Krónika, 1946 (3. évfolyam, 2-10. szám)
1946-10-15 / 10. szám
“KRÓNIKA” 5-1K OLDAL MÉG MINDIG IDEGENBEN A SZENT KORONA! 1946 október 15. A “Független Magyarország" című budapesti hetilap augusztus 28-iki száma írja: A párisi békeértekezleten Jan Masaryk csehszlovák külügyminiszter hir szerint megdöbbentő követeléseket terjesztett elő, amelyek során végül azt akarja indítványozni, hogy a magyar Szent Koronát, amely szerinte “a magyar revizinizmus kutforrása” ne adják vissza Magyarországnak, hanem helyezzék el az Egyesült Nemzetek múzeumában. A csehszlovák delegáció felhár boritó követelésével kapcsolatban idehaza felmerült a kérdés, hol van a Szent Korona, amelyet tudvalevőleg Szálasi vitt magával nyugatra? elsőnek azokat az értékeket hozzuk haza, amelyek a gazdasági stabilizáció ütemének meggyorsításához elengedhetetlenül szükségesek, ilyen volt például a Magyar Nemzeti Bank aranya. Legközelebb a főváros vagyontárgyai kerülnek haza: tüzoltófelszerelések, teherautók, mentőkocsik. Ezek egy hónapon belül itthon lesznek. Most utazom Frankfurtba, onnan Párisba, hogy a magyar vagyontárgyakat hozó második szállítmány részleteit megbeszéljem az illetékes amerikai körökkel. — Államtitkár ur szerint hol őrziik a Szent Koronát? — Pontos helyét nem ismerem. Felkerestük az illetékes budapesti amerikai hatóságokat. Kérdésünkre a következő választ kaptuk: — Az elmúlt évben, amikor Németország nyugati részét megszállták az amerikai csapatok, lefoglalták az ott talált magyar műkincseket és értékeket. A Szent Korona is a lefoglalt műkincsek között van, őrzési helyéről azonban semmiféle hivatalos értesítést nem kaptunk. Megtudtuk azt is az amerikaiaknál, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének nincsen múzeuma. Felkerestük Nyárádi Miklós államtitkárt is, az Elhurcult Javak Kormánybiztosát, aki a következő nyilatkozatot adta: — Az amerikai kormány elfogadta a Németországba kihurcolt magyar műkincsek, felszerelések, gépek és berendezések visszaadására vonatkozó kérelmüket s elvben hozzájárult minden magyar érték visszaadásához. A Németországban lévő magyar értékekről nem készíthettünk pontos listát, de erre nincs is szükség, mert minden vagyontárgy hazakerül, csupán a sorrendet kell megállapítani. — A németországi amerikai katonai hatóságokkal folytatott tárgyalásaink eredményeként Lehetséges, hogy Frankfurtban van. Itt volt a legnagyobbértékü magyar vagyontárgy, a Nemzeti Bank aranykincse is, könnyen lehet, hogy a Szent Koronát is itt őrzik. — Tesz-e lépést a kormány a Szent Korona mielőbbi hazahozatalára? » — Pontos utasítást még nem kaptam, de mivel ez a probléma felvetődött, lehet, hogy sürgetni fogjuk a hazahozatalát — fejezte be nyilatkozatát Nyárádi államtitkár. * Mint ismeretes, az Egyesült Államok legutóbb Oroszországhoz intézett jegyzéke szerint az oroszok berlini képviselete hátráltatja az elhurcolt magyar javak viszszaadását. Nyilván emiatt van még mindig idegen kézen a Szent Korona. "LEHET, hogy sürgetni fogjuk a hazahozatalát,” — mondja jellemző fölénynyel Nyárády államtitkár ur. . . Ä Az átcsatolt területeken élő nemzeti kisebbségek faji, nyelvi és ,vallási jogait, tagjainak teljes egyenjogúságát az utódállamok biztosítani tartoznak és kötelezik magukat, hogy ezekkel ellentétes törvényt, rendeletet, hivatalos intézkedést nem hoznak s nem léptetnek hatályba. (Trianon békeszerződés, III, Rész.) Sigray Antal Amerikában A magyar parlamentárizmus és demokrácia egyik kimagasló újkori alakja, a legnemesebb politikai egyéniségek egyike, Sigray Antal a német náciktól szenvedett üldöztetés hosszú és gyötrelmes Kálváriája után Amerika szabad földjére érkezett. Igaz tisztelettel és szeretettel köszöntjük a kiváló magyar vezérpolitikust Amerikában, mert mintaképéül ismerjük a minden üldöztetéssel szemben kitartó férfias elvhüségnek. S egyben köszöntjük benne a demokrácia rendíthetetlen bajnokát, aki több évtizedes parlamenti múltja folyamán mindig hűséggel kitartott eszméi mellett, a szabadság, népjólét és rend uralmát egybefoglaló legitimista gondolat talaján s minden tárgyilagos embertől elismerten sokszor és sokat harcolt az általános titkos választójogért folyó harc, a népjogok frontján. Számtalan parlamenti beszéde bizonyság erről, miként nem kevésbbé arról is, hogy mindenkor felemelte szavát a parlamentben, ha az emberség, a segítés, a magyar testvériség érdeke megkívánta. Mindenkor a nemzeti, mint a szociális politika igazi csatárának bizonyult. Sigray Antal múltja a jelene eleven bizonyság arra,_hogy a nemzeti hagyományok alapján való haladás, — ami a legitimizmus vezérelve, — nem jelent reakciósságot, hanem a demokrácia maradandó, igazi klasszikus életformáját, amelynek győzelme el kell következzék, ha az összeomlás utáni zavaros, vérpárás légkör kitisztul s a nemzet újra szabadon élheti a maga életét, ha újra szabad lesz magyar lélekkel, magyar szívvel gondolkodni és cselekedni. Sigray, a náci kínzótáborok megsanyargatott mártírja akkor elnyeri államférfim nagysága kitartása jutalmát: budapesti házában a náci-idők legnagyobb terrorja idején is ott volt a felírás Várjuk a királyt s eljön az idő, amikor az ige testté válik. Magyarország királya hazatér s vele a szabadság, a biztonságos haladás, a kölcsönös társadalmi megértés és méltányosság jogrendje és mindaz a fénylő eszmény, amely oly gyűlöletes a nácizmus, mint a bolsevizmus ügynökei szemében, de amelyek mellett a Sigrayak, a nép igaz barátai kitartanak minden náci és bolsevik poklokon keresztül, A becsületérzés hangja "Ebben a városban minden kő Ferenc József emlékéhez fűződik.. A budapesti “Magyar Nemzet” napilap egyik minapi számában olvassuk: Vendégszereplés Szegeden j “A budapesti Ganz-gyár ifjúsága pünkösdkor Szegeden vendégeskedett. Eközben “népitélettel” a Nemzeti Emlékcsarnokban ösz„szetörte Ferenc József mellszobrát s a "biztonság 'kedvéért” a bronztöredékeket a Tiszába dobta. Nem tudjuk, ezek után Szeged ,meghivja-e mégegyszer ezt a vállalkozó szellemű ifjúságot, de a' "Szegedi Kis Újság” megjegyzi, hogy a vendégszereplő ifjak Szegeden minden követ összetörhettek volna, mert ebben a városban minden kő Ferenc József emlékéhez fűződik . .. ezt a várost 70 évvel ezelőtt Ferenc József építette újjá. A szegedi nagy árvíz után valóban Ferenc József akarata emelt hatalmas metropolist a romokba omlott Szegedből s akkor került a magyar szállóigék kincsesházába az ő fejedelmi mondása, hogy: "Szeged szebb lesz, mint volt!” Elég legyen végre a népitéletpek nevezett felelőtlen merényletekből! Akár elevenek ellen irályul, akár holtak ellen. Mint ebben az esetben, a magyar nemzet és egy ujjáépitője iránt örökké hálás szinmagyar nagyváros történelmi kegyelete ellen. Ha ennek nem szabnak a legkeményebben gátat, az élők és szobrok elleni “népitéletek” holnap a sírokat fogják felszaggatni s a csontokat gyalázzák meg. Egy nemzet sem csaphatja el múltját, nem detronizálhatja utólag királyait; a párisi Pantheonban egymás mellett nyugszanak ,azok a nagyok, akik egymásnak ellenfelei voltak s az Amerikai .Egyesült Államok győztes demokráciája egymás mellett állítottak emléket a rabszolgaságot eltörlő .győztes s a rabszolgaság fentartásáért harcoló legyőzött ármádia fővezéreinek. S jó pár héttel .ezelőtt Balogh István államtitkár mondta el előadásában, hogy a Szovjet mikép becsüli meg az orosz múlt emlékét. Ápolja például Nagy Péter cár kultuszát. Legyen vége a népitéleteknek, amelyek elevenek s holtak felett Ítélkeznek s a jogbiztonság veszélyeztetése után most már kulturbotrányokra is raqadtatják magukat!” KOMMENTÁR NÉLKÜL Érthető beszéd Balázs Béla kommunista költő írja a budapesti “Figyelő’’ augusztus 31-iki számában “Moszkvában jártam” cim alatt: “Nem volt Moszkva a háború alatt se levert. Nem pajzán a győzelem után sem. Szigorúan fegyelmezett élet folyik ott, magabiztos, öntudatos, megfeszített munka. A háborúnak ugyan vége, de — de ez a szembeszökő benyomása az embernek: az ő d o 1 g u k még nincs befejezve.” Az utóbbi félmondat az eredeti szövegben is feltűnő betűkkel van szedve.
