Krónika, 1946 (3. évfolyam, 2-10. szám)
1946-09-15 / 9. szám
I2-IK OLDAL KRÓNIKA" 1946 szeptember 15. AMERICAN HUNGARIAN MONTHLY KRÓNIKA AMERIKAI MAGYAR HAVILAP Editor — SÁNDOR TARCZ — szerkesztő Published every month by “KRÓNIKA” Hungarian Press 307-5TH AVENUE SUBSCRIPTION: U. S. of AMERICA and CANADA $1.00 PER YEAR NEW YORK 16, N. Y. ELŐFIZETÉSI DII: az Egyesült Államokban és Canadában 51X0 EGY ÉVRE PRICE PER COPY — 10c — EGY PÉLDÁNY ÁRA MIT ÍGÉRT STALIN? “A hitleri Németországgal ellentétben a Szovjet Unió és szövetségesei felszabadító hadjáratot viselnek, igazságos háborút, amelynek célja Európa rabbá tett népeit és a Szovjet Unió lakosságát Hitler uralma alól felszabadítani. Ezért kell, hogy minden becsületes ember támogassa a Szovjet Unió, Nagy Britannia és a többi szövetséges nemzetek hadseregeit, mint szabaditó hadseregeket. Nincs és nem lehet olyan hadicélunk, hogy Európa idegen területeiből zsákmányoljunk és nem szándékunk sem területeket, sem pedig népeket hódítani Ázsiában sem, Iran-t is beleértve. Főcélunk a mi területünket és népeinket felszabadítani a német-fascista járom alól. Nincs és nem lehet olyan szándékunk, hogy a szláv népekre, vagy Európa más rabnépeire, akik tőlünk várnak segítséget, rákényszeritsük a mi akaratunkat vagy uralmunkat. A mi célunk az, hogy ezeknek a nemzeteknek segítsünk a Hitler uralom elleni szabadságharcukban és azután rájuk fogjuk bízni, hogy életüket saját országaikban úgy rendezzék be, ahogy alkalmasnak látják. Más nemzetek belügyeibe nem fogunk beleavatkozni.” (Stalin beszéde — szószerint idézte J. D. Mitchell 1941 november 6-án a London Times-ben.) A PARLAMENTI SZÉGYENHATÁROZAT Hihetetlenül hangzó hir, hogy a magyar parlament elvetette Zsedényi Béla egyetemi tanár, pártonkivüli “meghívott” képviselő indítván) át, hogy ünnepélyesen tiltakozzék a békefeltételek ellen. Egyik amerikai magyar napilap közli ezt s nem akarunk hinni a szemünknek az első pillanatban___ De aztán eszünkbe jut, hogy az is hihetetlennek tűnt, hogy a magyar békedelegáció nem is szólalt fel a magyar béke előkészítő bizottságban az ellen, hogy egész. Erdélyt Romániának adják s első olvasásra ezt sem akartuk elhinni, holott igaz, hihetetlenül igaz..Magyarország s kormánya a korlátlan politikai lehetetlenségek megtestesítője lett. Régóta az az érzésünk, hogy a mostani magyar törvényhozás csak álparlament, mert csupán szavazógép a minisztertanács utasítása szerint abban pedig a kommunisták, a marxi blokk pártjai terrorizálnak igen nagy fokig s a mai kisgazdapárti miniszterelnök csaknem mindent megszavaztat, csak hogy fel ne boruljon a koalíció. Ragaszkodik orosz orientációhoz, még ha minden mai baj és szégyen forrása is. S nem lehet felejteni, mennyi gerinctelenséget mutatott eddig is ez a kommunistákkal szemben oly engedékeny nemzetgyűlés. Megszavazta többi közt a Moszkvától kívánt köztársaságot. S ha erre gondolunk, már nem is csodálkozunk annyira, csak szomorkodunk a mai átmeneti korszak tévelygésein. A nemzet nem akarta, hogy a leikétől, történelmi hagyományaitól idegen s csak kommunista célok előrejutását könnyítő köztársasági fegyelmetlenség jöjjön az országra (lásd a kunmadarasi és miskolci pogromokat) s távol áll attól a szégyenhatározattól, amelylyel elvetették az uj zsiványbéke elleni tiltakozást. A nemzet egyszer le fogja mosni magáról e szégyent és helyreállítja megcsufolt méltóságát! . Ausztriának önállóságot ígért a három nagyhatalom. Most a szovjet húzódik az osztrák béketárgyalások megkezdésétől. Közben leszerelte a gyárakat és elvitt minden elvihetőt Ausztriából. Koreának függetlenséget ígértek a kairói konferencián, 1943-ban. Oroszország Kairó felét megszállva tartja, bolsevizáíja és a függetlenségi törekvéseket elnyomja. Korea déli felét párezer amerikai katona igazgatja. A két országrész egyesítése meghiúsult, mert az oroszok hajthatatlanok. Az oroszok elvittek minden gépet, felszerelést Mandzsúriából, amely a szövetséges és baráti Kínai Köztársaság Erdélye. Oroszország területet követel a szövetséges Görögországtól a volt ellenséges állam, Bulgária részére. Az Atlantic Charterben az Egyesült Nemzetek elkötelezték magukat, hogy területüket nem fogják nagyobbitani volt ellenséges, illetve legyőzött államok területével. Ezt később Oroszország is elfogadta magára nézve kötelezőnek. Ezzel szemben áll a tény: Oroszország bekebelezte a 3 kis balti államot, lehasitott egy darabot Finnországból, elnyelte Lengyelország felét, bekapta Bukovinát, visszavette Romániától Beszarábiát, elvette a csehektöl Ruthéniát( Magyarország törvényes tulajdonát), lekanyaritott magának egy nagy darabot Poroszországból, területet nyert Japán rovására és földet követel Törökországtól. Ezzel szemben sem Anglia, sem Amerika nem hóditott el egy darab földet sem a legyőzött államoktól és ilyen szándékaik nincsenek. Az egyetlen szépséghiba a franciák szerepe, akik bizonyos hegyoldalakat és magaslatokat követelnek maguknak Olaszországtól és a Saarvidéket Németországtól. A yaltai konferencián a három nagyhatalom vezetői kijelentették, hogy a háború után a felszabadított és legyőzött népek egyformán választhatnak államformát. Az amerikaiak és angolok ezt az Ígéretet beváltották úgy Olaszországban, mint Görögországban. Az orosz által megszállt Magyarországon szavazás nélkül döntöttek az államforma ügyében. Yaltában megállapodtak a nagyhatalmak, hogy a német ipart a normális polgári szükségleti cikkek gyártására fogják korlátozni. Az orosz által megszállt zónában a német hadiipar újból gőzerővel dolgozik Moszkva rendeletére. Gazdasági téren a Szovjet hajthatatlan. Minden előnyt magának biztosit. Amerikai vagy más állam kereskedelmi képviselete még csak nem is tárgyalhat export-import ügyekben azokkal az államokkal, amelyek az orosz felszabadulást élvezik. Valahányszor az orosz külügyi népöiztosnak nem tetsző határozatot hoznak, távozással fenyegetőzik és ezt a fenyegetését már be is váltotta egy ízben. SZERBIA FIZET Szerbia, illetve Jugoszlávia, balkáni bőkezűséggel fizetett azért a sok jóért, hadiszerért, élelmiszerért, UNRA ajándékért, amit az Egyesült Államok öt éven át juttatott neki. Először agyonlövette Mihajlovicsot, a szerb csetnikek ' vezérét, mert nehányszáz amerikai és angol pilóta életét megmentette és azután lelövetett két amerikai utasszállító repülőgépet. Mihajlovicsot elfogták és azzal vádolták, hogy összejátszott a németekkel. Kihallgatták és kivégezték. Az amerikai pilótákat el se fogták, ki se hallgatták. Gépeiket egyszerűen lelőtték. Igaz, hogy Tito utólag bocsánatot kért, de ez már nem segit az öt amerikai pilótán, akiknek holttestét öt koporsóban átadtak az amerikai hadsereg 36-ik számú állomáshelyén, a jugoszláv-olasz határ mentén. Az öt koporsót Richard C. Patterson, Amerika belgrádi nagykövete kisérte Yugoszláviából Olaszországba. Minden állam érdeke, hogy a béke igazságos volta általános érzés legyen. Az emberi élet nem statikus, hanem változó s nagy tévedés volna, ha a világ ügyeit irideg formába próbálnánk szorítani. Ezért kívánatos volna oly nyílt és őszinte eszmecsere, amely erkölcsi nyomást gyakorolna a trianoni békeszerződés hibáinak orvoslására. (Eden külügyminiszter beszéde a genfi Nemzetek Szövetsége 1936 szeptember hó 25-iki közgyűlésén.) A PÁRISI BÉKETÁRGYALÁS NEHÉZSÉGEI Aki figyelemmel kiséri a párisi béketárgyalásokat, szomorúan állapítja meg, hogy ami ott készül, az minden lesz, csak nem béke. Legfeljebb fegyverszünet, de még ezt is kétségbevonja Walter Winchell, aki szerint de Gaulle még 1946-ra uj háborút jósol. Több mint egy tucat olyan probléma vár megoldásra, amely a nyugati demokrácia és a pánszláv bolsevizmus közötti békét vagy háborút készíti elő. Nézzük csak ezeket a problémákat: A Dardanellák. Törökország birtoka ez az erőd, amely a Földközi tenger és a Fekete tenger között fekszik. Az orosz közös igazgatást akar a törökkel, a török ezt ellenzi és Amerika a török álláspontot a magáévá tette. VÁGJA KI! SZELVÉNY KÜLDJE BE! A KRÓNIKA kiadóhivatalához 307—5íh Avenue, New York 16, N. Y. Mellékelek $1.00-t, amelynek fejében kérem a KRÓNIKA című képes havilapot egy évig az alanti címre küldeni: Név: .................................................................................................................................. Utca .........................................................................................1................................ Város..../. ............................................................... Állam............................................. (Csekket, money ordert közönséges levélben, készpénzt CSAK ajáulott levélben küldjön.)
