Krónika, 1946 (3. évfolyam, 2-10. szám)
1946-05-15 / 5. szám
X 1946 május 15. "KRÓNIKA” 9-IK OLDAL ✓ • • V ban az aranykereszttel, indult el fegyőrei között a szintén letartóztatott kispapjaival együtt a sopronkőhidai fegyházba. Benne a legkiválóbb főpapok egyike került a Pázmányok biborszékébe: az erő, a jóság, az akarat és a tett. Az a férfi, akiről * minden katolikus hiszi, hogy lelkileg egyenes leszármazottja azok nak a nagy magyar főpapoknak, a Pázmányoknak, Fráter Györgyöknek, Tomoryaknak, akik férfias kiállással, hitvalló lélekkel, esetleg vérük hullásával szolgálják a rájuk bízott nagy ügyet. Demokrata vob mindig a szegények istápolója, nem is lehetett volna más. A griegermiklósi utvanalon haladt a népi Magyarország felé. Nagy formáló gondolatai, eszméi sosem lettek meddőségre kárhoztatva, mert Mind-Egy fiatal orvos, aki tudománva (helyett inkább előkelő összeköttetéseinek köszönheti diplomáját, bebeszéli egy dúsgazdag, egészséges ^embernek, hogy életveszélyes baja van, amelyből csak ő gyógyíthatja ki műtét segítségével. Hallgat reá, az orvos, most életében először kezébe veszi a smütőkést, a beteg elvérzik, aminek a végét az orvos már nem is várja be, hanem'messze elbujdosik abból a városból, ahol mindenki tudja, hogy a b.eteg miért halt ■meg. Az idő sok mindent meggyógyít, sok mindent elfelejtett és az orvos visszamegy abba a városba, amelyben egykori pacienseinek •távoli rokonai, mint boldog örökösök, elpazarolták a nagy örökséget. Ünnepelteti magát velük, italán ujább örökségre van kilátás, •így került vissza a magyar királyság állítólagos súlyos betegségének avatatlan kezű sebésze egykori működése színhelyére épp aznap, amikor nagy pártfogói kimondták a halálos ítéletet a magyar Erdély fölött. Egykori asziszisztensei már régebben ott működnek. Fölöttébb aktuális időpont az örömujongásra. * * * A csodarabbihoz elment a szegény ember panaszkodni, hogy milyen rossz dolga van, egy kis szobában kell lakjon nagyszámú családjával. Eredj haza, mondta a bölcs férfi, vidd be a szobádba a tyúkketrecet is. A szegény ember fejcsóválva távozott, de eleget tett a tanácsnak. Pár nap múlva már rohant vissza, hogy a megbolondul a lármától, a bűztől, a piszoktól, amit az élelmezésére kiszemelt madarak csinálnak. A rabbi oda sem figyelt, hanem azt mondta, hogy vigye be a kecskéjét is. Mit tehetett, szót fogadott, de ezúttal még keservesebb panaszai voltak, hiszen a kecske is lármás, piszkos, de ráadásul még ugrál, döfkölődik és összetör min, dent. A rabbit hidegen hagyta a panasz s csak annyit mondott, vidd be az egyetlen tehenedet is, aminek a szegény ember nem mert ellenmondani, de pár nap múlva már jajgatva jött a rabbihoz, hogy így nem bírja az életet, mire a rabszenty József dr. mindig a tettek embere volt. Különös szerencséje a magyar katolikusoknak, hogy fiatalon, 53 éves korában, a férficselekvések legjobb korszakában, olyan férfiú kezébe került a magyar katolikus egyház irányítása, akinek életeleme mindig a cselekvés volt Hisszük, hogy ez az 53 esztendős bíboros sok üdvösét, sőt korszakalkotót cselekszik a magyar egyház életében. Tudjuk, hogy nélküle a magyar katolikus egyház demokratikus átalakítása el sem képzelhető. Annyira korszerű és korába illő férfiú, mint Mindszenty József dr., csak a magyar történelem legritkább pillanatában ült a primási székben. A magyar katolikus társadalom ezért is külön hálát adhat a Gondviselésnek. Cséry Dezső. bi megengedte, hogy vigye ki az állatokat, ahová valók. Pár nap múlva a rabbi az utcán találkozott emberével, akinek az arca valósággal ragyogott a boldogságtól. Minden jól van, semmi baj sincs, 'semmi kívánsága nincs... A fiumei, a trieszti olaszok addig jajveszékeltek az osztrák, illetve a magyar uralom ellen, mig végre megesett rajtuk a világrendjét 27 évvel ezelőtt igazgató csodarabbik iszive, megszabadították őket az osztrák és magyar uralom alól, sőt most már hajlandók lennének még az olasz urálom alól is felszabadítani és milyen különös, vagy italán nem is az, hogy a két egykor gazdag, ma kihalt kikötőváros teljesíthetetlen vágyálomként gon dől azokra a szép időkre, amikor ,a magyarok, illetve osztrákok elnyomták őket és legalább annyit szeretnének, ha már nem lehetnek osztrákok, vagy magyarok, legalább olyan autonómiát kapjanak, mint amilyenben akkor részük volt. A fiumei irredenta Zanellákat, trieszti Barzilaiakat ma aligha babérkoszoruzná meg városuk lakossága, talán valami egyebet adna nekik, olyasmit, aminek aligha örülnének. De az első világháborúban az olaszokhoz átment Battisti Cézáré osztrák képviselő martirkoszoruját is revízió alá venne Déltirol lakossága, amint a horvátság is tudja már, hogy miiképp méltassa a Supilokat, Bian'chiniket és Pribicsevicseket, any•nyival is inkább, mert ma már a Pribicsevics család életben maradt tagja is tudja, hogy kinek, /kiknek a kezén szárad családjuk 'többi tagjának a vére. Nem a (Habsburgokén, de nem is a magyarokén. * * * A legújabb hódítási jogcím. ■Építs egy pár vízerőművet és azután követeld magadnak a területet nélkülözhetetlenség jogán, habár négyezer év óta egészen jól megtudtál lenni azok nélkül a területek nélkül is. Nemzetiségi jog, nyelvi alap, az csak akkor valami, ha az a mi számunkra szól. Mint (például Triesztnél, ellenünk még a történelmi joggal együtt is, kárhoztatandó irredentizmus. Képzeljük el kérem szépen, ha például az Egyesült Államok maigának igényelné az Amazon folyam fölötti rendelkezési jogot, lázon a címen, hogy az az ő hajózására nélkülözhetetlen. De ne képzeljünk ilyet, holott az Amazonon rendkívül sok amerikai hajó jár és járt, angol is, más is, de (ilyesmi még eszükbe sem jutott. (Ellenben a Duna, amelyen orosz hajók jártak, az Oroszország déli határát egy rövid sávon érinti '(csupán, ott az oroszoknak életkérdés, hogy azon dirigáljanak, ott •ahol eddig annyit sem tettek meg, hogy az eliszaposodó torkolatot kotorják, vagy legalább a jobban érdekelt országok által kotortatni hagyják. A többi hatalmak, mert ezúttal nem becsületük, nem szent Ígéreteik forrogtak kockán, ezúttal felszisszentek, mert legszentebb üzleti érdekeiket látták veszélyben. Az angol külügyminiszter, aki Erdély leliferálásánál édesden aludt, tiszta lelkiismerettel, ezúttal felébredt és mindjárt megtalálta a hangját, a francia külügyminiszter visszajött a sétáról és kissé bátortalanul kontrázott a nagyobbaknak Hjah, ezúttal a businessről Volt szó és a pénznek nem csak angolul, de franciául sincs szaga. Erdély, sok millió ember, az semmi, akkor lehet távolmaradni, vagy szundikálni. * * * Churchill azt mondta, hogy nem szándékszik az angol világbirodalmat likvidálni és most már látni lehet, hogy ezért nem maradhatott meg az állásában, amelyben talán legfőbb előidézője volt a szövetségesek győzelmének. Utódai kevésbbé válogatósak, legfeljebb ha Triesztnél akad a falat a torkukon, éppen annál amelynél igen kevéssé lényeges, hogy hová (tartozik, ha az Adria többi része (mások kezeiben vannak. Az angol •külügyi politika érdemes vezetőjének csak azok a kellemetlen bírálói, akik hűségesen kitartanak Anglia mellett, amely minden jogot megadott nekik, amit egy nemzet megadhat, de a hűség ellenében még egyet joggal elvárhatnak, azt, hogy Anglia védje meg őket. Délafrika, Canada és Ausztrália miniszterelnökeinek kellett felszólalni, hogy Anglia hivatalos Vezetőit Anglia érdekeire figyelmeztesse a Földközi tengeren. (Sajnos, hogy Európa belsejét (Smuts tábornokon kívül, aki 1919- iben szemléltető oktatást kapott Budapesten a kommunizmus áldásaiból, még nem ismerik. Ezért ■Mr. Bevin egyelőre nyugodtan szunyókálhat, amikor az úgynevezett délkelet-európai érdekszféráról van szó. Amikor ebből baj lesz, már úgy sem ő fogja intézni a világbirodalom ügyeit. * * * Az olasz király 45 éves uralkodása után ott hagyta országát. A savojai ház népszerűségétől övezve, a fasizmus sem tudta elmozdítani állásából, sőt, mint az események megmutatták, egyetlen erélyes mozdulattal ki tudta dobni Mussolinit bitorolt hatalmából. Ép emiatt, bukása, sorsa megérdemelt, mert a jobb sorsra érdemes nagyszerű olasz népet, mint látható, megtarthatta volna a béke, a szövetségi hűség a virágzás utján, nagyhatalmi pozícióban, mindenki által tisztelve. Ehelyett montenegrói származású neje által vezettette magát, cári hercegnő sógornői által háborúkba, amelyek vége ime itt van, gyászos reá is, országára is. A csendes feledés jusson ki osztályrészéül az elmulasztott alkalmakért, a nagyszerű I. Victor Emanuel országalapitó, hasonlónevü epigonjának. * * * Budapest romjai kezdenek élethez jutni, legalább is annyiban, hogy az utcák uj neveket kapnak, a terek uj szobrokat, orosz nagyságokról és barátaikról elnevezve. Közöttük nélkülözzük az első pionírnak, az ismeretlenségben eltűnt Kun Bélának a nevét. Miért? Talán csak nem azért, mert ő legalább eleinte szembe mert szállni a csehekkel és meg is verte ezt a vitéz népet azon egyetlen alkalomnál, amelynél a cseheknek módjukban lett volna annyiszor hangoztatott hadi erényeiket a gyakorlatba is átvinni. Kun Béla utódainak ez már nem jut az eszükbe, csak a kezüket rázzák, tessék-lássék? Benes meg a markába nevet. A sirás azoké., akiket földönfutókká tesznek. * * * Valami román pópa egy new yorki lapban arról beszél, hogy a románok védték meg a nyugati kereszténységet a törökök ellen. Ejnye, ejnye, ezek szerint Ulászló magyar király, aki 1444-ben elesett, miután a román segédhadak cserben hagyták román lett volna, II. Lajos, aki Mohácsnál esett el, szintén az, úgyszintén a Hunyadiak, Kinizsi Pál, Perényi Péter, Tömöri érsek, Dobó István, Szondy György, Losonczy, Jurisics, a Zrínyiek, Palffy, Savoyai Eugen és még sok sok ezren, mind románok lettek volna? Még egy darab sem, azot ott settengtek a török tűzhely körül, hogy valami kis pecsenyét orozzanak. Román hősökről nem tud a krónika. KÁT. NAGYGYŰLÉS SZENT ISTVÁNKOR. A Katolikus Magyarok Vasárnapja Írja: Ne hagyjuk elveszni a Szent Istváni Magyarország fenséges eszméjét, Szent István hitbéli és nemzeti Igazságait, a sokat szenvedett magyar lélek egyedüli igaz iidvözitő életmentő elixirét! Szent István napjára, 1946 augusztus 20-ára országos katolikus magyar nagygyűlést javasolunk Cleveland (Ohio) városába. Üzenjük meg forró szolidaritásunkat a Szent Istváni szellem feltámadásáért harcoló katolikus magyar véreinknek és tanácskozzuk meg a munkaprogramot, amelynek megvalósításával elősegíthetjük bátor martirküzdelmük diadalát a mai terror-uralom ellen... Szóljon hozzá minden egyházközségünk, egyletünk és testvérünk! * A Krónika", mint a Szent Istváni eszmék hűséges régi harcosa lelkesen xdvözli a Katolikus Magyarok Vasárnapja kezdeményezését és teljes szívvel támogatja a Szent Istváni eszmék megtartására irányuló magasztos, nemzetmentő törekvéseket. -d* -T Krónikás a Krónikának
