, mondják a svéd urak. Gyorsan végignézek a kikötő szép nagy medencéin, a hatalmas darukon, amelyek érintetlenül állnak a helyükön, az élénk színekkel frissen festett kis és nagy hajókon. Ugyanakkor eszembejutnak Danzig vigasztalan romjai, Gdynia darabokra szaggatott hullámtörői és vizbedöntött traverzei, vagy a Dunába rogyott budapesti hidak. S.zinte kiáltani szeretnék: mi is fizettünk volna ezerszer annyit, ha pénzben fizethettünk volna. . . Az élelmiszerjegyen szerepel: kenyér, vaj, hús,, cukor, szappan és gyertya. A mennyiség teljesen elegendő és ami a legfontosabb: biztosan beszerezhető. A cukoradag egy évre fejenként 24 kiló, nyáron a befőzéshez soronkivül 7 kiló, a hús három kiló egy hétre, kiló, a hús hráom kiló egy hétre. Minden megmaradt jegyet bármikor tejre lehet beváltani! Dokkmunkások, erdőmunkások, anyák és betegek pótadagokat kapnak. FEGYELEM, PROSPERITAS... Élelmiszerjegyek nélkül is jól lehet élni, csak valamivel drágábban. Luxuscikkek természetesen nem szerepelnek az élelmiszerjegyeken, pedig kitűnő minőségben és^ nagy változatosságban kaphatók. Ne tévedjünk, az árkülönbséget nem feketepiac okozza. Fekete piac nincs! Nem azért nincs, mert ellenőrök járják az üzleteket, vagy mert suyos büntetések sújtanák a spekulációt, hanem azért, mert a svédek kiegyensúlyozott, becsületes, fegyelmezett emberek. Úgy a dolgozók, mint a kereskedők megtanulták, hogy a munkás-kereset többet ér a konjunktúrák hullámverésénél. Hiányzik például az alkohol és a szén, de azok a hajós-* kapitányok;* akik -Danzigból hordanak szenet, beérik 15 százalékos polgári haszonnal. Itt korrekt üzletmenet mellett is megvan minden polgárembernek a mindennapin kívül kis tőkéje a bankban, kis- családi háza Stockholmban és udvarháza valahol a tengerparton, arra az időre, amikor a reuma kezdi szaggatni a csontokat. Az alkohol különösen csábitó Svédországban, mert — tilos. A svédek szeretik a minőségi bort meg az erős pálinkát, bírják is az alkoholt. Mégis prohibició van Svédországban. Ez annyit jelent, hogy önálló keresetük és 25 évnél idősebbek beadvánnyal fordulhatnak a Józansági Tanácshoz, amelytől kis könyvecskét kapnak, egy-három liter alkohol vásárlására. A könyvecskékkel — bármilyen csodálatosan hangzik is — nem folyik üzérkedés, senki sem él vissza a helyzettel. Akit több alkalommal nyilvános helyen mértéktelen iváson érnek, azt megfosztják polgári jogaitól, vagy államköltségen elvonókúrára fogják. Ilyesmi egyébként itt egyáltalán nem fordul elő. A svéd polgár tiszteli a törvényeket és azok szerint él, nem pedig azok ellen fondorkodik. Talán ez a titka annak, hogy békében és boldogságban élnek. NINCS OSZTÁLYELFOGULTSÁG. Trellehorgtól Stockholmig a távolság 650 kilóméter. Az ultramodern villanyvonal kilenc óra alatt teszi meg ezt az utat. A kocsik belseje lélekzetelállitó a szegény európai jött-ment ember számára. Hatalmas ablakok, valódi üvegtáblákkal, hófehér függönyök kel. Mindenütt kényelmes fotelek, ragyogó tisztaság, sehol egy eldobott cigarettavég vagy papírdarab. A mosdófülkében folyóvíz, szappan és körömkefe, lánc nélkül és senki sem lopja el. A fülkében gyufás-dobozok és hamutartók és nincsenek odacsavarva a falhoz... A rohanó vonat ablakán át szépen gondozott, virágzó földekét látni. Mindenütt gépek., traktorok, erőteljes, nagytestű lovak. A városokban sehol egy politikai plakát az utcákon, egyetlen propaganda-feliratot nem láttam az országban, pedig nemrégen volt itt választás. Az étkezőkocsiban egy kis svéd társaság befogad maga közé. A rohanó villanyvonal luxuskivitelü étkezőkocsijában együtt ülök Singrid Titititison egyetemi előadónővel, csak később tudom meg róla, hogy az oxfordi egyetem tiszteletbeli doktora a kulturtörténelmi szakon. A második Jörnsen Olaf villanytelepi felvigyázó, előmunkásféle a kapcsolóteremben, azután következik Biőrnssen Carl gazdálkodó a feleségével, Stockholmba utaznak orvosspecialistához, végül Helene Trommer, egy nyurga 16 év körüli iskolásleányka. Talán nem is kell mondanom, hogy mindannyian jólöltözöttek, még pedig ízlésesen, szerényen, jól öltözöttek. Meghitten, kedvedén beszélgetnek egymással és nagyon türelmesek velem: szemben, aki folyton kérdezősködöm, kérdéseimet' az iskolásleány fordítja le németről svéd nyelvre. Nem néznek kémnek, európai gyakorlat szerint, amikor kétszer is megJ kérdezem, hogy miféle gyár maradt el mellettünk és miféle anyagokat gyártanak benne. Beszélnek a gazdálkodó feleségének betegségéről, arról, hogy mit keresnek Stockholmban, azután egy uj épületanyagról beszélnek, amelyből a tanárnő nyaralót akar építeni. A gazdálkodó megkéri a tanárnőt, hogy ha beválik az anyag, küldjön neki értesítést, mert ő is építkezni szeretne. A tanárnő megígéri, hogy feltétlenül ir neki és feljegyzi a címét. Nyíltak, közvetlenek, harátságosak, még csalc eszük, ágába sincs olyasmi, hogy ők különböző társadalmi osztályokhoz tartoznak és most mégis milyen szépen elbeszélgetnek egymással. Őnáluk ez természetes, -ugyanígy van a többi asztaloknál is körülöttünk. Fiatalok és öregek, doktorok és munkások, szabadságos katonák és kereskedők, egyaránt tiszták, ápoltak és jómodoruak, ezért azután elfogultság nélkül tudnak érintkezni egymással. A SVÉD MUNKÁS ÉS A POLGÁR A svéd munkás nemcsak politikai jogokban, hanem szokásaiban és anyag lehetőségeiben is az intelligencia mellé került. Minden nyilvános helyiség vagy szórakozóhely nyitva áll előtte, ezért igen rövid idő alatt megtanult mindent, amire viselkedésben és modorban szüksége van, hogy ne keltsen feltűnést. Az általános színvonal min den népnevelési akció nélkül is felemelkedett. Senki külsejéről nem lehet kitalálni, milyen foglalkozást üz vagy milyen társadalmi osztályhoz tartozik. Mindenkinek igényei vannak. Ruhát csak jó anyagból készítenek, cipőt csak divatos kivitelben, a lakásban teljes komfortnak és higiéniának kell lennnie, rádió minden házban és természetesen elektromos árammal és és dolgozik mindenki, A villamos centrálék a föld felszínén vannak nem pazaroltak milliárdokat arra, hogy föld alá rejtsék az energiaforrásokat. A mezőket s legelőket minden irányban magasfeszéltségü áramvezetékek szelik át drótszálakon és porcellánszigetelőkön át vezetve, millió és millió lóerőket — a béke szolgálatában. Stockholm — észak Velencéje. A vonat finomivü vasbetonhidakon rohan át az Arsta-Viken fölött, azután hosszú alagút következik. Az alagút sötétje után szemkápráztató a svéd főváros csodálatos panorámája Tengeröblökkel és kanálisokkal átszabdalt területen hófehér háztömbök és felhőkarcolók rengetege. A Tanácsház gigantikus tornya mintha egyenesen a vízből emelkednek ki a királypalota látképe visszatükröződik a tengeröből türkizkék vizében. A KIRÁLY A TELEFONKÖNYVBEN. Egy teljes hetet töltöttem Stockholmban és igyekeztem sokat emberek között lenni, hogy megérthessem az ő gondtalan biztonságukat. Emberanyaguk nagyszerű, kisportolt, magastermetü férfiak, valóságos kékszemü óriások, a nők karcsú, szőke tündérek, gyermekeik egészségesek és tiszta tejen nőnek fel. A sport, ’a fair verseny szent a számukra, ebben élik ki harcias ösztöneiket, ebben a békés korszakban, amely 150 év óta tart Svédország számára. Politikailag nem követelődznek, nem ígérgetnek, nem handabandáznak — dolgoznak. A katonaság csupán az államot képviseli és soha sincsenek külön céljai. Más világ ez, megérteni is nehéz annak, aki a Duna partjáról téved ide. Demokrácia: ezzel a témával kapcsolatban nem akarok ismétlésekbe bocsátkozni, az előttem itt járt utazókat*sem akarom idézni. Egyetlenegy élményt jegyzek fel ezzel kapcsolatban. Egyik ismerősömnél ülve, telefonálni szeretnék. Felnyitom a telefonkönyvet és lassan forgatom lapjait, keresem benne a szükséges számot. A. B. betű alatt megakad a szemem_a_ következőn: Bernaab Olaf, pékmester. Bernadotte Gusztáv, király. Eleinte nem tudtam elhinni; ez valóban a király telefonszáma? Fel lehet hívni akármikor és felhívhatja bárki? Svéd barátaim nagyon csodálkoztak. Már hogyne volna a király telefonszáma és hogyne hívhatná fel bárki, ha fontos közlendője van. Igen, de hátva valaki rossz tréfát üz vele? Mit, rossz tréfát? Ilyesmi még sohasem fordult elő. . . Még egy szót Stockholmról, mint á világosság városából. A Stureplanon az esti órákban kápráző szemmel áll az ember a gombaalaku pavilion alatt, a vakító fényárban. A főutcákon mindenütt ezerszinben ragyogó neon fényreklámok. Kávéházak és F’árok minden ablaka messze világit. Jóval éjfélutánig „suhannak az áramvonalas magasvasuták, a villamosok és az autók, a kavargó tömeg fölött villanyujságok rohanó betűi égnek és szikráznak Stockholm valóban egzotikusán érdekes távoli világ a számunkra és Svédország a béke, a viágosság, a demokrácia és a jólét országa. Elek István hajóskapitány. VÁGJA KI! SZELVÉNY KÜLDJE BE! A KRÓNIKA kiadóhivatalához 307—5th Avenue, New York 16, N. Y. Mellékelek SÍ .00-t, amelynek fejében kérem a KRÓNIKA cimü képes havilapot egy évig az alanti címre küldeni: Név: ..............,..............................................................................................................— Utca ...........................................................—.............................................-............ Város .............................................................. Állam............................................. (Csekket, moneys ordert 'közönséges levélben, készpénzt CSAK aiánlott levélben küldjön.) , . t , ,
