Krónika, 1946 (3. évfolyam, 2-10. szám)

1946-09-15 / 9. szám

1946 szeptember- i5. “KRÓ NIKA" 7-IK OLDAL ■« Egy goromba miniszterhez Miniszter ur, én nem tartom magam Nagy újságnak, de úgy vélekedem Hogy ha megemlít a nagy lapokban Beszéljen rólam ... tisztességesen. Árt a magyar demokráciának Azzal amit közöl a Krónika Ezt mondta Ön, amikor hazaért És körülvette Moszkva sok íia. Ártok-e oly demokráciának Ami egy nemlétező valami? Mert, hogy otthon nincs demokrácia Azt önnek egyszer be kell vallani. Pirult az orcám amikor olvastam Hogy a Krónika reakciós lap Ki plántálta Önbe e tévhitet? Veszett eb, mely egyszer Önbe harap. Pirultam igaz, de nem magamért, Hanem csak azért szégyeltem magam, Hogy szegény szegény szülőhazámnak Ily rövidlátó minisztere van. Tudja-e Ön tisztelt Miniszter ur Hogy tőlünk ered a nemzet sóhaja, A szállóigévé vált kiáltás ... A már elfelejtett “Nem Nem Soha!' ? Továbbá, tudja-e Miniszter ur, Hogy e lap egy másik munkatársát A huszas évek politikusai Sajtóvétségért börtönbezárták? És ha még azt is hozzászámítom Hogy a Krónika ősz kiadója, tincle Sam egyenes kérésére Többször is beszélt a rádióba. ., ... Tengerentúli testvéreinkhez A véres háború napjaiban, ügy beláthatja, hogy amit mondott Miniszter ur, abban nagy hiba van. Ha félelem, vagy túlbuzgóság Volt az oka, hogy nem hivattunk meg Az Ön fogadtatására . .. sebaj Volt ott elég nagy ünneplő sereg. Magyar csehszlovákok, kommunisták A demokrácia bajnokai Siettek az Ön helyettese — a ' Hüvelyk Matyi előtt hajlongani. Halál fia az, aki odaát A demokráciát számonkéri. Koldusbot, börtön, vagy Szibéria! És mindezt Önt szótlanul elnézi. Ellenben fennakad a Krónika Egy-két igazmondó versén, cikkén És foghegyről beszél csak mi rólunk, Lóhátról, félvállról, amúgy hetykén. Ne féljen, nem tűzöm fel gúnnyal Töltőlollamnak szúrós végére Nem fogom kiírni Önt névszerint, Bár nagy neve kis helyt is elférne. Miniszter ur, én nem tartom magam Nagy újságnak, de úgy vélekedem, Hogy ha megemlit a nagy lapokban, Beszéljen rólam ... tisztességesen. A KRÓNIKA. Felkerestem 1919 április 7-én Masarykot Prágában, hogy ráve­gyem — mondjon le a Csallóköz­ről s Masaryk akkor erre hajlan­dónak mutatkozott a pozsonyi hídfő elnyerése ellenében. (Smuts tábornok nyilatkozata a Le Tempsben, 1920 augusztus 3.) Ha ismét kormányra kerülök, mindent elkövetek, hogy revideál­­tassam ezt a békét, mely kihatá­sában rosszabb a háborúnál. McDonald beszéde a Labour Party 1925 szeptember 7-iki li­verpooli. gyűlésen.) Gyöngyösi külügyminiszter beszéde a párisi konferencián Módunkban volt megszerezni Gyöngyösi János magyar kü­lügyminiszternek a párisi béke­­konferencia plénuma előtt a magyar békekövetelésekről szó­ló részletes beszédét, amelyet a következőkben közlünk: — Elnök Ur! Delegátus Urak! Legyen szabad mindenekelőtt megköszönnöm, hogy felszólítot­ták Magyarországot, jelenjék meg a konferencián s ezzel alkalmat adtak a magyar kormánynak arra, hogy kifejtse véleményét a béke­­szerződésről, — kezdte beszédét Gyöngyösi János külügyminiszter a békeértekezlet szerda délutáni teljes ülésén. Mi azt reméljük — folytatta, — hogy itt másfajta béketárgya­lásról van szó, mint negyedszá­zaddal ezelőtt. Azt reméljük, hogy olyan elrendézés fog születni, amely tartós békét teremt, bizto­sítja Európa dunai területeinek egészséges fejlődését és igy hoz­zájárul egész Európa, az egész vi­lág problémáinak békés megoldá­sához. A most kialakitandó elren­dezés tartósságának egyik legfőbb biztosítéka az, hogy — 1919-el el­lentétben — a Szovjetunió és az Egyesült Államok közreműködé­sével jönn létre. A békeszerződés a jövő alapja — A békeszerződés — mondot­ta a magyar külügyminiszter — szükségszerűen súlyos terheket jelent a legyőzött számára. Ugyan akkor azonban a békeszerződés a jövő alapja is. A békeszerződések megtorló elemeinek tehát egyen­súlyban kell lenniök az építő lehe­tőségek biztosításával. — A békeszerződés előtt uj de­mokratikus Magyarország jelent­kezik, 1848 felszabadító ereje egyesült benne 1918 demokratikus lendületével. A magyar nép ismét kézébe vette sorsának intézését, ezúttal véglegesen. A magyar kor­mányt elismerő szovjet jegyzék­ben Vorosilov marsai megállapí­totta a szovjet kormány nevében, íhogy "Magyarország hozzájárult az Egyesült Nemzetek áJtal Né­metország ellen vívott harc sike­réhez’’. De a magyar demokrácia más komoly eredményekre is tud hi­vatkozni: gyökeresen felszámolta a feudális nagybirtokrendszert és kíméletlenül Ítélkezett a háborús bűnösök felett. A felszabadult or­szágok közül elsőnek Magyaror­szág tartott szabad választásokat, megteremtette a szabad sajtót és az eleven parlamenti életet. Tud­juk, hogy vannak hiányok és fo­gyatékosságok, de ha a magyar demokrácia megértésre é$ támasz­ra talál és a bekeszerződés az egyéni, társadalmi és nemzeti bol­dogulás lehetőségét nyújtja a ma­gyar állam határain belül és kívül élő magyaroknak, akkor hasznos építőtagjai leszünk a demokratikus népek családjának. A reakciós rendszer “bűnei’’ miatt ... Amikor a magyar demokrácia jövőjét védjük, nem akarjuk elfe­lejteni vagy letagadni, hogy a le­zárult nagy küzdelemben Ma­gyarország reakciós politikai rend szereinek és elavult társadalmi rendjének hibájából, valamint ve­zetőinek elvakultsága folytán szenbehelyezkedett valamennyi nép ügyével és ezek között -a ma­gyar nép ügyével is. A magyar tömegek magatartása azonban fé­kezte kormányának tevékenysé­gét és az 1944 márciusában bekö­vetkezett események, az ország­nak a németek részéről történt megszállása, továbbá a német ha­tóságok részéről támasztott köve­telések azt bizonyítják, hogy a ré­gi rendszer magyar vezetői a ma­gyar tömegek félreérthetetlen ál­lásfoglalása következtében nem szolgálták a nemzetiszocialista Németország ügyét abban a mér­tékben. amint azt Németország megkívánta volna és ahogyan azt egyes államok jónak látták meg i? tenni. .— Mindezeken túlmenően a magyar parasztok, fizikai mun­kások és szellemi munkások meg-* szervezték az ellenállási mozgal­mat, szabotálták a németek há­borús erőfeszítését, sokan közü­lük résztvettek küllődön más né­pek felszabadító harcaiban. A német megszállásig sok menekült talált Magyarországon menedé­ket, akiket mi mindenkivel szem­ben védelmükbe véttünk. A magyar kisebbségek jogai A magyar külügyminiszter ez­után arról beszélt, hogy a béke­szerződések tervezetében foglalt elvi megállapítások csak az em­beri jogok egyrészére vonatkoz­nak és figyelmen kívül hagyják a lakóhely megválasztása a taní­tási nyelv, és a munkavállalás szabadságát. Ezeket is biztosíta­ni kell s ezért a vegyes lakosságú közép- és keleteurópai államok­nak különleges kötelezettséget kell válalni e szabadságjogok gya­korlására vonatkozóan. — A háború befejezése óta szerzett tapasztalatok alapján Magyarország különösen két vo­natkozásban látja a magyarság helyzetét az egyetemes béke szempontjából aggasztónak: Ro­mániában, ahol töbjb mint más­­félmillió és Csehszlovákiában, ahol, a csehszlovák statisztika szerint is, több mint 650,000 ma­gyar ti. Többszázezer egyén sor­sáról van^tehát szó, valamint több állam kapcsolatairól. Európa egy jelentőséggel bíró részének általános békéjéről. * A magyar-román határ — Mielőtt rátérnénk annak ki­fejtésére, hogy a magyar-román határproblémát hogyan tartjuk megolShatónak ■— mondotta a külügyminiszter, — utalnom kell a román delegáció elnökének e helyről elhangzott szavaira. A román delegáció einöke a négy külügyminiszter állásfoglalásával a magyar-román határ vitát, úgy

Next

/
Thumbnails
Contents