Krónika, 1947 (4. évfolyam, 1-11. szám)
1947-02-15 / 2. szám
1947 február 15. "KRÓNIK A” 7-IK OLDAL A SZENT KORONA ÁRULÓI Az első világháború utáni fejetlenségben ama bizonyos Friedrich István nevezetű gépgyáros úgy akarta áthidalni az alkotmányos jogfolytonosság .kérdését, hogy ország-világ hahótájára jogforrás -nak kiáltotta ki önmagát s ily alapon bitorolta az ország közhatalmát. A második világháború utáni magyar rendszer már egyenesen tagadja a jogfolytonosság szükségét és “forradalmi jogon” kivan uralkodni. A Pesti Hírlap utódjaként, megjelenő “Hírlap” cimü kisgazdapárti hivatalos napilap, amelynek tetején olvasható, hogy ‘ a szerkesztőbizottság elnöke Nagy Ferenc", a január 8-iki száma élén Oltványi Imre, a párt egyik vezető tagja vezércikkét közli s Oltványi ezeket mondja az antikommunista “összeesküvők” letartóztatása kapcsán: “Módszerük ugyan egyrészt May Károlyra üt, másrészt azonban eléggé ügyesen egy olyan fogalommal is dolgozik, amelyre főleg a régi magyar középosztály általában érzékenyen • visszhangzik. S ez a jogfolytonosság fogalma. A titkos szervezet “Földalatti Fővezérségének" 1. számú hadparancsa ugyanis a következőket mondja: “Az idegen megszálló haderők által megszakított jogfolytonosságot helyreállítom." A “Hetes Bizottság" szerint pedig: "Lakatos Géza ny. vezérezredes, volt miniszterelnök Horthytól nyert megbízatását senkinek vissza nem adta s ezért a jogfolytonosság alapján őt illeti meg a miniszterelnökség.” így a hadparancs általánosságban tartott jogfolytonossági elmélete a “Hetes Bizottság” magyarázata értelmében Horthyhoz kapcsolódik. A Lakatosra való hivatkozás ravaszul kikapcsolja a nyilas garázdálkodás időszakát, de nem vesz tudomást a vesztett háborúról sem s a hadparancs a felszabadulásban pusztán idegen megszállást lát. A jogfolytonosság ilyetén hangsúlyozása természetesen törvénytelenné akarja bélyegezni az uj magyar köztársaságot és demokratikus kormányát. Alapvető tévedése már abban reflik, hogy demokráciánknak egyáltalában nincs szüksége a jogfolytonosság feltevésére. Forradalomból született, a forradalom pedig nem jogfolytonossági elveken nyargal, hanem uj jogot alkot! Forradalmi jogon épültek fel az Egyesült Államok, a nagy forradalom alkotta meg a modern Franciaországot, Lenin és Sztálin forradalma hozta létre a Szovjetuniót, — hogy csak a legnagyobbakat említsem.’’ Nem tudjuk mennyiben hiteles a “Hetes Bizottság" álláspontjáról szóló idézet, de minden alkotmányos érzületü magyar ember tisztában van azzal, hogy a históriai jogfolytonosság alapján Ottó trónörököst illeti meg a királyi trón s Ottó királyt fogja megilletni, hogy a nép többségi akaratának megfelelően miniszterelnököt nevezzen ki. Oltványi cikkéből kitűnik, hogy a muszka szuronyokkal hatalomba került “forradalmi” éra elveti a jogfolytonosság történelmi elvét és “uj jogot” alkot, — jogforrássá nevezi ki magát Friedrich István után szabadon. .. Csodáljuk, hogy Nagy Ferenc ilyen felfogás lenyomtatására teret ad a neve alatt megjelenő újságban. Ez a 'felfogás kétélű kard. Az orosz szuronyok nem lesznek örökké Magyarországon s a mai rendszerrel oly elégedetlen nép köréből felülkerekedhet egy csoport, amely épp úgy maga kíván majd “uj jogot alkotni”, mint azt Nagy, Rákosi és társaik önhatalmúlag tették. t Nem lehet egészen figyelmen kívül hagyni azt a nem épen jelentéktelen körülményt sem, hogy a mai rendszer úgy került uralomra, hogy nem állította vissza azt a helyzetet, amely Szálasi és a német náci 'hadsereg erőszakos pucscsával borult fel s igy demokratikus szempontból súlyos születési hibának, a hitleri nácizmus és a Szálasi-nyilasság nászának köszönheti létét, még ha egy harmadik totaliter antidemokrata, Sztálin muszka führer utóbb adoptálta is a puccs gyümölcsét. . . Milyen utógondolatok állhatnak lesben az olyan “demokrácia” mögött, amelyet ők hárman hoztak Magyarországra? * * + A Horthy-korszak sem hivatkozhat történelmi jogfolytonosságra s az alkotmánysértések e labirintusából csak az 1918 októberi puccs előtti helyzethez való visszatérés volna valóban a magyar nemzethez méltó, logikus kivezető ut. Az 1918-as puccs az “Entente” jegyzékében megrendelt (“csak magukkal a népekkel tárgyalunk“) esztelen előjátéka volt a régi Nagymagyarország feldarabolásának. Viszont a restauráció stilszerü történelmiséggel a magyar feltámadás kezdetét jelképezné a magyar szivekben. A forradalmi elméletre ma ez hivatkozik, holnap hivatkozhat amaz is. .. Nemcsak Dalnoki Veress vagy Nagy Ferenc, Tildy és Oltványi. — de Rákosi, Révai és Rajk, meg a többi szellemi Számuely-ivadék is megteheti ugyanezt s amikor Rákosi és társai nem csináltak titkot abból, hogy az 1919-es ut “kevésbbé fájdalmas” megvalósítása a céljuk s ez irányban terrorisztikusan használják ki a mostani tömegletartóztatásokat, a józan óvatosságáról hires Nagy Ferenc helyében semmikép sem engednők meg Oltványinak, hogy — adott esetre előre szájába adja Rákosiéknak a kaján érvet, hogy ők is csak “uj jogot alkotnak”... Nagyon nem jól hangzik Oltványi kisgazdapárti képviselő ur szájából a Lenin és Sztálin forradalmára való hivatkozás és ne adj Isten, hogy Rákosi szaván fogja! Ez az “aki kapja — marja” államjogi erkölcs az erpszak glorifikálása és ellenkezik a demokratikus gondolattal is. A köztársaságot a magyar nép megkérdezése nélkül, orosz megszálló csapatok és oroszmagyar Quislingek nyomása alatti parlament kiáltotta ki. Erkölcsös és demokratikus csak az lehet, hogy, ha kimentek az oroszok és kitisztul a légkör, kérdezzék meg becsületes titkos választással a magyar népet, királyt akar-e vagy köztársaságot, a Szent Korona uj ragyogását, a több mint négyszázesztendős uralkodóház Nagymagyarországot összetartó szellemének visszatérését, Ottó királyságát, avagy folytatni akarja azt a rendezetlen és tragikusan hányatott életet, amelyben a jogfolytonosság 1918-ban szintén külhatalmi nyomásra történt cserbenhagyása óta oly áldatlan szenvedések, egyre keservesebb tapasztalatok között tengődik-vergődik? Csak az ezeréves Szent Korona jogfolytonossága, a történelmi nemzeti öntudat jogfolytonossága viheti fényesebb utakra, a dicsőség és boldogság magaslatai felé a nemzetet! ÉLJEN OTTÓ KIRÁLY! NYUGATOSOK POSTÁJA “Nyugatos" néven nevezik magukat azok a szerencsétlensorsu magyarok, akik a “felszabadító" orosz seregek elől előbb Ausztriába, onnan Németországba, majd- Franciaországba, Olaszországba vagy Belgiumba menekültek. Számuk a második világháború végén közel egymillió volt. Ez a szám a legutóbbi hivatalos magyar kimutatás szerint jóval a százezer alatt van. mert időközben vagy visszatértek Magyarországba, vagy pedig 'elszóródtak a világ minden részébe. Amióta lapunkat Európában is olvassák, tucatszámra kapjuk a leveleket a nyugatosoktól, akik elpanaszolják nehéz sorsukat. Amikor ezekből a levelekből szemelvényeket közlünk, felhívjuk olvasóinkat két fontos tényre. Az egyik: nem minden nyugatos náci gonosztevő és nem minden nyilas nyugatos. A volt nyilasokkal semmiféle közösséget nem vállal a Krónika, azok nem is törődnek legitimista célokkal. A második fontos tény: E levelek írói jobbára a magyar középosztályból valók. Leveleikből kiérzik a honvágy, a hazaszeretet és egyben az aggódás, amit szülőhazájuk szomorú sorsa felett éreznek. Valamennyien nagy ínségben élnek, de testi szenvedéseiket is felülmúlja a lelki kin. Boldogok vagyunk, hogy lelkűk nagy fájdalmán a “Krónika" cikkei, versei enyhítenek. Üzenjük nekik, hogy velük érzünk, az ő fájdalmuk a mienk is és amíg sorsuk jobbra nem fordul, amíg hazájukba vissza nem térhetnek, szerény tehetségünkhöz mérten támogatni fogjuk őket. Bruxelles, Belgium, 1946 október 30. . Igen tisztelt Főszerkesztő Ur: Mint a belgiumi magyar reformátusok vezetője közlöm a főszerkesztő úrral, hogy a “Krónika” cimü folyóiratuk szellemével a vezetésem alatt álló magyar református közösség a közösséget vállalja. Nagyon szeretnénk a lelki kapcsolatot azzal az amerikai magyarsággal felvenni és kimélyiteni, amely a szabad Nagymagyarország zászlójának előharcosa. Folyóiratukat egyházunk részére ezennel megrendelem. Az a cikkük, amelyben a magyar kényszer békeszerződés aláírását megtagadják, minden magyar lelket megragadta. Kérjük építsük ki a kapcsolatot, hogy ily módon a hazából kiűzött magyarságot összekapcsoljuk és közös megfeszített erővel az uj, demokratikus Magyarorszáo megépitését biztosíthassuk. Maradtunk magyar testvéri'szeretettel, Dr. Györkey Ferenc A Belgiumi Magyar Református Egyház pecsétje. * * * Gardone Riviere, Olaszország, 1947 január 10. A “Krónika" szerkesztőségének. A napokban került hozzánk a "Krónika" november 15-iki száma. Mondani sem kell, hogy milyen jól esett magyar szöveget olvasni itt az idegenben, ahol bizony igen ritka a magyar olvasnivaló. Könnyes szemmel olvastuk a Kassáról írott “Pillanatfelvételt”»
