Krónika, 1946 (3. évfolyam, 2-10. szám)

1946-06-15 / 6. szám

1946 junius 15.

"KRÓNIKA”

3-JK OLDAU

NAGY FERENC WASHINGTONBAN

Jobb békét, szabadságot és segítséget kér a magyar nép számára, de vele jött Rákosi Mátyás és Riesz István is, hogy vigyázzanak minden szavára, lépésére. — Moszkvai kontroll alatt még a szabad Amerika földjén is!

Nagy Ferenc miniszterelnök Amerikába érkezett és Washingtonban tárgyal a jobb magyar 'béke és a háborútól tönkretett Magyarország talpra- állítása problémáiról.

Nagy Ferenc segítséget jött kérni a tragikus helyzetben vergődő magyar nép jelene és jövője számára és e nehéz históriai percben, amikor Truman elnökkel és minisztereivel tárgyal a magyar néptől választási többséget nyert ■Kisgazdapárt vezére, félreteszünk vele szemben minden bíráló szándékot és kételyt. Magyar szívvel köszöntjük Szabad Amerika földjén, mint egy szabadságáért és ■igazáért küzdő szerencsétlen és ■nekünk oly drága nép segítségkérő, mentést esdő követét és legmélyről áihitjuk, hogy útja minél kedvezőbb, a, magyarságra minél eredményesebb sikerrel járjon.

Moszkvában hiába járt Nagy ■Ferenc: sem az uj Trianon enyhítését, sem az oroszok teljes kivonulását, sem a jóvátételt' szipolyozás csökkentését, vagy csak egy-két évre való felfüggesztését, — amíg a magyar nép legalább valahogy feltápászkodik, — nem sikerült elérnie. Szép szavakkal, 'nesze semmi, fogd meg jól" jelentéktelen semmiségekkel küldték haza. Szeretjük remélni, hogy* ■amerikai utjának mérlege nem lesz •ily gyászosan passzív s hogy a világ legnagyobb demokráciája részéről több megértésre, demokratikus szolidaritásra fog találni a ■szabadságra és igazságra vágyó magyar nép képviselője, mint a magyar szabadságot és igazságot egyaránt eltiporni akaró, a demokrácia kihasználásával uj magyar kommünre spekuláló Moszkvánál.

* * *

Sajnos, 1943-ban nemcsak •Sztálin kötött területi garancia •szerződést Benessel, de az Egyesült Államok és Anglia is és Amerika a szerződéseket betartó ország. Csak ha Magyarország és Csehszlovákia egymás közt tudnának valami határeltólásban megegyezni, _ irta a N. Y. Times középeurópai tudósítója, volna kilátás arra, hogy az angolszász hatalmak támogassák a határváltoztatást. De Benes nem hajlandó visszaadni egy akácfát sem, Romániával szemben pedig Byrnes a május hetediki párisi Ítéletnapon ■hamar elejtette Erdély egy nyugati szegélyének visszaadásáról szóló kívánságát. 'A Bácskára és 'egyéb délvidéki területre való igényt pedig még a Kisgazdapárt ■békejavaslata is elejtette, mert még csak gondolni sem mer arra, hogy Titóval, a Szovjet jugoszláviai cégvezetőjével, gauleiterével szemben igényeket hangoztasson.

Repeső lélekkel kívánjuk, hogy Nagy Ferenc a magyar, béke megjavítása érdekében elérjen valamit Washingtonban és már lel'kiismereti önmegnyugtatás céljából is azt mondjuk, hogy az amerikai magyarság gyűlésekkel és minden más lehető eszközzel az

• ■ -i SJSAÍCÍií

utolsó pillanatig támogasson miniden ily törekvést. Tudjuk, hogy még ha csak magyarok tízezreit vagy csak egy-két százezer magyart lehet is felszabadítani az elszakitottságból, mily jelentősége Ivan ennek a felszabadítottak szempontjából. De ugyanakkor, látva, hogy még erre sem áll fenn konkrét cselekvő hajlam sehol, még nyomatékosabban leszögezzük, hogy a magyar nép mai generációja nem jogosult bármit is feladni a szentistváni örökségből, a nemzet reá bízott kincséből, nem jogosult megtagadni a Szent 1stváni Nagy Magyarország és a Szent Korona országai eszméjének halhatatlanságát.

Több a bizamuk arra nézve, hogy Amerika legalább annyiban fogja a közeljövőben segíteni az

■igazi magyar felszabadulás ügyét, hogy annak első előfeltételét, az ■oroszok teljes ..kivonulását szorgalmazza. Byrnesnek a párisi konferencián való szereplése remélteti velünk, htogy az angolszász hatalmak, elsősorban Amerika tovább ütik a vasat, hogy Magyarország területe mielőbb muszkamentessé tétessék. Moszkva magyar marxista csatlósai azonban már ma nyíltan hirdetik, hogy az elbitorolt Kárpátalján a Szovjetnek 83 mérföldes közös határa van. Magyarországgal s ennek jelentőségét a kivonulás esetén is 'tudomásul kell venni." Magyarország jelenlegi igazságügyminiszitere mondta ezt, ugyanaz a Riesz István miniszter, aki most Rákosi ■Mátyás kommunista vezér társaságában Washingtonba is elkísérte Nagy Ferencet, hogy felügyeljenek arra vájjon qiit beszél Amerika vezetőivel és nem-e felejti el — a 83 mérföldes közös határt, azt hogy a Szovjet fegyverre a kézben később is ott áll Kárpátalján, a nyitott nagyalföldi lapály peremén...

* * *

■ Belső ellenségektől körülvéve, Moszkva marxista szolgáinak őrizete alatt tárgyal Washingtonban Nagy Ferenc. Reméljük igy is lesz bátorsága megvilágítani az amerikai vezetők előtt a 'helyzet tragikus képtelenségét. A magyar hadsereg orosz irányitás alatt áll, a fontos közhivatali pozíciók többségét, közte a rendőrséget és a rendőrség fölött rendelkező belügyminiszteri állást a marxisták ■tartják kezükben s amikor legutóbb Nagy Ferenc a választási döntéshez képest megalázó szerénységgel a kulcspozícióknak csupán ötven százalékát reklamálta pártjának, a választáson ■törpe kisebbségben levő marxista •pártok az orosz szuronyokra támaszkodva, megtagadták e kívánság teljesítését, megint egyszer letaposták a népakaratot, a demokráciát, amelyre a Szövetsév.. '' ’ % ‘ " / !

« M f ü nfÜIíl-ifííJ* i j {i J *

gesek Yaltában megállapodást költöttek.

Amerika azt ígérte, hogy az európai kisnépek visszanyerik teljes szabadságukat, nem lesznek érdekszférája esetlen hatalomnak sem. Ezzel szemben az történt, hogy az oroszok teljesen beültek a magyar gazdasági életbe, iparba, nyersanyag-kiaknázásba és legfontosabb kereskedelmi vállalatokba, a jóvátétel körül pedig olyan gyilkos pióca-módszerekkel kergetik Magyarországot ,a csődbe, amihez képest a leghirhedtebb Shylockok is nemesszivü jótevők voltak. A Szovjet a magyar függetlenség nyakán tartja a kést és el is akarja vágni e nekünk oly kedves és drága nyakat, ha Amerika nem lép erélyes mentőként közbe.

A Szovjet diktálta fel a magyar népnek a múltjától és lelkületétől oly idegen köztársasági államformát is, mert a királyság nehezebb talaj lenne a bolsevizmus számára. A nyugati demokratikus államrendszert akaró királypárti magyarokat ma üldözik Magyarorszgon, börtönbe veti őket a bolsevik vezetés alatt álló magyar politikai rendőrség s a legjobb hazafiak, a hü Sigrayak és Apponyi Györgyök vagy külföldön, távol kell éljenek hazájuktól, amelynek most oly óriási szüksége volna reájuk vagy otthon belső emigrációban a terror kényszeríti hallgatásra őket.

• Igazságot, külső és belső szabadságot és talpraállító segítséget ;vár a magyar nép. Mily súlyos a helyzet, talán minden egyébnél sokatmondóbban illusztrálja, hogy még Washingtonba sem jöhetett szabadon, egymagában a magyar •miniszterelnök. Miként a külföldi követségeken is egy polgári diplomata van mint követ a kirakatban, de körűié ott silbakolnak a marxista pártokból kikerült egyes "követségi tanácsosok", úgy Amerikába is csak úgy engedték ■ki Nagy Ferencet az oroszok, hogy magával kellett vinnie Rákosit és Rieszt, akiknek fedezete •nélkül úgy látszik oda sem mehet, ahová a köztársasági elnök is gyallog jár. Mi nem osztjuk némely, ■mohód gleichschaltolódni vágyó körök elképesztő álláspontját, amely akként igyekszik megszépíteni Rákosi kontrollját, hogy azt jrja, Rákosi eljött "igazságos határokat kérni Washingtonba." Miért nem meht el annak idején Rákosi Moszkvába Nagy Ferenccel, ahol az ő szava, protekciója százezerszer jobb ajánlólevél, mint Amerikánál s amikor amúgy is nem Amerika, hanem az ő imádott Moszkvája az igazi akadálya annak, hogy Magyarország viszszakapjon bármit is?

* * *

Külön szerencsétlen momentum,

V ‘ * • • ' -» ■, •» V» 4 ,

i I S(f V f , f « I í : I T í I ( I ( f I

hogy a magyar miniszterelnök csak egy nappal előbb érkezett,, mint Byrnes ismét kénytelen visszasietni Párisba, a külügyi konferencia folytatására. De reméljük, hogy Amerika igy is legjobb igyekvéssel méltányolni fogja a magyar miniszterelnök kívánságait és megérti azt is, amit Nagy Ferenc nem mond talán el teljes határozottsággal, mert a mai magyar balsors két főrendőre, a magyar Cseka legfőbb irányítója, Rákosi Mátyás és a magyar börtönőrök legfőbb főnöke, Riesz 'igazságügyminiszter vigyáznak,, hogy el ne szökjön a nyelve. ..

E hármas kép tragikus jelképe a mai magyar helyzetnek s ezt meg kell éreznie Amerikának is. Ennek a képnek emlékét, benyomását vigye el magával hasznos utravalóul és harci serkentőül Byrnes külügyminiszter az uj párisi konferencia sorsdöntő csatározásaihoz! Nem lehet addig igazi béke, szabadság és élet Amerika, számára is, amig Magyarország és Európa többi nyugati civilizációju népei nem kapják meg az igazi béke, szabadság és élet biztonságát Moszkva imperializmusával és a mindenütt terrorizáló marxista ötödik hadoszlopaival szemben!

STATISZTIKA

Angol Semmi

Osztrák 5^%

Svéd 6c/o

Norvég 8%

Holland 10%

Belga 10.4%

Magyar * 17%

Olasz 18.9%

Finn 24%

Francia 27%

Cseh 38%

Yugoszláv 90%

Bolgár 90 %

Orosz 100%

Mit jelentenek ezek a százalékszámok?

A választások eredményét százalékban a kommunisták javára. E statisztika híven tükrözi vissza a nép gondolkodás módját, éeszjárását, politikai meggyőződését.

A statisztika szerint a szláv népek erősen kommunista érzelmitek. Nem is csoda, hiszen a kommunizmus főfészke Oroszország, a kis szláv népek főpatronosa. Kivéve Lengyelországot, amely mindig a politikai és vallásszabadság harcosa volt.

i —>

MÉG MINDIG ÜLDÖZIK A NÁZIK ÁLDOZATAIT.

Bernard M. Baruch, néhai Wilson és Roosevelt elnökök tanácsadója mondta: "A názik áldozatait most tovább üldözi a győztes hatalmak némelyike és saját elgondolásuk képmására alkotott békét akarnak, másokra való tekintet nélkül.”

Vájjon kire, vagy kikre céloz Baruch? Nem nehéz kitalálni. Sem Anglia, sem az Egyesült Államok, nem üldözi a názik áldozatait. Igy_ győztes országok közt kell kerestehát az uj üldözőket a többe ni.

i I ■ ! - L : ‘ , i I ■ i . I 5

(

X

1