Krónika, 1945 (2. évfolyam, 2-11. szám)
1945-11-15 / 11. szám
1948 november “KRÓNIKA" 3-IK OLDAL’ Cherbourgig, Bordeauxig és Marseilleig nyúló világveszély s tudják azok is, akiket illet, hogy nem csak a világbéke, de a világszabadság is egy és oszthatatlan. A két világháború közti időszak csak arra volt jó a Szovjetnek, hogy a kommunista rendszert beszervezze, megalapozza, Oroszországot előkészítse a világforradalmi harc szilárd ugródeszkájává. Nem siratjuk Magyarországot, mert, mint 1944-ben irtuk, nemcsak róla van szó, hanem a világ szabadságáról, minden nemzet és minden ember elemi jogairól. Trumant jóhiszemű embernek és a szabadság igaz hívőjének tartjuk. De úgy hisszük, a nagy világnézeti mérkőzés már túlhaladta azt a stádiumot amikor egyes, még oly kiváló emberek egyéni elhatározásai túlságosan befolyásolhatják az események lényegi menetét. Világfelfogások élettörvényei vették már át azok irányítását, meghalni nem akaró világfelfogások, halálos ellentétek önvédelmi ösztöne, életösztöne sodorja Amerikát mind távolabbra az engesztelő, appeasement politika délibábős örvényétől. “Minden ut ma a kommunizmushoz vezet'' olvassuk Molotov nyilatkozatát egy budapesti kommunista lapban s idézhetnénk még számos hasonlót a Szovjet vezető embereinek mostani nyilatkozataiból. Moszkva szemében minden csak sorrendi kérdés s Amerika nem fogja tétlenül nézni, hogy a legfontosabb bázisokat, Európát és Ázsiát a kommunizmus vegye hatalmába. (Bízunk Trumanban, már azért is, mert bízunk Amerika életakarásában. Hiszünk abban, hogy Amerika meg fogja menteni az ember szabadságát bármily áron is. Hiszünk abban, hogy ezúton Magyarország is visszajut szabadsága birtokába és a magyar nép szabadon határozhat majd sorsa felett. Amerika meg fogja neki adni a módot rá, anélkül, hogy közelebbről befolyásolni akarná. Amerika tényleg szabadnak akarja tudni a magyar népet és nincs semmi más célja, mellékgondolata. Ha vannak aggályok, amelyek sze rint Amerika ennek vagy annak a magyar politikusnak személyéhez “ragaszkodik,” e propagandisztikus hírverést az amerikai szellem, amerikai korrektség ismerői soha nem vennék egy pillanatra sem komolyan. Megsértenék vele Amerikát, ha komolyan vennék. Amikor a bolsevik rágalompropaganda Amerikára akarja áttolni saját imperialista céljai szándékát, ily hírverés duplán helytelen, igazságtalan és tapintatlan volna, A magyar jövendőről való döntést senki személyéhez nem köti Amerika, mert ezzel a magyar nép ismét nem lenne saját akaratának ura« Amerika a magyar népnek is, mint más népeknek, megfogja teremteni a lehetőséget, hogy többségi akarata végre szabadon érvényesüljön s azokat tegye sorsának vezéreivé, akiket erre lelkisége, hagyományai és tapasztalatai alapján legalkalmasabbnak ítél. Azt fogja kívánni, amit a magyar nép is akar, — hogy se nácizmus, se bolsevizmus ne legyen többé Magyarországon, hanem parlamenti deA MARTIRKIRÁLY EMLÉKNAPJA. November negyedikén számos amerikai magyar templomban meghatott, áhitatos emlékmisét tartottak. Emlékeztek Szent István koronájának utolsó felkentje, IV. Károly, a martirkirály nagy egyéniségére, amely mindig hódoló tiszteletben állott azok érzületében, akik valóban ismerték magasztos szándékait, békeszerető és igazi népbaráti jellemét, amíg élt és sajgó fájdalommal őrzik ma is igaztalan szenvedések tőviskoronájával megdicsőült nemes és tiszta emlékét. Károly király igazi népkirálynak indult s a legnagyobbak egyikévé magasztosult volna, ha a történelmi balszerencse nem szegődik kölöncül nagy demokratikus és szociális céljai nyomába. A német és orosz nagyhatalmi terjeszkedő tervektől felkényszeritett háború közepén foglalta el az uralkodás felelősségeit s első dolga volt, hogy rokona, Sixtus herceg révén különbéke irányában indítson meg kísérletet; visszaszerezze a béke áldásait és biztosítsa az ország csorbítatlan épségét. Fenkölt szándékait egyik oldalon nem értették meg, a másikról pedig elgáncsolták. De nem szűnt meg továbbra is fáradozni a béke, a mentés érdekében. Férfias bátorságának erénye megmutatkozott úgy ebben, mint a nép szabadsága, jogai és jóléte iránti gondoskodás eltökéltségében. Azzal jött, hogy kiterjeszti a népjogokat az egész vonalon s ama politikai férfiakból állította össze kormányát, akik ily irányzatnak voltak a hívei. A nemzeti katasztrófától a maga személyi érvényesülése alkalmát remélő demagógia azonban fellázította az uccát, esztelenül megbontotta a hadsereg és a közfegyelem rendjét, amely voltakép azóta sem állt helyre. . . A második világháborút is másként élte volna át Magyarország, * ha Károly király 1921-ben újra elfoglalhatja ősei trónját és demokratikus és szociális programja megvalósitásával, valamint az uralkodói hatalom rendtartó erélyével elejét veheti a közviszonyok és erkölcsök elfajulásának, a politikai rövidlátás és gyengeség malmának. , 1 Nem adatott meg a martirkirálynak, hogy megvalósítsa élete álmát; de eszméi tovább élnek Ottó trónörökösben s hiszünk a nemezis igazságában, amely azt kivántatja velünk, hogy a sors mostohaságától és az emberek bűneitől fenséges akarásaiban elgáncsolt apa szándékait valósítsa meg a fiú, az azoktól küldetésszerü hittel eltelt, ifjú, tetterős trónörökös. Legyen Ottó trónörökös az, aki valóra váltja a szociális népkirályság szent atyai örökségét s harminc évi tragikus tévelygés és fejetlenség után elvezeti a nemzetet a szabadság, rend és népjólét s ezzel az uj, dicsőséges felemelkedés útjára. Károly király mindig azért epedett, hogy ezen az üdvösséges utón lássa haladni a nemzetet s ez volna mártiriumának és oly sokat szenvedett szivének haló poraiban is legszebb, legmegnyugtatóbb, legméltóbb elégtétele. A magyar nemzet tartozik ezzel a történelmi igazságnak és — önönmagának, boldogabb jövendőjének. .. mokrácia. Abba azonban nem fog beleszólni, hogy kit válasszon a magyar nép. Ezúttal tényleg felszabadulásról van szó... Bizton remélhetjük, hogy az a Truman, aki a polgári szabadságok teljességéért vállalt harcában szembenézett a déliek rebelliójával is, a felszabadítandó országokban is a polgári szabadságjogok, a népakarat teljesen szabad érvénye sülése mellett lesz. E meggyőződésben kívánunk neki erőt, bölcsességet s áhitjuk számára a keresztényi lélek sugallatát az egész világ sorsára kiható, döntő feladatokhoz, amelyek mérhetetlen történelmi felelősségét magára vállalta. BALLA BORISZ - A LE MOYNE EGYETEM TANÁRA Dr. Balla Borisz volt követségi titkár, a magyar katolikus szellemiségnek egyik legkiválóbb képviselője,, a neves iró félévig Európában tartózkodott és minap érkezett vissza az Egyesült Államokba. Balla 1947-ben a baltimorei Loyola Collegében adta elő a katolikus irodalom történetét, most pedig a szintén Jézus társasági atyák által kiválóan vezetett syracusai (N. Y.) Le Moyne College hivta meg s ott európai történelmet fog előadni. Főt. Közi Horváth József, a Párisban legutóbb megalakult Keresztény Magyar Népmozgalom elnöke Balla Boriszt kérte fel, hogy a mozgalmat az Egyesült Államok területén képviselje. Balla a mozgalom hattagú elnöki tanácsának tagja. NYILATKOZAT Felkérettünk a következő sorok közlésére: Az amerikai magyarság széles köreiből, valamint Európa külömböző országaiban élő emigránsok köréből számos levelet kaptam, amelyek irói arról érdeklődnek, miért nem csatlakozom a főtiszt. Varga Béla elnöklete alatt álló Nemzeti Bizottmányhoz. Egyéni válaszlevelek helyett ezen az utón közlöm magyar testvéreinkkel, hogy már augusztus 18-án, amikor másfélhónapi késedelemmel én is megkaptam a csatlakozásra felszólító körlevelet, nyomban bejelentettem ajánlott levélben Varga Béla elnök urnák minden feltétel és kikötés nélküli csatlakozásomat. Dr. Nagy Vince. KOMMENTAR NÉLKÜL Révai József bevallja... A magyarországi kommunista egységpárt központi napilapja a “Sábád Nép” 1948 októberi számában Révai József “A Szovjetunió békepolitikája” vezércikkéből: “Első feladatunk és kötelességünk: szilárdan kitartani nagy szövetségesünk, a Szovjetunió mellett, teljes erővel támogatni békepolitikáját, semmivé tenni az imperialisták ábrándját és remény ségeit arra nézve, hogy a Szovjetunió külpolitikája és a magyar demokrácia külpolitikája között bármiféle, akárcsak ámyalatbeli, eltérésről sző lehetne. Nem lehet Szól’ ____; A KÖZÉPOSZTÁLY KIZÁRÁSA AZ EGYETEMRŐL. Parragi György írja a budapesti Magyar Nemzet október 10-iki számában “Könnyebb a tevének . ..” címmel: “Bizony igy van: "könnyebb a tevének a tü fokán áthaladni . . ., mint . . . mint egyeseknek bejutni. Bizonyos rétegekre osztályozott és felületesen megítélt egyetemi hallgató kandidátusokkal szemben egy uj numerus clausus vagy numerus nullus rendszerét alkalmazzák az egyetemi felvételeknél. A felvételeket intéző egyes bizottságok két elfogultsággal bírálták el az eléjük került jelölteket. Az egyik a családi származás, a másik a középiskolás származás. Az értelmiségi szülőktől származó jelöltekkel szemben egyes felvételi bizottságok tagjainál határozott ellenszenv és elfogultság nyilatkozott meg. (Leginkább azon tagok részéről, akik nem proletársorból kerültek az egyetemre.) Ez az ellenszenv nem egy esetben a faji származásra is kiterjedt. (És ismét elsősorban az azonos faji származásúak részéről volt ez tapasztalható.) Elcsépelt közhelyre hivatkoznék, ha történelmi példákkal, egy Mirabeau-nak, Marxnak, Engelsnek, Bakuninnak, Kropotkinnak, Tolsztojnak, Leninnek, Zsdanovnak, Lukács Györgynek példáján óhajtanám bebizonyítani, hogy a polgári, nemesi, értelmiségi osztályból való származás nem jelenti azt, hogy az illető úgy össze van nőve a maga származási osztályával, mint a teknősbéka a maga pajzsával. A forradalom nagy gondolatai és eszméi nem egy ízben születtek a nem proletársorból származó szellemekben, Viszont a paraszt- és munkásosztályból milyen sok renegátja került ki ezeknek a forradalmi osztályoknak. Éppen ezért indokolatlan lehúzni az értelmiségi osztályból származó ifjak előtt az egyetem kapujának vasfüggönyét és a demokrácia ellenségeinek táborába hajtani őket. De épigy nem tartózhatik a selejtezési listára az az egyetemi felvételt kérő diák, aki a volt felekezeti iskolákból jön és hiába mutat fel szinjeles érettségi bizonyítványt, mégsem veszik fel. Többféle érvet is tudnánk felsorolni egyes bizottságoknak eme téves gyakorlata ellen”. KOMMENTAR NÉLKÜL Rákosi Jenő bűne. A budapesti "Hírlap” kisgazdapárti napilap október 5-iki számából: “Rövidesen lebontják a Dohányutca s a Nagykörút sarkán Rákosi Jenő szobrát, mivel Rákosi Jenő indította meg a sajtóban a magyar irredentizmus és revizionizmus eszméjét.” ___j
