Krónika, 1947 (4. évfolyam, 1-11. szám)
1947-05-15 / 5. szám
6-IK OLDAL “KRÓNIK A” 1947 május 15. A nyomor állandósítása. Súlyosan •hibáztatják, hogy a pártvezetöség nem 'folytatott és nem folytat olyan politikát, amely i dolgozó tömegek igényeinek megfelelő lenne és azok életszínvonalát növelje, hanem hangzatos jelszavak és szép ígéretek mögött diktatórikus jellegű és kellően át nem gondolt rögtönzött politikát követ. A mai nyomorúságos munkabér és fizetés nem más, mint a nyomor stabilizálása, imit fenntartani nem lehet és ami mellett az újjáépítés komolyan nem is remélhető. Hibáztatják, hogy az ellátás körül is a legszörnyübb igazságtalanság van. Ma, amikor a párt tagja a kormánynak, a háborús terheket sokkal jobban viselik a mun kások és tisztviselők, mint valaha. A közüzemi szolgáltatások drágák. majdnem megfizethetetlenek, i közüzemi politika pedig roszszabb. mint volt a múltban. Az adózás tekintetében is hiba, hogy a bevételeket a közvetett és nem a közvetlen adókra építi az állam. Korrupció, kétes elemek. A bürokrácia sohasem virágzott úgy, mint ma. Megemlítik a korrupciót, az álláshalmozást és az egyéb visszataszító közéleti jelenségeket. A súlyos gazdasági bajok egyrészt szakértelem hiányának a következményei. Felelős és nagy szakértelmet igénylő állásokban .sok esetben töltenek be vezető tisztséget olyanok, akik ezekre az állásokra nem alkalmasak. A szocializált állami üzemek ve■ zetése olyanok kezében van, akik alkalmasak arra, hogy a szocializálás egész elvét kompromittálják. Kifejlődött egy uj burzsoázia, főleg az állami üzemekben, amely sokban túltesz a régi kapitalistákon. Gyanús, szennyes, sőt rovottmultu egyének a pártok utján betolakodtak fontos gazdasági és politikai állásokba, külföldi képviseletekbe és olyan merészséggel űzik gyanús tevékenységüket, amelyek a legalkalmasabbak a demokrácia kompromittálására. A földreform panamistái. A vidéki közigazgatásra a kormány nem tud még irányitó befolyást sem gyakorolni. A földbirtokreform végrehajtását átengedte a párt és rábízta arra az emberre, aki azelőtt a fajvéd pártokkal kokettált. Földet, villát kaptak és elfogadtak olyanok, akiknek arra érdemük nincs. (Nemcsak Veres Péter és a többi parasztpárti vezér, de Szakasits számos szociáldemokrata párti fullajtárja is. A szerk.) Súlyos hibának tartják, hogy a párt kereskedelmi és ipari téren is tevékenységet folytat, már pedig a pártnak tagdíjakból és önkéntes ■munkából kell fenntartania magát, nem pedig az általa "gründolt” vállalatok jövedelméből. Szocializmust hirdetni és a kapitalista módszereket alkalmazni nem lehet, — mondja az emlékirat, —> mely súlyos hibának tartja, hogy a párt befolyása a közigazgatás terén, a rendőrségnél, a katonaságnál csaknem teljesen megszűnt — a kommunisták javára. Nyilas párttagok és — keleti orientáció. Kifejezetten reakciós és fasiszta intézkedésnek tartja az internálási és rendőri jelentkezési rendszer fenntartását, mert aki bűnös, azt bíróság elé kell állítani. Hibásnak tartja a Népszava és a párt több tagjának egyoldalú külpolitikai irányát. Szinte ujjonganak, ha az angol munkáspártot — amely pedig testvérpártunk — valami támadás éri — mondják az emlékirat aláirói. Ugyancsak^ hibáztatják, hogy a pártvezetőség eltűrte, hogy a közéletben a demokrácia ellenségei, akik korábban nyilasok, vagy imrédysták voltak, most hogy beléptek valamelyik politikai pártba, kiváltották pártigazolványaikat és félretolták az évtizedes párttagokat. A kezdeményezés kiesett a párt kezéből, a párt vezetősége a tagokkal szemben nem tárja fel őszintén a bajokat, az eseményeket elködösiti és inkább az önreklámozás útjára tér. A tömegek hangulata — Tisztelt Elvtársak! — folytatja az emlékirat —, csodálható-e ilyen politikai vezetés mellett a tömegek kiábrándulása, elkedvetlenedése és fásultsága? Ezek a jelenségek ma már annyira aggasztók, hogy ha gyorsan változás nem történik, a párt olyan kicsire zsugorodik össze, amilyenné tehetetlenségével degradálta magát. A párttagok számának időleges emel kedése független ettől, legfeljebb azt igazolja, hogy a tömegek kiábrándultak a másik munkáspártból. Az orosz kivonulás után.. . Felrója azután az emlékirat, hogy mig régebben a pártban mindig szabad volt a véleménynyilvánítás, addig ma keservesen tapasztalják, hogy amelyik pártszervezetben élesebb kritikai megnyilatkozás történik, ott a központ azonnal felfüggeszti a szervezet végrehajtóbizottságát. Félő, hogy ez az irány oda fog vezetni, hogy mihelyt a békeszerződés után a megszállás megszünik^nem lesz elég erőnk a demokratikus politikai rendszer megvédésére. Csak úgy tudjuk ezt megvédeni, ha a párt más politikai irányt követ, mint amit ma kapnak a tömegek a mai pártvezetőségtől. KOMMENTÁR NÉLKÜL. Tagadhatatlan igazság. A budapesti “Reggel” március 3-án megjelent “Három vádlott” cimü cikkében az úgynevezett összeesküvési per egyik vádlottjának, Donáth Györgynek jellemrajza során írja Boros László régi újságíró: ‘És hogy milyen ostobák voltak, mutatja az. hogy Donáth most jogfolytonosságot akar építeni arra a pontra, ahol már Horthy idejében is hiányzott a jogfolytonosság alappillére.” CHURCHILL Politikai hatalmától megfosztva, de éleslátásától nem, Churchill már hónapokkal ezelőtt megjósolta, hogy a Szovjet könyörtelen külpolitikája maga ellen fogja haragítani Amerikát. Churchillnek az angol képviselőházban mondott beszédét itt adjuk: "Az a maroknyi ügyes ember, aki 180 millió szovjet polgárt tart hatalmában, ügyes kell hogy legyen abban is, hogy jobb tanácsokat szerezzen be a nyugati demokráciák felől. Például, nem lehet érdeke Oroszországnak, hogy az Egyesült Államokat állandóan ingerelje. Nincs még egy nép a világon, amelyet lassabban lehetne ellenséges indulatra gerjeszteni egy másik ország ellen, mint az Egyesült Államok népét és nincs ország, amelynek barátságát nehezebben lehetne visszanyerni, mint Amerikáét, ha egyszer elidegenítették. Az amerikai sas, a nagy, erős élescsőrü, hegyes karmu madár, fészkében mozdulatlanul ül Gromyko-t nap-nap után azzal a megbízatással küldik hogy szöges bottál szurkálja, egyszer a nyakán, másszor a szárnya, majd farktollai alá. A sas csendben ül. De nagy hiba" lenne azt hinni, hogy a sas lelkében nem történik semmi. Bátorkodom ezt a baráti tanácsot adni öreg bajtársamnak, Stalin marsallnak. Még a mi türelmes Angliánkban is állandó haladást mutathat fel a szovjet propaganda de visszafelé. Nem hittem volna, hogy egyetlen év alatt a Szovjet oly sok kárt tudjon magának okozni, oly sok barátot tudjon magától elhidegiteni az angolul beszélő országokban, mint ahogy a tények igazolják.” Szemelvények a mai Magyarország legkimagaslóbb asszonya, Slachta Margit 1946. ÉVI PARLAMENTI BESZÉDEIBŐL. Az Egyesült Államok múlt évi 79-ik kongresszusának egyik legkiválóbb szónoka CLARE BOOTHE LUCE, Connecticut állami congresswoman volt. A tavalyi magyar nemzetgyűlés házában is volt egy ilyen szókimondó asszony, SLACHTA MARGIT. Mig Claré Boothe Luce beszédeiről akadálytalanul vehetett tudomást Amerika népe, addig Slachta Margit parlamenti Beszédeit csak a NEMZETGYŰLÉSI ÉRTESITŐ-ben lehetett olvasni, ami azt jelenti, hogy a magyar nép 99 százaléka nem is tudja, hogy mit mondott Margit nővér, pártonkivüli képviselő. Az amerikai magyarság pedig csak a MAGYAROK VASÁRNAPJA és a KRÓNIKA hasábjairól olvashatott nagyritkán erről a bátor magyar asszonyról. Sikerült megszereznünk a NEMZETGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ példányaiból azokat, amelyek gyorsírói jegyzetek alapján szóról-szóra leközlik Margit nővér beszédeit. Nem mentek simán ezek a beszédek. Minden mondatát közbeszólásokkal zavarták a kommunisták és a túlzó szocialisták. Alant idézzük Slachta Margitot és ezekből az idézetekből olvasóink megállapíthatják, az 1946-ik esztendőben SLACHTA MARGIT volt a legbátrabb, legszókimondóbb, legmagyarabb tagja a magyar nemzetgyűlésnek. 1946 január 31. Csütörtök. A nemzetgyűlés 12-ik ülése. -Magyarország államformájáról szóló törvényjavaslat tárgyalása: Slachta Margit, pártonkivül képviselő beszéde: Tisztelt Nemzetgyűlés: “A tegnapi felszólalók többsége megemlítette, hogy magában véve a királyság vagy köztársaság nem jelent a demokráciával szemben ellentétet, mert lehet jó az egyik és lehet jó a másik is. Nekem is ez a meggyőződésem. Azonban a mi esetünkben nem egyszerűen arról van szó, hogy válasszunk a királyság és köztársaság között, hanem arról van szó, hogy ezeréves királyságtól megválunk és átmegyünk a másik államformába és pedig éppen azon a lényeges ponton fogunk eltérni a királyságtól, amelyet az előbb hangsúlyoztam, hogy a válságos alapon álló világnézettől távolabb kerülünk. Ha elolvassuk Szent István intelmeit fiához, Szent Imre herceghez, abból láthatjuk, hogy mélyen vallásos alapra volt állítva és van állítva a magyar királyság államformája. Azt mondja például: A király tündököljön minden erényben, de különösen legyen kegyes és irgalmas. Azért szerelmes fiam, reménységes magzatom, kérlek és parancsolom, hogy mindenben a kegyesség támogassa lépteidet. Ne csak atyádfiáit és rokonaidat, a hercegeket és gazdagokat, szomszédaidat és hazádfiait vedd kegyes oltalmadba, hanem a hozzád 'külföldről betérő idegeneket is. Talán azt mondja valaki, hogy a Szent István intelmeinek a kormányzáshoz nincs sok közük. Nagy tévedés. Mert aki a hatalom hordozója, az lelkiismerete szerint érvényesíti azt és ha ilyen vallásos meggyőződéssel, tehát Isten iránti felelősséggel cselekszik, akkor egészen máskép fogja azt tenni, mintha hitetlenül nem lát polgártársaiban mást,, mint egyszerűen hatalmának eszközeit.
