Krónika, 1947 (4. évfolyam, 1-11. szám)
1947-02-15 / 2. szám
VOLUME IV. ÉVFOLYAM. 1947 FEBRUÁR 15. NO. 2. SZÁM CSAK EGY CSATA VESZETT EL DE NEM AZ IGAZSÁG HARCA!! Megtörtént . . . Másodszor is aláírták Trianont, ezúttal még súlyosabb, megalázóbb és elszakított “utódállami” testvéreink sorsát illetően még fájdalmasabb feltételekkel. Nincs már okunk válogatni a szavakban, vigyázni *a mondatra, amelyet leírunk, nem-e ártunk vele csak egy hajszálnyira is a jobb béke érdekeinek. Őszintén beszélhetünk immár és misem gátolja, hátráltatja többé, hogy hiány és maradék nélkül kimondjuk a teljes igazságot, könnyitsünk mindenen, ami a szivet nyomja. Eddig sem tettünk túlságosan lakatot a szájunkra. Megmondtuk, hogy íhindaz, ami történt, a magyarság belekergetése az Axis túlerejének kóros ölelésébe, azok bűne volt, akik Trianon égbekiáltó igazságtalanságait rázuditották a magyar szivekre s akik két évtizeden át soha egy pillanatra sem adták a legcsekélyebb reményt a legcsekélyebb jóvátételre. S bűne volt a Szovjetnek, amely kétszáz milliós nagyhatalmi súlya és világnézeti ellentétessége dacára előljárt a nácizmussal hozatalára. A magyar nemzetet semmi bűn nem terhelheti; mi bűne lehet annak, aki megpróbálja visszaszerezni a rablóktól, amit elbitan goltak tőle? * * * A történelem is ily látószögből fogja megítélni Magyarország c korszakát, önmagához hü erőfeszitéseit az igazság helyreállítása felé bármit mondanak is Magyarország rabló ellenségei s a magyar kér désről tájékozatlan más-országi politikusok, közírók, úgyszintén ázol* a magukat magyarnak nevezők, akik még most is magyar "háborúi bűnösségről’’ Írnak és szónokolnak.- Hogy Bárdossy “hadat üzent" a Szovjetnek, amikor Európa ura Hitler volt, egyetlen nyugati katona nem állt Európa földjén, Rooseveli elnök pedig azt hangoztatta, hogy “I say you again, again and again... Amerika nem lép be a háborúba" s olyan politikusok és lapok, akik éi való szövetkezésben s ezzel "a cél szentesid az eszközt" szellemét árasztotta a világra. Moszkva adott lehetőséget Hitlernek a háború megindítására: revíziós szövetségre lépett vele Kelét-Lengyelország, Besszarábia s a Baltikum visszavételére, partnere volt a támadó háború megindításában. Most ő, a főcinkos lett legkegyetlenebb vészbirája a kis Magyarországnak, mért Hitler utóbb megszegte a betyárbecsületet, visszairigyelte a háhorus-zsákmány felét. Sztálin békéje ez az álbéke; az első világháború imperialista diktátumainak egyik kárszenvedője. Szovjet Oroszország járt el legszivtelenebbül, leggonoszabbul a legnagyobb kárszenvendővel, a legtöbb igazságtalanság áldozatával szemben. Megmondtuk, hogy igazi béke csak akkor jöhetett volna, ha előveszik az első világháború utáni diktátumokat és helyrehozzák belőlük mindazt, ami igazságtalanság, háborús méreganyag volt bennük. Megmondtuk, hogy a nyugati hatalmak megnyerték a háborút az egyik totalitarizmussal szemben és elvesztik a békét a másiknak javára. Most hitet teszünk itt arról is, hogy azt, ami történt, — eltekintve az amúgy is kényszerítő külhatalmi erőviszonyoktól, földrajzi és egyéb adottságoktól, — nem vagyunk hajlandók másnak tekinteni mint a magyar nép szerencsétlen hősi kísérletének Trianon legalább részbeni helyreamelyek ma legelői járnak Magyarország bűnössége kihangsu lyozásában a Kis Finnország ellen csak keserves erőlködéssel megnyert orosz támadó háború után legfeljebb két hónapot adtak Oroszország nak? Oroszország előzőleg példát adott az önérdek mindenekelőtt követésére, — miért volna ez bűn annak számára, aki egyébként is külső túlerőtől szorongattatva, követte cselekedetét és aztán kint e harctéren, szabotált, holott antibolsevik lelkisége rettegett az orosz győzelemtől? A nácizmus vissza akart juttatni valamit. A bolsevizmustól, — í mai magyarországi események megmutatják, — még a régi országcsonl szabadságát is méltán félthette a magyar nép, mégsem volt igaz fegyvertársa a nácizmusnak, mert vele sem tudott rokonszenvezni szivében. A fronton, mint a hinterland segítsége körül, ahol és ameddig lehetett, taktikázott, gyengítette Hitler győzelmi lehetőségeit. Elsor vadva és önmagát emésztve az igazság utáni tikkadt vágyban, tragiku.hősként hullott alá a sérelmei elleni küzdelem mezején. Tiszta nagy igazsága két idegen hatalmi és világnézeti malomkő közé került, meri nem Churchill előrelátó balkáni második front terve valósult meg, ha nem Sztálin kikényszeritette az angolszász erők franciaországi pártraszállását, hogy megvethesse lábát az Elbától keletre fekvő országok-
