Krónika, 1946 (3. évfolyam, 2-10. szám)
1946-09-15 / 9. szám
1946 szeptember- i5. “KRÓ NIKA" 7-IK OLDAL ■« Egy goromba miniszterhez Miniszter ur, én nem tartom magam Nagy újságnak, de úgy vélekedem Hogy ha megemlít a nagy lapokban Beszéljen rólam ... tisztességesen. Árt a magyar demokráciának Azzal amit közöl a Krónika Ezt mondta Ön, amikor hazaért És körülvette Moszkva sok íia. Ártok-e oly demokráciának Ami egy nemlétező valami? Mert, hogy otthon nincs demokrácia Azt önnek egyszer be kell vallani. Pirult az orcám amikor olvastam Hogy a Krónika reakciós lap Ki plántálta Önbe e tévhitet? Veszett eb, mely egyszer Önbe harap. Pirultam igaz, de nem magamért, Hanem csak azért szégyeltem magam, Hogy szegény szegény szülőhazámnak Ily rövidlátó minisztere van. Tudja-e Ön tisztelt Miniszter ur Hogy tőlünk ered a nemzet sóhaja, A szállóigévé vált kiáltás ... A már elfelejtett “Nem Nem Soha!' ? Továbbá, tudja-e Miniszter ur, Hogy e lap egy másik munkatársát A huszas évek politikusai Sajtóvétségért börtönbezárták? És ha még azt is hozzászámítom Hogy a Krónika ősz kiadója, tincle Sam egyenes kérésére Többször is beszélt a rádióba. ., ... Tengerentúli testvéreinkhez A véres háború napjaiban, ügy beláthatja, hogy amit mondott Miniszter ur, abban nagy hiba van. Ha félelem, vagy túlbuzgóság Volt az oka, hogy nem hivattunk meg Az Ön fogadtatására . .. sebaj Volt ott elég nagy ünneplő sereg. Magyar csehszlovákok, kommunisták A demokrácia bajnokai Siettek az Ön helyettese — a ' Hüvelyk Matyi előtt hajlongani. Halál fia az, aki odaát A demokráciát számonkéri. Koldusbot, börtön, vagy Szibéria! És mindezt Önt szótlanul elnézi. Ellenben fennakad a Krónika Egy-két igazmondó versén, cikkén És foghegyről beszél csak mi rólunk, Lóhátról, félvállról, amúgy hetykén. Ne féljen, nem tűzöm fel gúnnyal Töltőlollamnak szúrós végére Nem fogom kiírni Önt névszerint, Bár nagy neve kis helyt is elférne. Miniszter ur, én nem tartom magam Nagy újságnak, de úgy vélekedem, Hogy ha megemlit a nagy lapokban, Beszéljen rólam ... tisztességesen. A KRÓNIKA. Felkerestem 1919 április 7-én Masarykot Prágában, hogy rávegyem — mondjon le a Csallóközről s Masaryk akkor erre hajlandónak mutatkozott a pozsonyi hídfő elnyerése ellenében. (Smuts tábornok nyilatkozata a Le Tempsben, 1920 augusztus 3.) Ha ismét kormányra kerülök, mindent elkövetek, hogy revideáltassam ezt a békét, mely kihatásában rosszabb a háborúnál. McDonald beszéde a Labour Party 1925 szeptember 7-iki liverpooli. gyűlésen.) Gyöngyösi külügyminiszter beszéde a párisi konferencián Módunkban volt megszerezni Gyöngyösi János magyar külügyminiszternek a párisi békekonferencia plénuma előtt a magyar békekövetelésekről szóló részletes beszédét, amelyet a következőkben közlünk: — Elnök Ur! Delegátus Urak! Legyen szabad mindenekelőtt megköszönnöm, hogy felszólították Magyarországot, jelenjék meg a konferencián s ezzel alkalmat adtak a magyar kormánynak arra, hogy kifejtse véleményét a békeszerződésről, — kezdte beszédét Gyöngyösi János külügyminiszter a békeértekezlet szerda délutáni teljes ülésén. Mi azt reméljük — folytatta, — hogy itt másfajta béketárgyalásról van szó, mint negyedszázaddal ezelőtt. Azt reméljük, hogy olyan elrendézés fog születni, amely tartós békét teremt, biztosítja Európa dunai területeinek egészséges fejlődését és igy hozzájárul egész Európa, az egész világ problémáinak békés megoldásához. A most kialakitandó elrendezés tartósságának egyik legfőbb biztosítéka az, hogy — 1919-el ellentétben — a Szovjetunió és az Egyesült Államok közreműködésével jönn létre. A békeszerződés a jövő alapja — A békeszerződés — mondotta a magyar külügyminiszter — szükségszerűen súlyos terheket jelent a legyőzött számára. Ugyan akkor azonban a békeszerződés a jövő alapja is. A békeszerződések megtorló elemeinek tehát egyensúlyban kell lenniök az építő lehetőségek biztosításával. — A békeszerződés előtt uj demokratikus Magyarország jelentkezik, 1848 felszabadító ereje egyesült benne 1918 demokratikus lendületével. A magyar nép ismét kézébe vette sorsának intézését, ezúttal véglegesen. A magyar kormányt elismerő szovjet jegyzékben Vorosilov marsai megállapította a szovjet kormány nevében, íhogy "Magyarország hozzájárult az Egyesült Nemzetek áJtal Németország ellen vívott harc sikeréhez’’. De a magyar demokrácia más komoly eredményekre is tud hivatkozni: gyökeresen felszámolta a feudális nagybirtokrendszert és kíméletlenül Ítélkezett a háborús bűnösök felett. A felszabadult országok közül elsőnek Magyarország tartott szabad választásokat, megteremtette a szabad sajtót és az eleven parlamenti életet. Tudjuk, hogy vannak hiányok és fogyatékosságok, de ha a magyar demokrácia megértésre é$ támaszra talál és a bekeszerződés az egyéni, társadalmi és nemzeti boldogulás lehetőségét nyújtja a magyar állam határain belül és kívül élő magyaroknak, akkor hasznos építőtagjai leszünk a demokratikus népek családjának. A reakciós rendszer “bűnei’’ miatt ... Amikor a magyar demokrácia jövőjét védjük, nem akarjuk elfelejteni vagy letagadni, hogy a lezárult nagy küzdelemben Magyarország reakciós politikai rend szereinek és elavult társadalmi rendjének hibájából, valamint vezetőinek elvakultsága folytán szenbehelyezkedett valamennyi nép ügyével és ezek között -a magyar nép ügyével is. A magyar tömegek magatartása azonban fékezte kormányának tevékenységét és az 1944 márciusában bekövetkezett események, az országnak a németek részéről történt megszállása, továbbá a német hatóságok részéről támasztott követelések azt bizonyítják, hogy a régi rendszer magyar vezetői a magyar tömegek félreérthetetlen állásfoglalása következtében nem szolgálták a nemzetiszocialista Németország ügyét abban a mértékben. amint azt Németország megkívánta volna és ahogyan azt egyes államok jónak látták meg i? tenni. .— Mindezeken túlmenően a magyar parasztok, fizikai munkások és szellemi munkások meg-* szervezték az ellenállási mozgalmat, szabotálták a németek háborús erőfeszítését, sokan közülük résztvettek küllődön más népek felszabadító harcaiban. A német megszállásig sok menekült talált Magyarországon menedéket, akiket mi mindenkivel szemben védelmükbe véttünk. A magyar kisebbségek jogai A magyar külügyminiszter ezután arról beszélt, hogy a békeszerződések tervezetében foglalt elvi megállapítások csak az emberi jogok egyrészére vonatkoznak és figyelmen kívül hagyják a lakóhely megválasztása a tanítási nyelv, és a munkavállalás szabadságát. Ezeket is biztosítani kell s ezért a vegyes lakosságú közép- és keleteurópai államoknak különleges kötelezettséget kell válalni e szabadságjogok gyakorlására vonatkozóan. — A háború befejezése óta szerzett tapasztalatok alapján Magyarország különösen két vonatkozásban látja a magyarság helyzetét az egyetemes béke szempontjából aggasztónak: Romániában, ahol töbjb mint másfélmillió és Csehszlovákiában, ahol, a csehszlovák statisztika szerint is, több mint 650,000 magyar ti. Többszázezer egyén sorsáról van^tehát szó, valamint több állam kapcsolatairól. Európa egy jelentőséggel bíró részének általános békéjéről. * A magyar-román határ — Mielőtt rátérnénk annak kifejtésére, hogy a magyar-román határproblémát hogyan tartjuk megolShatónak ■— mondotta a külügyminiszter, — utalnom kell a román delegáció elnökének e helyről elhangzott szavaira. A román delegáció einöke a négy külügyminiszter állásfoglalásával a magyar-román határ vitát, úgy