Krónika, 1945 (2. évfolyam, 2-11. szám)

1945-11-15 / 11. szám

2-IK OLDAL

“KRÓNIK A”

1948 november

against the spread of communism. May we read something else into that decision? It is not enough to merely stop the spread of communism. We must push it back to its original grounds, beyond the pre-war borders of Russia and eventually by the aid of the Voice of America program and by other peaceful means convince the peoples of Russia that communism is a disease and the cure for it is FREEDOM from fear, FREEDOM from want, FREEDOM of the press, FREEDOM of speech, FREEDOM of worship.

SÁNDOR TARCZ.

FÁBIÁN BÉLA AMERIKÁBAN

Ő. Akik egykor embertársaik vérébe mártották tollúkat s Isten, különös akaratából elkerülték az igazságszolgáltatást, legkevesebb, amit tőlük elvárhatunk, hogy nem hívják ki maguk ellen a 'sorsot azzal, hogy tovább ir'■fiák, pToptcffandát próbálnak kifejteni, Ujfköntösükben feledtethl 'akarván régi bűneiket.

Hiszek Magyarország jövendőjében. Barátaim engem túlzottan optimistának tartanak, mikor azt hiszem, hogy a magyar nép ‘ felszabadulása az orosz uralom alól hamarosan be fog következni. Egy b izonyos: odahaza a nemzet 95 százaléka várja a feltámadást. Amint állítom, hogy a vasfüggöny mögötti országokban legfölebb a nép 5 százaléka kommunista.

~ His zem, hogy a magyar nép visszanyerve szabadságát a demokratikus kormányzás alatt erőre fogja juttatni nemes népi tulajdonságait. Hiszem, hogy a Dunavölgyében megszűnik az átok, a Dunavölgye nem lesz többé gyűlölködő népek egymás elleni harcának szintere s nem fogja többé vallani a Duna, hogy ezen a környéken nem élnek boldog népek.

— Megszűnik az átok. S a földön, amelyet kiimája, napja, népének szorgalma Kánaánnak predesztinál, uj világ napja kél.

— Az amerikai magyarság demokráciája, hivő lelke legyen a bábája ennek az uj világnak. Akik itt látták e napokban is a választáskor az amerikai nép nagyságát megnyilatkozni, azok haza viszik a népben való hitet, a demokráciában való hitet.

>— Én töretlenül hiszek Amerikában. Hiszem, hogy a világnak Amerika fog adni uj reménységet, uj életei. S.én hiszek az amerikai magyarságban. Tudom, hogy az amerikai magyarság érzi történelmi szerepét. Mi e szerep? Bölcsője, bábája, segítője lenni az uj demokratikus Magyarország felépítésének.

AMERIKA ÉS A KIRÁLYKÉRDÉS.

Münchenből jelentik: Az amerikai megszálló hatóságok engedélyezték a bajor királypárt megalakulását.

DE MORTUIS NIL NISI BENE ...

Dr. Vámbéri Rüsztéin elhünyti

SZEMLE

TRUMAN ELNÖK választási győzelmét őszinte örömmel üdvözöljük. Sohasem kételkedtünk benne, hogy igazi barátja Amerika népe zömének, a munkásoknak, küzködő kisembereknek és az a harc, amelyet a polgárjogi javaslatai melletti szívós kitartásával kifejtett s melylyel a déli képviselők pártütését hívta ki, különösen rokonszenves nekünk, akik szivvel-lélekkel a polgári jogegyenlőség alapján állunk. A Szentistváni Magyarországon a Szentkorona magasztos szellemének megfelelően virágzott a polgári jogegyenlőségnek amaz általánossága, amelyért Truman oly lelkesen szállt síkra. Hisszük, hogy most, amikor a kongresszus két házában abszolút többsége van, javaslatait sikerül maradék nélkül megvalósítani és megszűnnek az amerikai polgári jogegyenlőségnek azok a kisebb, de elvileg nagyjelentőségű hiányai, melyekkel az Egyesült Államok eddig hátrányban volt.

Feltétlen rokonszenvünk kiséri Truman elnöknek a drágaság és jpfláció megfékezésére irányuló törekvéseit is, -amelyek sikerét a 80-ik kongresszusban nem volt módja kellő fokban biztosítani. Tagadhatatlanul nagyrésze van abban is, hogy a háború utáni gaz dasági átmenet nemcsak súlyos zökkenő nélkül sikerült, hanem határozott prosperitás lendületét mutatja és végképen megbukottnak tekinthetők ama moszkvai reménykedések, álmok, amelyek inflációs gátszakadásra és annak nyomán depresszióra óriási munkanélküliségre, gazdasági katasztrófára spekuláltak, hogy Amerika ne tudjon törődni, csak önmagával, saját súlyos bajaival. Az amerikai nép bizalma, amelylyel megerősítette öröklött pozíciójában, friss erőt fog adni Trumannak, hogy még alaposabban keresztülhúzza Moszkva ezirányu ármányos számításait.

De erőt és szárnyakat kell adjon neki külpolitikai téren is. A Byrnes-féle ingadozó politikának nem szabad kísértenie többé. A Moszkvától irányított kínai és görög- mint franciaországi kommunisták harca jelzi, hogy az Atlanti Óceántól a Pacificig. terjed immár az államkapitalista világrabszolgaság veszélye s a kínai kommunista lázadók katonai sikerei különösen éles világításban mutatják meg a veszély közeli Voltát és nagyságát. Európa és Ázsia bolsevizálása a moszkvai Polit Büró közvetlen célja, de bármennyire is megbukott Wallace kommunista társutasi pártja a választásokon, nem kétséges, hogy egy kommunista Eurásia halálos veszedelem az egyéni jogok és szabadság amerikai és kulturemberi életrendjére.

Berlinben ma nem annyira a kegyetlen éhségblokád megszűnéséről, mint arról az orosz tervről van szó, hogy Németországban kommunista csatlóskormány jöjjön létre s ha a Szovjet-blokk és ily Németország között kialakul egy négyszáz milliós “szövetség”, ez magában véve is a ./keresztény.

kultúra Európájának, az abendlandi civilizációnak végóráját jelentené.

Kínával és a Távolkelet esetleg még csatlakozásra kényszerülő más népeivel pedig legalább 7-800 milliós félelmetes erő volna a szabadság védőivel szemben. A veszély mérvei egyre gigászibb arányokat öltenek. . . A kínai kommunisták sikere, a görög polgárháború fellobogásai esek növelik Moszkva vérszemét és egyre inkább igazolódni látszanak azok, akik az erély módszereitől várják a nemzeti és emberi szabadságok helyreállítását a világban.

Az inga 1918 óta egyre szélsőbb irányban lengett ki s addig nem lesz szabadság, rend, nyugalom, békés virágzás a földkerekén, mig a régi egyensúly valamely, talán a réginél is körülbástyázottabb, szilárdabb formában vissza nem tér. Amiként soha egy pillanatig sem hittünk az oroszoktól megszállt kisországok polgári politikusai és Moszkvától felkény - szeriteít kommunistái közötti becsületes, tartós megegyezés lehetőségében, úgy változatlan a hitünk, hogy csak a végsőkig menő erély mentheti meg azokat az eszményeket, amelyek Amerikát és a szabadságszerető emberek sok százmillióit éltetik.

Hisszük, hogy Amerika e helyzetben nem áll kötélnek a róka és a holló aesopusi meséje megismétlődéséhez, nem ejti ki szájából a sajtot, hogy a róka bekaphassa. Micsoda sajt!!, — mondhatnánk Churchill hires “What a chicken!” mondása mintájára. .. A Truman doktrína és a Marshall terv megmutatta, hogy Amerika végleg tisztában van azzal, miről van szó. Tudja, ha a német kérdésben való időleges megegyezés kedvéért lemondana az Elbán túli Európa, Magyarország és a kisebbségi zsarnokok orosz fegyverektől támogatott önkényuralma jármában levő többi ország szabadságának helyreállításáról, csak újabb München volna, csak minden tekintetben rontaná a demokrácia hadállásait. Készül az Atlanti Unió, amelyben az öt szabad nyugateurópai demokratikus ország és Canada vesz részt az Egyesült Államok katonai segítségével. Moszkvának sikerült bebizonyítania, hogy a náci-hatalom megdöntése a szabad emberiség szempontjából csak félmunka volt. A világot a másik totalitarizmustól is meg kell szabadítani, parancsuralmaktól, mindenféle szabadság tiprás fertőzetétől teljesen mentessé, biztosítottá, immunissá kell tenni. Amig ezt el nem érjük, nem nyertük meg a második világháborút. . .

NEM SIRATJUK MAGYARORSZÁGOT, irtuk 1944 őszén, amikor az első vészhirek röppentek fel Magyarország orosz érdekszféra tartozékká válásáról. Azt is irtuk akkor, hogy “amit nem kívánsz magadnak, ne tedd másnak”. . . Ma már mindenki szemébe ugrik az egyelőre Nankingtól, Seoultől- s talán Tokiótól

•.6- -■ ' .... y,:0

Fábián Béla, dr., a magyar parlamentnek számos éven át volt agilis tagja, Párisból az Egyesült Államokba érkezett.

Ez alkalomból Fábián Béla a következőkben nyilatkozott a Krónika munkatársa előtt:

ttl

— Akik Magyarország felsza ' baditására szövetkeztek, két- ha ? tárvonalat állapítottak meg azok számára, akikket együtt akarnak haladni a felszabaditási munkában : határvonalat állapitottak meg a nyilasokkal szemben, akik a nácik kezére adták az országot s határvonalat állapitottak meg a kommunistákkal szem ben, akik az oroszok kezére adták az országot.

<—> Egész életem e két pogány elleni küzdelemben telt el. Egész életemben vallási alapon állottam, tiszteltem mindenkinek vallását és soha egy percre sem szűnt meg hitem Örökkévaló Istenünkben. Sok válságon mentem keresztül, soha hitemben meg nem torpantam. Hinni nem csak akkor kell Istenben, mikor előnt jóságáiml. Akkor is hinni kell Benne, amikor embereket, népeket szörnyű próbára tesz: ez volt az alapelvem.

<—> Mindig arra törekedtem, hogy a' bolsevizmus ellen is s a nácizmus ellen is egy táborba hozzam össze az egy Istenben hívőket. Nem volt nagy sikerem. Amint egész életemen keresztül töméntelen sikertelenségről számolhatok be. Remélem most jobb periódus következik életemben s talán a világ életében is.

—> A két gonosz uralmi irányzat meztelenül mutatkozott be az emberiségnek. Az emberiség nehezen tanul. 7 alán most a saját tapasztalatai e konzekvenciák levonására késztetik:

1. A nácik által elkövetett gonosztettek nem igazolják a kommunisták által elkövetett gonosztetteket.

2. A kommunisták által elkövetett bűnök nem feledtetik a názik által elkövetett bűnöket.

3. Az a kormányzat a jó, amely demokráciára van felépítve és amelynek nem alaptétele a bitó.

4. A valláserkölcsi gondolatot a nevelésben és az állami életben ismét prominens szerephez kell juttatni. A vallás nem tűri az inga lengését s nem ad indokolást a kilengésekhez.

5. A demokratikus államok a szereteten épülnek és nem a avü öl éten.