Krónika, 1946 (3. évfolyam, 2-10. szám)
1946-07-15 / 7. szám
6-IK OLDAL "KRÓNIK A” 1946. julius 15. A szabad amerikai magyarság történelmi szava Nagy Ferenc miniszterelnökhöz A KATOLIKUS PAPSÁG MEMORANDUMA A REFORMÁTUS PAPSÁG MEMORANDUMA Átnyújtották Nagy Ferenc magyar miniszterelnöknek New Yorkban, junius 17-én este, a Waldorf Astoria-i fogadáson. • MINISZTERELNÖK UR! Az amerikai magyar katolikus papság 1946 junius 11-én Bridgeport, Conn.-ban gyűlést tartott. Ezen a gyűlésen megvitatta a magyar nemzet mai tragikus sorsát, helyzetét. — Elhatározta, hogy minden erőfeszítést meg fog tenni, hogy a magyar nép fenmaradását biztosítsa, függetlenségét és alkotmányos szabadságát helyreállítsa. Egyben felfogását a mai magyar helyzetről a Miniszterelnök ur tudomására kívánja hozni az alábbiakban: i 1. Az ország törvényes jogrendjének, az élet és vagyon biztonságának, a háborítatlan vallás és szólásszabadságnak a helyreállítása minden kormányzat elengedhetetlen kötelessége. Az amerikai magyar papság megdöbbenéssel értesül azokról az erőszakos cselekményekről, melyek az emberi élet és vagyonbiztonsággal, valamint a vallási és szólásszabadsággal és általában az emberi méltósággal össze nem egyeztethetők. A kommunista pártpolitikai rendőrségnek, a pártpolitikamentes karhatalommal való helyettesítése orvosolhatja csupán ezt a sajnálatos állapotot, mely az ország megmaradó értékeit is pusztulással fenyegeti. 2. Sajnálattal kellett megállapítanunk azt is, hogy a magyar közélet irányításába olyan elvek is jutottak érvényre, amelyek a názismus legrosszabb örökségét képezik. Minden körülmények közt el kell ítélnünk ártatlan emberek faji alapon való üldözését. Elvi okokból és létérdekből tiltakoznunk kell minden olyan rendszabály ellen, mely a felvidéki magyarságot ezeréves hazájából kikergetni segíti. Eme gyakorlat bevezetése az erdélyi és egyéb elszakított magyarságot is végveszéllyel s pusztulással fenyegeti. ‘3. A törvényes bíróságok hatáskörének helyreállítása, a magyar büntető törvénykönyv kizárólagos érvényesítése, a népbiróságok és népitéletek mielőbbi .megszüntetése elengedhetetlen feltétele az erkölcsi és jogrend helyreállításának. Az ország hagyományos és törvényes jogrendjének további megzavarása minden eddiginél súlyosabb veszedelmet, a polgárháború rémét idézheti fel Magyarországon. 4. Sajnálattal látjuk azt is, hogy az ország népességének a múlt évi választásokon megnyilvánult akarata, mely a keresztény és hazafias szellemű parlamenti többség megválasztásában nyert kifejezést nem j.utott eddig érvényre, sem a kormányzat összetételében, sem a meghozott törvények szellemében. Az a kommunista befolyás, amely a választók egy töredékének felfogását fejezi ki csupán, fokozott súllyal érvényesül a magyar közéletben és azt a veszedelmet hozza magával, hogy a polgári ,irányú többség lejáratásával az (ezeréves Magyarország teljes szovietizálására fog vezetni. 5. Ismerjük azokat a súlyos nemzetközi néhézségeket, amelyek tegy igazságos magyar békeszerződés útját állják és az amerikai külpolitika alapját képező Atlantic Charter alkalmazását hátráltatják. A magunk részéről mindent .elkövetünk és elkövettünk, hogy amerikai kormányunk és törvényhozóinknak a figyelmét ezen elvek megkülönböztetés nélkül való .tiszteletben tartására felhívjuk. Egyben arra kérjük Miniszterelnök urat, hogy olyan (békeszerződést, amely ezen elvek sérelmével íratnék., semmiesetre se fogadjon •el-Vég szükség esetén pedig hárítsa át a felelősséget arra a kommunista pártra, mely a magyar sorsot döntő súllyal intéző szovjet .politikát képviseli Magyar,országon. Nem hallgathattuk el ezeket a (fájó gondolatokat. Nem bírálni akarunk, hanem segíteni. Biztosítjuk a Miniszterelnök urat és rajta keresztül az egész magyar nemzetet, hogy minden jóravaló törekvésben, minden tőlünk telhető támogatást meg akarunk adni. De a .hagyományos magyar multat és A .magyar élet erkölcsi és szellemi értékeit át akarjuk menteni a jöyőbe, a magyar jövőbe. Az uj magyar rend tartós csak akkor lehet, ,ha nem szakit a múlttal, hanem a .romokon újjáépíti a népi Magyarország erős várát. Végezetül biztosítjuk a Miniszterelnök urat arról, hogy mint Amerika szabad polgárai mindenkor hangoztatni fogjuk azokat a keresztény és emberséges gondolatokat és elveket, melyeket még pz óhazában ismertünk meg és .amelyek tiszteletében az amerikai élet csak megerősített minket. ..Nemcsak nem szégyeljük magyar .származásunkat, de büszkén hivatkozunk rá. Mert hasonló megpróbáltatások közepette kevés nép jtudott volna csak hűséges maradni úgy, miként meggyőződésünk szerint a magyar nemzet nagy többsége törhetetlenül ragaszkodik keresztényi és nemzeti hagyományaihoz. Fogadja Miniszterelnök ur mindannyiunk nagyrebecsülése nyilvánítását, kérjük tolmácsolja Magyarországnak küldött jókivánataink őszinte érzését. Kelt Bridgeporton, Connecticut államban, 1946 junius 11-én. Küldöttségileg átnyújtották Nagy Ferencnek 1946 junius lS-án a new yorki Waldorf Astoria szállóban. Miniszterelnök Ur! A mi sorsunkat az angol-szász közösség által dominált Nyugattal kötöttte össze az Isten. Mint ennek a közösségnek amerikai lakozásunk és polgárságunk révén (szerves része, de ugyanakkor mint (magyar származásunk révén a magyar sors iránt természetes lelki rokonszenvet érző keresztyén csoportja terjesztjük néhány kenésünket Miniszterelnök Ur elé. 1. Az első kérésünk az, hogy a magyar kormány, Magyarország (jól felfogott érdekében, gondoskodjék arról, hogy az államrendőrség, a közbiztonsági szervek és a karhatalom faji, személyi, politikai előítéletektől mentes, tárgyilagos szerv legyen. , Kétséget kizáró bizonyságaink vannak arra nézve, hogy a mai 'államrendőrség igen sok esetben (személyi, faji és politikai bosszúk' .előítéletek eszközéül használtatik ki. Mint ilyen, értesüléseink szerint, erős akadálya a belföldi konszolidációnak, újra felkavarója el(ült szenvedélyeknek, aláásója a romokon újraépítéshez szükséges személyes biztonságérzésnek és szabadságnak. Mindenek felett pedig alkalmas arra, hogy Magyarországot a Nyugat szemében (demokratikus állam helyett sötét rendőrállam képében tüntesse fel. Az ilyen előitéletekről pedig már tapasztalásból tudjuk, hogy ha egyszer beágyazódnak a köztu(datba, nehéz őket onnan kioperálni. A féltő szeretet őszinte szavával kérjük tehát első kérésünk megszivlelését. 2. A második kérésünk a szavazópolgárok többségi akaratához való elvi ragaszkodás. Értelmezésünk szerint a szavazó polgárság többsége nem hagyott kétséget az iránt, hogy érzéseiben polgári, nemzeti és keresztyén alapon áll és a Nyugattal való lelkivilágnézeti, politikai kapcsolatot lényegbe vágónak, existenciálisnak tartja. Mi egyszerűen azt kérjük, hogy a demok(ráci természetes követelményeként a magyar kormány többségi tagjai hűen tartsák magukat a magyar nép többségtől kapott mandátumhoz s ezt a mandátumot megüresitő, lényegében hatálytálanitó engedményekbe, kompromissziumokba ne menjenek bele. (Szerintünk az önálló nemzeti élet (elvesztése, a Nyugattal való kapcsolatok megszűnése, Magyarországnak a keresztény nemzetek közül kiesése lenne ezek szem elől (tévesztésének gyászos következménye. Különösen aggódunk ezen a téren az állami életben vezérkedő hitfeleinkért, mert netaláni ingadozásuk századokra tenné ki vádnak, kárhoztatásnak őseink hitét, vallását, egyházát s fizettetne hosszas kínnal és kárral a rövidéletű hatalomért és dicsőségért. Ezt a kérésünket is féltő szeretettel ajánlok tehát Miniszterelnök Ur és pártja szives figyelmébe. 3. A harmadik kérésünk az, hogy ha Magyarország olyan békediktátummal találná szemben magát, amely magyarok millióit kényszerítené idegen uralmak alá. — at Atlantic Charter ellenére, megkérdezés nélkül és nemzetközileg garantált szabadságjogok nélkül, — azt a kormány, illetve abban a nemzet többségi akaratát képviselő párt ne írja alá. Ideiglenes szenvedés árán is jobb előre őszintén elfogadhatatlannak minősíteni az elfogadhatatlant, mint azt alázatosan aláírni és azután irredentizálni ellene, előre kitéve a magyarságot annak, hogy a béke ellen bujtogatók szerepében tűnjék fel a világ előtt. Semmiféle későbbi irredentizmus, (revizionizmus nem pótolhatja egy idejében s kellően a világ elé tártán megindokolt aláírás-megtagadásnak a jogi, erkölcsi és jó értelembe vett propaganda hatását. Ezt szintén tapasztalásból tudjuk, ikik itt, Amerikában két évtizeden, át küzdöttünk egy olyan Trianoni Szerződés ellen, amelyen otthoni magyarok aláírása is rajta és törvényes ratifikálása is mögötte ivóit. 4. A negyedik kérésünk az, (hogy ha mindezek következtében vagy mindezektől függetlenül a (kormány, illetve annak többségi pártja valaha is olyan kényszerű (helyzetben találná magát, hogy abból hatalmon maradását csak (önkikének, történelmi tisztességének megtagadásával menthetné ímeg, akkor inkább mondjon le a (hatalomról és vonuljon ellenzékbe, a föld alá, vagy mártiromságba. A becsület, a férfiasság történelmi erő. Századokat éltet és lelkesít. Ellenben az öníényeg megtagadásáig menő megalkuvás destruktiv, nemzedékek lelkét öli meg és aljasitja le. Ezzel a történelmierkölcsi törvénnyel szemben édeskevés meggyőző ereje van az ideiglenes előnyökre, avagy kényszerű helyzetekre való hivatkozásnak. Ezt is tapasztalatból tudjuk, amikor sokszor olyan kínosan kellett magyaráznunk Magyarország hadüzenetét az Egyesült Államoknak. Nehéz védeni /bármit, amit a saját lelkünk elitéi; <mig az önlényeghez ragaszkodó (következetes férfiasság önmagától (találja meg a maga barátait. Ismételt kérésünk tehát az, hogy századok öröksége és századok reménysége semmi körülmények között ne tétessék ézsaui alku tárgyává és áldozatává. 5. Ötödik kérésünk a Magyarországi Református Egyházra,
