Krónika, 1947 (4. évfolyam, 1-11. szám)
1947-10-15 / 10. szám
1947 október 15. "KRÓNIKA” 3-IK OLDAL, ~ times certainly are ripe, and most expedient for the survival of the English Speaking Nations. With a few more Marshalls and Churchills we could hope for the realization of such a Union, open to any and all non-English-speaking Nations on equal basis. * * * ETHNIC DEVELOPMENT AND FREE RELIGION OF AUSTRIA-HUNGARY. The free development of the numerous nationalities of former Austria-Hungary contributed to attaining the large numbers within that great Empire. Pressed by Turkish rule, Roumanians, Serbs, etc. nationalities have migrated into Hungary for centuries, where they' enjoyed freedom of religion, language, custom, etc. Even though Transylvania was given to Roumania after the first World War, for her entry on the side of the Allies, the Roumanians cannot accuse Hungary of oppression. Roumanian Senators and Congressmen of Transylvania had the right to voice tiheir opinions in the Hungarian Parliament in the Roumanian language. By Constitutional right, the King of Hungary, as nominal1 head and guardian of all religions, appointed the highest functionary of each religion to a seat in the House of Lords of Hungary. Injustice resulting from the peace treaties of the first World War alienated the Succession States of the Austro-Hungarian Empire. The very fact of dividing the powerful Empire of Austria-Hungary, rescflted in serving all Central Europe over on a silver platter first to Hitler and now to Soviet Russia. The only salvation for all the Danubian countries: Austria, Hungary, Roumania, Czechoslovakia, Yugoslavia, also Poland and Italy, is a CENTRAL EUROPEAN FEDERATION,, within the frame work of a United States of Europe. SZEMLE CSUPÁN A MAI QUISLINGI KORMÁNYNAK, nem pedig ä magyar népnek szól Amerika és Anglia vonakodása, hogy Magyarországnak az Egyesült Nemzetekbe való felvételi kérelmét támogassák. A helyzet ugyanez Románia és Bulgária esetében is, ahol szintén a yaltai demokratikus szándékokat kijátszó kényszerpártszövetségi módszerrel tornázták be magukat a hatalomba a megszálló idegen csapatok fedezete alatt operáló moszkvai ügynökök, miniszteri székekben terpeszkedő szovjet- alkalmazottak, szovjet-kémek. Magyarországon ezt még meg is előzte egy éveken át dúló terror-hadjárat, amelynek az volt a célja, hogy mindenféle erőszakos furfanggal széjjelforgácsolja azt az abszolút parlamenti többséget, amelyet az 1945-iki választások a nyugati orientáció pártjának juttattak. Amerika a jegyzékek egész sorára, amelyet a román és bolgár választások, de kiváltképen a magyarországi brutális beavatkozások ügyében a Szovjethez intézett, csak gúnyos elutasító válaszokat kapott Akadtak hangok az itteni magyar sajtóban, amelyek utóbb már azt mondták, vezércikkeimként hangoztatták, hogy “Jegyzék már nem elég.” Magunk ugyanezen állásponton voltunk, meszszebbmenő lépéseket sürgettünk. Fel kell jegyezni, hogy Hinshaw kaliforniai képviselő is segítségünkre jött a Kongresszusban július végén mondott beszédével, melyben sürgette, hogy többet kell tenni, mint csak jegyzékeket küldeni és aztán némán tudomásul venni, hogy azokat elutasították. “Hitler csatlósainak mondjuk őket, holott — úgymond Hinshaw magunk is hibásak vagyunk, hogy azokká lettek és bizonnyal megint megvetnénk őket, ha kényszerülnének a totalitarizmus, — ezúttal annak moszkvai fajtája — oldalán, ellenünk irányuló akciókban résztvenni.” Igaza van Pasadena derék követének és az amerikai demokratikus magyarság, mint a világ magyarsága is csak háláját nyilváníthatja irányában. Annál furcsább, hogy az amerikai magyar sajtó nem egy “demokratikus” orgánumában hazaárulókként állították oda azokat, akik ugyan tiszta szívből kívánják, hogy Magyarország megtalálja méltó helyét a nemzetek közösségének szervezetében, de nem helyeselnék, ha felvennék Magyarországot, amig a mostani puccs- és terrorrendszer van uralmon. Pedig a megtámadottak felfogása összhangban áll Hinshaw felfogásával, mert ha most felveszik Magyarországot az a mostani csatlósrendszernek úgy befelé mint kifelé való megerősödését jelenti. Már pedig ha megmaradna a mostani rendszer akkor számítani kell azzal, hogy beválnak Hinshaw aggályai: esetleges háborús események megint a rossz oldalon találnák Magyarországot, csatlósa volna Sztálinnak és abban a sorsban volna része, ami csak az inyéüt it a csatlósnak nevezett imént is a csatlósnak nevezett Magyarországnak többi közt a trianoninal is igaztalanabb uj békediktatum formájában kijutott. Nem akarunk UN tagságot a Rákosiak, Dinnyések, Quislingek Magyarországának, mert nem akarjuk, hogy uralmuk megmaradjon és idővel úgy lehet, uj csatlósi tragédiába dönthesse az anynyit szenvedett, annyi igazságtalanság Kálváriáját megjárt magyar népet. * + * “ON BORROWED TIME”, kölcsönzött időn él márcsak ez a kollaboráns maffia, Dinnyés, a magyar Laval s Rákosi, a magyar Abetz korszaka, vélik sokan. Az orosz szuronyok jelenléte tartja benne a lelket, óvja még attól, hogy a magyar parlament, amelyben a nem-marxista pártoké a többség, vagy maga a magyar nép felszámolja. Minek csökkenteni az ellenzék és az ellenzéki tömegek hevét annak hatásával, ha a UN felvenné ezt a megszálláshossziglani bolsevizáló kormányt? Miért biztassa Amerika azzal, ha fémjelezné a “törvényes keretek közötti” erőszakos uralomrajutását és megerősítené pozícióját a presztizszsel és erkölcsi védelemmel, amit a UN tagság jelentene s amit semmikép sem érdemel meg? Akik a hazaárulóknak falaznak, amikor hazaárulót kiabálnak a felvételt ellenzőkre, nem azután epekednek, hogy Magyarország demokratikus szabad országként kapja meg helyét a népek társadalmában, hanem a mai bolsevik rendszert akarják fémjeleztetni, elismertetni a népek közösségével, a mai csatlósságot akarják bebiztosítottalak látni. Ha rajtunk állna a csatlósok gazdáját a Szovjetet magát sem vennők fel a UN-be, mert egész rendszere szöges ellentétben van az emberi jogok azon elemi törvényeivel, amelyek a UN charterében vannak lefektetve és hasonló a helyzet Jugoszlávia és Lengyelország esetében is. Azt akarjuk, hogy a csatlósok megbukjanak és szabaduljon fel a magyar nép az oroszok és ötödik hadosztályuk inváziója alól! S ha most ugyanazok, akik azt írták, hogy “Jegyzék nem elég!” mégis a Quislingek Magyarországának felvételét sürgetik, mi akkor is megmaradunk amellett, hogy helyesen teszi Amerika, amikor nem járul hozzá a felvételükhöz. Nem a Quislingek megmaradási reményeit kell bátorítani, de az antitotaliter demokratikus tömegeket és misem hasznosabb e szempontból, mint ha Amerika és Anglia pellengérre állítja az Andrássy ut 60-nal, idegen segítséggel, terrorral és választási szélhámosságokkal uralomra jött és kormányzó rendszert azzal, hogy nem tartja méltónak a UN tagságra. Ezzel a világ és a magyar nép előtt máris lehetetlenné tette a rendszert, úgyszólván megbuktatta, — anélkül, hogy háborút viselt volna. Hiszen nem kétes, hogy az olyan magyarországi kormány napjai nem tarthatnak sokáig, amelyet az angolszász világ nem fogad el tisztességesnek. . . » * * * AMERIKA NEM KEZD FEGYVERES HÁBORÚT a magyarországi, romániai és bulgáriai áruló kormányok összetétele miatt, de igenis elkezdheti a “Jegyzék nem elég! jeligéjű diplomáciai harcot a UN fórumán, a népek demokráciájának és békeszeretetének parlamentjéül elgondolt intézményben. Ez történt az elutasítással és gyávák s képmutatók volnánk, ha nem értenénk egyet vele vagy lepleznénk helyeslő véleményünket, hogy ime Hinshav képviselő intenciói és a “Jegyzék nem elég!” egykori bátor hangoztatóinak eredeti álláspontja szerint több is történik, mint csak reménytelen jegyzékváltás, papiroshadakozás. Amerika amikor elutasítja a bitorló Rákosi-Dinnyés társaság felvételét, a demokrácia és a magyar nép érdekében jár el. Végre cselekedett, nemcsak jegyzékezett s köszönettel és hálával várjuk, hogy továbbmegy a cselekvés utján mindaddig ameddig a magyar nép demokratikus szabadságának, igazi felszabadulásának érdekei hiány és maradék nélkül biztosítva lesznek. Az az áruló, aki ezt kárhoztatja! ÉRDEKES “SZERKESZTŐI ÜZENETEK” Böngészés egy budapesti lapban. A “Reggel” című budapesti polgári lap (főszerkesztő Lázár Miklós, régi újságíró, volt képviselő) szeptember elsejei számában olvassuk at “Szerkesztői Üzenetek” rovatban: Kedves egészségére! Budapest. A mohóság nem világnézetek, pár tok, felekezet és életformák sajátossága. Miridig voltak marodőrök (hullarablók) hazár dőrök (szerencsejátékosok), politikai bri gantik, gátlástalan törtetők és panamisták! Ismerünk egy régi adomát az étvágyról, sokkal tanulságosabb, mint az Ön gyűlölködő és általánosító vádirata. Egyszer volt egy alaposan ‘kikoplalt talmudtanuló, akit a hitközség érdemes elöljárója meghívott szombatra ebédre. A talmud-tanuló odaült az asztal sárijára és elkezdett enni. Evett és evett és evett. Előbb hegyeket rakott a tányérjára, aztán völgyeket falt ki rajta. Megszólal erre a házigazda s mondja nyájas arccal: — Édes fiam, hát maga miért nem eszik? A talmud-tanuló ránéz értetlenül: — Könyörgöm, hiszen én eszem. — Eszik? Nem barátom, ez tévedés. Maga nem eszik. Maga zabái. . . — Tanárjelölt, Pécs. Sophokles “Elektrá”-jában találja meg: “Bár mindenkit nyomban érne bosszú, ki a törvény és a jog szentségét megveti.” — T. I., Buda. Minél magasabb a hegy, annál messzibb látszik a teteje, annál jobban éri a szél, annál ragyogóbban süti a nap. Aki odaköltözik, legyen elkészülve a zivatarra. Ára van az életben mindennek! Azt a tágas kilátást, amit a magasság nyújt, meg kell fizetni azzal, amit a vihar okoz. De senkinek sem muszáj a hegy tetején lakni! Ha nincs jó ruhája, edzett szervezete, nyugodt lelkiismerete, költözzék vissza a völgybe! -— Aggódó polgár. Szekszárd, Amikor megtudjuk, hányat üt az óra, rendszerint már későn van! — Dr. Erzsébet-körut 21. A tapasztalat politikában és szerelemben egyaránt roppant sokba kerül és (mint a példák bizonyítják), nem használ semmit. — B—y, Győr. Valóban, a régi bölcsesség: “Hallgatni arany!” megbukott. Hangosnak áll a világ és a leghangosabbak markolnak a földi javakból is. Ne irigyelje pünkösdi királyságukat. K” i LAPUNK < New Yorkban a yorkvillei újságárusoknál, az East 79-ik és 86-ik uccákban és környékükön lévő ujságstandeken, valamint az East 86-ik utcai Kerekes-féle könyvkereskedésben kapható. **r I
