Krónika, 1947 (4. évfolyam, 1-11. szám)

1947-11-15 / 11. szám

W-IK OLDAL "KRÓNIKA” 1947 november. CABLE ADDRESS: “VIKET” Codes: Bentley’s Complete Phrase, ABC 5 & 6 ABC 5 Improved >> VIRGINIA KENTUCKY TOBACCO Co. ' RICHMOND, VIRGINIA, U. S. A. LEAF TOBACCO § % % % i i i i % i I VIRGINIA, CAROLINA, GEORGIA, KENTUCKY, BURLEY, CLARKSVILLE SPRINGFIELD, and MARYLAND TOBACCOS For the manufacture of Cigarettes, Smoking Tobacco, Cigars Chewing Tobacco and Snuff szájunk, ha a könnyeink nem foj­togatnának bennünket! De nem folytatom tovább! Le­het, hogy nincsen mindenben iga­zunk, lehet, hogy nem látunk min­dent eléggé tisztán, de erről nem mi tehetünk. Ebben a pillanatban igy élünk, igy látunk, igy érzünk, így gondolkodunk! Mégegyszer hálás köszönetemet küldöm Főszerkesztő Urnák és jó­ságos főtisztelendő testvérünknek, akiknek jósága megsegített ben­nünket nyomorúságunkban! Soha fiem felejtjük el, áldja meg az Is­ten mindnyájukat érte! Abban a reményben, hogy ké­résem mielőbb teljesítésre talál és kemény töretlen magyar akarattal haladhatunk a KRÓNIKÁVAL együtt a szebb, boldogabb magyar jövendőnek Szent István birodal­mának felépítése felé, maradok Főszerkesztő Urnák legmélyebb tisztelője: Dr. — k. — a. (Ausztria) (A levél írója magas igazság­ügyi pozíciót töltött be s óhazai rokonai érdekében kérte neve mellőzését.) NE DOBJUK EL A HASZNÁLT BÉLYEGET! Mélyen tisztelt SzerkesztcPűr! Helyzetem sokkal előnyösebb mint más nyugatosé. Én már har­madik hónapja vagyok szobainas, feleségem szakácsnő ezen a -ten­gerparti üdülőhelyen. “Naccsá. gánk” télire Párisba költözik és mi ketten a beteg nővérét és a nagy modern villát fogjuk gon­dozni.- Nem is szenvedünk másba hi­ányt, mint a magyar olvasnivaló­ba. Azt a hat jó magyar könyvet, amit idáig mentettem hétszer aján­­lotam fel a párisi “Magyar Ház­nak” és helyébe csak olyan forrás megnevezését kértem, ahonnan magam vásárolhatok könyvet. Le­veleim ezen részét soha válaszra sem méltatták! Tegnap — egy' még eddig is­meretlen földim — megküldte a “Krónika“ f. évi augusztus 15-iki számát. Ez indított soraim meg­írására. Francia származásomtól elte­kintve (ősöm 1833-ban vándorok a Raims melletti Avize-ból Ko­lozsvár mellé) erdélyi magyar va­gyok és az is maradok ebben a földi életben. Nagyapám 48-as honvéd volt. A birtokomban levő elbocsátó levél tanúsága szerint ezért Josefstadtban ült. Apám Tisza-párti képviselője volt Szol­­nok-Doboka vármegyének. Én a román uralom alatt az Erdélyi Magyar Párt ifjúsági tagozatának voltam titkára. Mivel pedig Ön amerikai ma­gyar és segíteni akar -— én keres­kedő voltam valamikor és bélyeg­gyűjtő vagyok •— közlöm az aláb­bi elgondolásomat: A Krónika le­közöl egy felhívást,, amelyben ké­ri olvasóit, hogy levelezésükről a használt bélyegeket vágják le,' juttassák Önhöz, vagy egyszerű levélben küldjék közvetlenül az én címemre. Én a bélyegeket leázta­tom, rendezem és 50%-át eladva, a befolyó összegekből általam is­mert személyek címére megrende­lem a Krónikát., Olyasmit kérek tehát, ami nem jelent anyagi megterhelést annak, aki adja. Az ötvenszázalékot ma­gamnak azért kell kikötnöm,, mi­vel maga a levelezés és értékesítés jelentős összegeket emészt fel, magam pedig még távolról sem vagyok olyan anyagi helyzetben, hogy ezt a megterhelést elvisel­hessem. A lap küldését kérem mielőbb — a többire vonatkozóan türel­mesen várva nb. válaszát, vagyok teljes tisztelettel Victor Desbordes, La Baule BdD’Armor Villa Philia Loire Interieure, Francia­­ország. AZ IGAZ MAGYAR EMIGRÁNS SAJTÓ. T. Szerkesztőség! Nagy örömmel olvastam júliusi lapjukat. Végre valahára egy igaz magyar célkitűzésekkel foglalko­zó bátorhangu, színvonalas havi­lap. Ide egyáltalán nem jön Ame­rikából magyar nyomtatású újság, példány, pedig szükség volna,, hogy lelki erősítést nyújtson az itt élő magyarság számára. A “Kró­nika” olvasásakor valami megma­gyarázhatatlan öröm kerített ha­talmába, hogy vannak még ma­gyarok, kik az igazságot az ajku­kon hordozzák, kik ugyanazokat a demokratikus elveket vallják lelkűk mélyén s tollúknak hegyén, mely a mi kívánalmunk is. A nyu­gati emigráció vállalva a kintlét­tel járó minden nyomorúságot, ín­séget bátran és megingathatatlan egységben hirdeti az elkövetkező igazságok bekövetkeztét. Ha még a jövő feketén ásít is reánk és a nyomorúságok végte­len áradata is nehezedik vállaink­­ra, hiszünk és bízunk., hogy a sá­­tánság mai képviselői elfogják venni méltó büntetésüket. A lel­kek egyszer feltámadnak és mint a máglya szerte vágja zsarátnokát a nagyvilágba — úgy hirdethetik majdan a próféciák — beteljesült az igazság. Ma mást nem hallunk mint az égő gyűlöletnek sakál­üvöltését, mely sárral és mocsok­kal szennyezi be a nyugati orien­táció amerikai barátait. A magyar - klérus beszennyezésétől sem riad­nak vissza. Teszik azért, mert a kommunizmus nem ismér Vallást és nem ismer szeretetet. A vallást mely jóvá és becsületessé teszi az embert, nem ismerik, mert nekik nincs szükségük becsületes, békés polgár emberekre — szükségük

Next

/
Thumbnails
Contents