Krónika, 1946 (3. évfolyam, 2-10. szám)

1946-05-15 / 5. szám

8-IK OLDAL ‘KRÓNIKA 1946 május 15. tön és üldözés mártír-veszélyével is. Forró szívvel üzenjük haza Magyarországra: __ Tovább előre testvérek! Igaz ügyért, a szabadság, a jog és rend ügyéért, a történelmi Magyaror­szágért küzdőtök, halhatatlan ügyért s győzni .fogtok! Tiétek lesz az igazi magyar újjászületés örök dicsősége s a felszabadult és újra magára talált nemzet múl­hatatlan hálája! Isten áldjon, véd­jen, segítsen benneteket a teljes diadalig! Az élő és képzeleti világ alak­jainak és személyeinek története, amely mindig valamilyen igazsá­got, legtöbbször erkölcsi igaz­ságot vagy tanulságot magyaráz. Ha a mese főhősei az állatvilágból valók, úgy állat mesének nevez­zük. Az állatmesék első művelője Aesopus volt. Meséi még ma is népszerűek, az amerikai moziipar számosat filmre vitt és ha a Kró­nika most nehány ilyen ezópusi állatmesét felelevenít, azért teszi, .mert a mai események jóformán napról-napra emlékezetünkbe idé­zik gondtalan gyermekkorunk meséit. A világpolitika csaknem mindennap szolgáltat olyan pél­dát, amelynek tanulságát levon­hatjuk a vele párhuzamos ezópusi vagy más meséből! ARABOK, ZSIDÓK ÉS A SZOVJET. Arab csoportok tervbevették, hogy követséget küldenek Moszk­vába. Az Arab Liga kairói szó­szólója szerint a delegáció nem­csak arra fogja kérni a Szovjetet, hogy az Egyesült Nemzetek előtt az ő ügyüket Palesztinával kap­csolatban képviselje, hanem hogy pártfogolja a palesztinjai arabo­kat az angol-amerikai javaslattal szemben. Ä vezető arab egyesületek már kaptak is meghívót Moszkvából, hogy elküldhetik delegációjukat. IGAZSÁGOS ELOSZTÁS Sajtot talált két medvebocs. Sehogy sem tudtak megegyezni rajta. Arra járt éppen a róka, megkérték tehát, hogy ossza el köztük igazságosan. "Szívesen megteszem”, mondta a róka és a sajtot szépen ketté ha­rapta de úgy, hogy az egyik da­rab valamivel nagyobb volt a má­siknál.” 'Egyenlően oszd a sajtot,” mor­­gott a két bocs, mire a róka a na­gyobbikből leharapott egy dara­bot és lenyelte. 'Most a nagyobb darab lett a kisebb” bőgött a két veszekedő testvér, osszad el jobban. Újabb és újabb osztás után vég­re sikerült a rókának a két sajt­­darabot egyformára harapni, mi­közben az ő gyomra mindig egy darab sajtocskával tömődött meg. BYRNES NÉPSZAVA­ZÁST JAVASOL TRIESZTBEN. Hova tartozzék Trieszt? Jugosz­láviához, Olaszországhoz? Byrnes, az Egyesült Államok külügyminisztere azt javasolta, jhogy tartsanak népszavazást Tri­esztben ’'amerikai, angol, francia és orosz védnökség alatt. A javas­lat szerint amíg a nép szavaz, ad­dig a jelenleg ott állomásozó szö­vetséges csapatok elhagynák a várost. Tehát a szavazás titkos és külső erőszaktól mentes lehet. A szovjetek külügyi népbiztosa Molotov nem nyilatkozott, hogy a tervet elfogadja. Bevin angol külügyminiszter tiltakozott a terv ellen, amely — szerinte — nehéz­séget okozna és külömben is el­lentétben van a londoni konferen­cia határozataival. A francia kü­lügyminiszter még nem nyilatko­zott. (Ejnye, de fura lenne, ha a la­kosság arra szavazna, hogy sze­retne visszatérni Ausztriához.) A FORRADALOM ELSŐ ÉVFORDULÓJA. Prága népe május 4-én 6 napos ünnepre készült annak emlékére, hogy 1945 május 5-én fellázadtak a németek ellen és hogy a vörös hadsereg 1945 május 9-én felsza­badította Prágát. Megnéztük a tavalyi lapok ha­dijelentéseit, amelyek szerint 1945 április 25-én Berlinben amerikai és orosz csapatok találkoztak, május 1-én Hitler halálát közölték a rádiók és lapok, május 2-án Ber­lin elesett, az olaszországi német hadsereg kapitulált, május 5-én a német seregek Hollandiában, Dá­niában és Észak Németországban lerakták a fegyvert. Prága polgá­rai tehát pont az utolsó nap lázad­tak fel a német hadsereg ellen. Az (utolsó lázadók. HOGY IS MONDTA EZOPUS 2000 ÉVVEL EZELŐTT? Utolsó napjait élte az oroszlán ,és barlangja előtt feküdt. Az álla­tok előbb tisztes távoliból nézték, özután egyre bátrabban közeled­tek feléje. Amikor látták, hogy (már közeleg a halála, igy gondol­kodtak: “itt az idő, hogy most visszafizessük neki mindazt,, amit velünk csinált. ‘'Előbb a vaddisz­nó döfte bele agyarát, azután a bika szúrta belé a szarvát. Az oroszlán még élt, noha már min­den erejét elvesztette. A szamár, aki eddig távolból nézte a har­cot, most már bátorságot kapott. Odaszaladt az oroszlánhoz, hátat fordított neki és két hátsó lábával belerúgott a haldokló arcába. HOGY IS MONDTA EZOPUS 2000 ÉVVEL EZELŐTT?- Egyszer az angol oroszlán mé­lyen elaludt. Édes álmából felver­je a hátán szaladgáló kis egér. Hatalmas lábát rányomta a kis rágcsálóra, kitátotta száját, mint­ha leakarna nyelni. A kis egérke jjedten kért bocsánatot az állatok királyától és életéért könyörgött. “Lehet, hogy egyszer tehetek va­lamit érted, Felség”. . . rimánko­­dott a kis magyar egérke. Nagy szive lévén az állatok ki­rályának, békében elengedte a kis egeret. Évek múlva azután tőrbe­esett az angol oroszlán. A vadá­szok gúzsba kötötték és szekér után néztek, amelyen elszállítsák prökös fogságba. Amikor a kis egér erről tudomást szerzett, oda- Jopódzott a megkötözött oroszlán­hoz és apró fogaival elrágta a kö­telet. Az oroszlán igy megszaba­dult. TÜDÖBAJ, FERTŐZŐ BETEGSÉGEK PUSZ­TÍTJÁK A MAGYAR NÉPET. Több mint egy éve annak, hogy ,a szovjet 'hadsereg felszabadul­ja . ... illetve felszabadította . . a .magyar népet. Az orosz felmentő .sereg szerepe körülbelül olyan, ,mint Gulliveré volt a lilliputiak fővárosában. Ha talán az olvasó nem emlékezne erre az esetre (gyermekeknek szánt mesekönyv­­,ből kihagyták ezt a részletet) közlünk néhány sort Jonathan .ßwift angol író “Gulliver utazá­sai” cimü szatírájából, a mai mo­dern idők viszonyaihoz alkalmaz­na: Gulliver, mint tudjuk, elkerült a törpék országába. Hatalmas testű ember volt. Előbb nem szívesen látták, bebörtönözték, majd meg­fegyelmeztek neki. Később, ami­kor az országot a názi ellenség le­igázta, elfogadták a segítséget is, Jiogy ellenségüktől megszabadítsa őket. Ez sikerült is a muszka Gul- Jivernek, mert alaposan elpáholta a názikat. A sok bajon kívül talán ,az volt a legnagyobb baj Gulli­­yerrel, hogy borzasztó nagy volt ,az étvágya. Minden felfalt és ter­mészetszerűleg mindent bepisz­­,kolt. Ahol csak megfordult, bor­zalmas bűz maradt utána. Meg­fertőzött mindent, különösen a .nőket és a leánygyermekeket. De hát mit lehetett tenni? Tűr­jék Gulliver falánkságát egész addig, amíg a fővárosban a kirá­lyi palotában tűz ütött ki. A le­rombolt városnak nem volt meg­jelelő tűzoltósága és a názi tüzet nem tudták elfojtani. Gulliver ... a történet szerint előzőleg jól tele itta magát tokaji borral és a tüzet, természetesen, nemcsak lokalizál­ja, hanem teljesen kioltotta. HOGY IS MONDTA EZOPUS 2000 ÉVVEL EZELŐTT? Hegyi patakból ivott a farkas. Nem messze tőle a domb alján egy ,kis bárány is az iváshoz készülő­dött. "Hopp, itt a vacsorám” —1 piondta a farkas’ csak éppen okot kell találnom, hogy bellekössek.” .Rövid gondolkodás után ráför­medt a báránykára: “Hogy mered felzavarni a vi­zet, te kölyök? Nem látod, hogy iszom?” A bárány szelíden válaszolta, hogy a patak nem folyik domb­nak felfelé és igy nem zavarja fel a farkas vizét. "Na jó, — vakkantott a koma — de hát miért neveztél gúnyné­ven tavaly nyáron? "Nem én voltam, Goszpodar Tovarics, hiszen én mindössze ,párhónapos demokrata kisgazda .bárány vagyok, tehát én nem gú­nyolhattam nagyságodat.” "Nem tesz semmit, akkor biztos a papád volt, a római papád vagy .pápád. Ezért téged foglak meg­büntetni, — ordította Rákosi Far­kas __ és felfalta a kis bárányt. Mindszenty József A sopronkőhidai fegyházból — a Pázmányok biborszékébe Mind szenly biliorost, Magyarország horiogpriniását élesen támadják ma­gyar szélsőbaloldali körök. Hogy mennyire alaptalanok ezek a táma­dások, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a magyar kormqnvkoalieió leg­nagyobb pártjának, a Független Kisgazdapártnak az 1946-os Naptá­ra. amelyben a következő cikk jelent meg Mindszenty bíborosról. Mint fiatal pap a szegények szeretetével tűnt ki egyházmegyé­jében és azoknak hozzá való ra­gaszkodása volt a legfőbb dicsé­rete. Mint író, az elfogulatlan kri­tika szerint is, a legszebb magyar könyvet irta meg az édesanyjá­ról, mint plébános a hívei különös gondozásával emelkedett az el­sők közé, s alig hagyta el a har­mincas évek küszöbét, máris meg­kapta az apáti kinevezést. S való­ban atyja volt népének, szegénye­inek s mindazoknak, akik hozzá fordultak. Csak úgy hívták egy­házmegyéjében: "az apát”. A szombathelyi teológiai főiskolán az eszményi papot és férfit ismer­ték benne a professzorok, olyan embert, akit az eljövendő magyar papságnak követnie kell. Valahányszor püspöki szék ürült meg az országban: öt pre­desztinálták rá hívei és egyház­megyéjének papjai. Mert tudták róla, hogy egyszer jönnie kell, hogy valamelyik püspöki stallu­­mot el kell foglalnia. És jött is a magyar katolikus egyház legvál­ságosabb, legzivatarosabb idején. Mint veszprémi püspök, a magyar püspöki karnak egyik legjelenté­kenyebb tagja lett, akiben egye­sült a főpapi méltóság és a férfi minden erénye. És erre szüksége is volt. Szüksége volt a férfias ki­állásra, a szokatlan hősiességre. Országvilág előtt erejét, bátorsá­gát a veszprémi püspöki székben mutatta meg. A katolikus egyház részéről a magyar ellenállási mozgalom egyik legkimagaslóbb alakjává vált. Mert nem engedte a náci és nyilas világot beáramlani püspöki rezidenciájába, vállalni kellett a száműzetést, a rabságot. De ebben a pillanatban, az elhurcoltatás pil­lanatában is, megőrizte főpapi méltóságát, mert utolsó szobájá­ból is püspöki ornátusban, nyaká-

Next

/
Thumbnails
Contents