Krónika, 1947 (4. évfolyam, 1-11. szám)
1947-01-15 / 1. szám
10-IK OLDAL "KRÓNIKA’' 1947 január 15. I B I RENDELJEN AZONNAL Európai élelmiszer-cigaretta szerctetcsomaqot; biztosítva elveszés és dézsmálás ellen. 48 ÓRÁN BELÜL LESZÁLLÍTUNK gyors kábelcsomagokat BUDAPESTEN, BECSBEN, GRAZBAN. Pénzátutalás légipostán $1.90, sürgönyileg $3.60. — Kérje körleveleinket. KÜLDJÖN $8.50-et APÓ levéllel és borítékkal 10 karton (2000) P. M. cigarettáért bármely APÓ cimre. FIFTH AVE. PUBLIC SERVICE BUREAU 307 FIFTH AVE. Közjegyzői iroda NEW YORK 16, N. Y. I sorvadtak bennük a szociális érzések ösztönei is.» ” Egyedül Gömör megye putnoki járásból száz meg száz család kérelmét 'hoztam magam a Telepítési Osztályhoz, hangot adva annak a közóhajnak, hogy elsősorban ezeknek az önhibájukon kívül “kitelepített” munkás magyaroknak adjanak hajlékot és életlehetős’éget a telepités során. Múlt az idő. A kiutasított magyarok telepítéséről nincs szó. Igaza van Pártainak: nem alkalmasak arra, hogy a magyar demokrácia ügyét szolgálják. Sem azok, akik egyéni haszonkereséssel kompromitálják a demokráciát, A Kisgazdapárt budapesti napilapja a “Hírlap” cikksorozatban számol be arról az erkölcsi lezüllésről, amelynek jelei a Szatmár- Beregmegyei 4000 lakosú Csenger községben tapasztalhatók. Alakult egy Földműves Szövetkezet, mely az élelmiszereket a közeli határon átcsempészve, tömegével adja el magas áron a románoknak s kevés az élelem a községben. A szövetkezet élén a mostani rendszerrel felszínre került emberek állnak. A földreform Don Jüanja. A szövetkezet ügyeinél is sokkal súlyosabb beszámítás alá esik az a korlátlan basáskodás és részrehajlás, amelyet Méder Sándor, mint a helyi Földigénylő Bizottság elnöke fejt ki. Az ilyen esetek között bőven szerepelnek a szerelmi zsarolási kísérletek, amelyek azonban az ismert s jegyzőkönyvbe foglalt alkalmakkor nem sikerültek. Természetesen az elnök ur ilyen esetekben megtagadta az arra jogosult igénylő asszonyok kívánságait. Nem részesült például juttatásban az a Nagy Lászlóné, aki mindössze egy hold szántót kért és akinek a férje az igénylés idején még hadifogságban voltj Amikor Nagy László hazatért, panaszt emelt, de még máig sem részesült juttatásban. Girgiti Albertné, kétgyermekes özvegyasszony, csak fát kért az igénybevett földekről, de miután Méder elnök szerelmi követelését visszautasította, azt sem kapott. De nagylelkű iis tudott lenni Méder Sándor, mert Magyari Zoltánné, akinek férje ma is hadifogságban van,, csak szántásra kért igaerőt, Méder azonban telekhelyet is ígért ha szerelmet kap ellenértékűi. Ez 1945 tavaszán történt, a következő tavaszon a Földigénylő Bizottság törzsököt osztott a földigénylők részére. A Földigénylő bizottság föl is vette a juttatottak közé Magyarnét, Méder Sándor azonban szerelmi ajánlatának újabb visszautasítása után nevét kíméletlenül kihúzta a névsorból. sem azok, akik ezt eltűrik, a kormány élén ellenjegyzik. Csak puritán tisztességgel, száz százalékos önzetlenséggel szabad a sorsvert, koldus magyar nemzet ügyeit kezelni ma s el kell tűnnie annak a rendszernek, amely tűri, hogy exponált emberei a legnagyobb magyar tragédia vér-üszkös lángjainál maguknak sütnek pecsenyét. Igenis, Boldizsár ur, nem a szavak, hanem a tettek, a tények rothasztják meg a mai uborkafás rendszert s mindazok, akiknek valóban drága a demokrácia gondolata, joggal kívánják, hogy oly változás jöjjön, amely a mai helyzethez egyedül méltó erkölcsi tisztaság jegyében építi az igazi nemzeti megújulás útját. A részrehajlásnak és önkényeskedésnek számos esetét lehetne még felsorolni. Ezek közül azonban csak néhányat említünk. A Földigénylő Bizottság földet juttatott több csengeri iparosnak, akik nem felelnek meg a rendelkezések ama föltételeinek, hogy falusi kisiparosok csak akkor kaphatnak földet, ha megélhetésüket iparuk nem biztosítja és azelőtt is időnkint való mezőgazdasági munkavállalással biztosították életüket. A Vármegyei Földigénylő Tanács a helyi bizottságnak ezt a döntését megváltoztatta, de ennek a parancsoló rendelkezésnek máig sem tettek eleget. Van olyan eset is, hogy telekhelykártalanitásra igénybevett földből Méder Sándor elnök a bizottság megkérdezése nélkül hat holdat juttatott Márián Menyhért csengeri lakosnak, aki veje Enyedi Lajos-nak, az MKP járási titkárának, azzal a kikötéssel, hogy ott gyümölcsiskolát köteles létesíteni és a földigénylők szükségletét féláron ellátni. Márián Mihálynak eszében sem volt faiskolát létesíteni, az ingatlant ellenben feles haszonra kiadta Papp András csengeri lakosnak. Valósággal regényes a története annak a hetvennyolc katasztrális holdnak, amelynek tulajdonosa, Kaufmann Dezső deportálásból még vissza nem érkezett csengeri lakos. Ennek a birtoknak az ügyében a szatmármegyei Földbirtokrendező Tanács és egyéb fórumok is résztvettek, a dolog csattanóját azonban Méder Sándor, a helyi bizottság elnöke adta meg, amikor abból három holdról, tizenkilencéves kiskorú, veje közös háztartásban élő, soha katonai szolgálatot nem teljesített fiának, Méder Józsefnek adott birtoklevelet s azt sajátkezüleg irta alá. Két holdat viszont barátjának, Ugrón György csengeri cipésznek juttatott, aki előzőleg már kapott három és fél holdat — összesen tehát öt és fél holdat — akkor, amikor kizáróan mezőgazdasággal foglalkozók közül legtöbben csak egykét hold juttatásban részesülnek. Korrupció, panama, zsarolás. A csengeri lakosság körében mindezek a panaszok — és még sokkal több — a legnagyobb fölháborodást váltotta ki. Szeptember 15-én azután a csengeri földigénylők gyűlést tartottak Barcsay László elnöklésével és a résztvevő nyolcvan földigénylö egyhangú határozattal vizsgálatot követelt a Földműves Szövetkezet működése ügyében, de szóvátették a helyi Földigénylő Bizottság tevékenységét is, amelyről megállapították, hogy olyan egyéneknek osztott lakóhelyeket, akiknek házuk és telkük van, amikor százötven valóban rászoruló egyén nem kapott lakóhelyet, A szabálytalanságok s törvényellenes intézkedésekről, szinte minden esetről jegyzőkönyvet vettek föl, amelyet úgy a Független Kisgazda Párthoz, mint a Szociáldemokrata Párthoz eljuttattak. Kérésüket azzal a segélykiáltással fejezik be: “Mindezek alapján kérjük az illetékes hatóságokat, hogy a helyi Földigénylő Bizottság és a helyi Földműves Szövetkezet működését azonnal vizsgálják fölül és mindazokat, akik a földigénylők vagyonát saját céljaikra eladták, akik a feleségeinket maguknak akarták akkor, amikor mi már hadifogságban voltunk, akik az egész község ellenszenvét és haragját magukra vonták, azokat mind a legszigorúbban büntesség meg.” * * * Amit itt közöltünk csak újságszemelvények s miminden lehet még igaz, ami nem került újságba!... Ne a pletyka és szóbeszéd miatt aggályoskodjanak a rendszer politikus és ujságiró-oszlopai, hanem járjanak elől a puritánság példájával, külömben joggal “rágalmaz” a nép szája s — hogy záradékul megint Boldizsár mestert idézzük, — "akkor megette a fene EZT a demokráciát”! «I_------------9 KOMMENTÁR NÉLKÜL Értelmetlen múzeumi látnivalók? Szabó István szociáldemokrata képviselőnek a budapesti "Népszavá”-ban október 13-án megjelent cikkéből: “Eddigi történetünk során különösen három “hivatás” forrósitotta politikusaink és katonáink fejét: először a Szent Korona tana, másodszor a “Nyugat védőpajzsának” balek szerepe, -harmadszor a “nem-nem-soha”. Mind a három értelmetlen, használhatatlan múzeumi látnivalóvá lett, egyikkel sem tudnánk mit kezdeni anélkül, hogy attól fel ne vérződnénk. Aki azzal -hozakodik elő, hogy ő “magyar politikát” akar folytatni, egyrészt szellemi szegénységéről árulkodik, hiszen magyarnak lenni nem jó, nem érdem, nem rang, hanem véletlen.” AKIKET OLY RÉGÓTA VÁRNAK... Még töméntelen sok magyarországi család várja vissza orosz hadifogoly hozzátartozóját. A kommunisták nagy dobbal hirdetik a Szovjet jóindulatát, de a beígért nagy hadifogoly-hazaáradásból nem lett eddig semmi. Csak szórványosan érkeznek aránylag kicsiny csoportok s Magyarországon úgy tudják, hogy nehéz testi robotmunkára tartják vissza Oroszország távoli részeiben a magyar katonák zömét. Szilveszter éjszakáján minden budapesti templomban a hadifoglyok hazatéréséért kondultak meg az éjféli harangok, az uj esztendő hirdetői. Hátha hazahozza őket 1947? Vagy pedig ezzel a kérdéssel is sakkban akarja tartani az uj Magyarországot, zsarolni akar a Szovjet? VÁGJA KI! SZELVÉNY KÜLDJE BE! A KRÓNIKA kiadóhivatalához 307—5th Avenue, New York 16, N. Y. Mellékelek $1.00-t, amelynek fejében kérem a KRÓNIKA című képes havilapot egy évig az aland cimre küldeni: Név: .................................................................................................................................. Utca ................................................................................................................................. Város....................................................................... Állam......................................... (Csekket, money ordert, közönséges levélben, készpénzt CSAK ajánlott levélben küldjön.)* S vidéken sem a pletyka, hanem a tényvalóság “rothasztja szét belülről a demokráciát”, Boldizsár szerkesztő ur! Egy magyar falu jajkiáltása a földreform basái ellen. — S nemcsak Csengerben van igy... Atyafiság, barátság ...
