Krónika, 1945 (2. évfolyam, 2-11. szám)

1945-11-15 / 11. szám

2-IK OLDAL “KRÓNIK A” 1948 november against the spread of communism. May we read something else into that decision? It is not enough to merely stop the spread of communism. We must push it back to its original grounds, beyond the pre-war borders of Russia and even­tually by the aid of the Voice of America program and by other peaceful means convince the peoples of Russia that communism is a disease and the cure for it is FREEDOM from fear, FREEDOM from want, FREEDOM of the press, FREEDOM of speech, FREEDOM of worship. SÁNDOR TARCZ. FÁBIÁN BÉLA AMERIKÁBAN Ő. Akik egykor embertársaik vérébe mártották tollúkat s Isten, különös akaratából elkerülték az igazságszolgáltatást, legkeve­sebb, amit tőlük elvárhatunk, hogy nem hívják ki maguk ellen a 'sorsot azzal, hogy tovább ir­­'■fiák, pToptcffandát próbálnak ki­fejteni, Ujfköntösükben feledtet­­hl 'akarván régi bűneiket. Hiszek Magyarország jö­vendőjében. Barátaim engem túlzottan optimistának tartanak, mikor azt hiszem, hogy a ma­gyar nép ‘ felszabadulása az orosz uralom alól hamarosan be fog következni. Egy b izonyos: odahaza a nemzet 95 százaléka várja a feltámadást. Amint ál­lítom, hogy a vasfüggöny mögöt­ti országokban legfölebb a nép 5 százaléka kommunista. ~ His zem, hogy a magyar nép visszanyerve szabadságát a demokratikus kormányzás alatt erőre fogja juttatni nemes népi tulajdonságait. Hiszem, hogy a Dunavölgyében megszűnik az átok, a Dunavölgye nem lesz többé gyűlölködő népek egymás elleni harcának szintere s nem fogja többé vallani a Duna, hogy ezen a környéken nem él­nek boldog népek. — Megszűnik az átok. S a földön, amelyet kiimája, napja, népének szorgalma Kánaánnak predesztinál, uj világ napja kél. — Az amerikai magyarság demokráciája, hivő lelke legyen a bábája ennek az uj világnak. Akik itt látták e napokban is a választáskor az amerikai nép nagyságát megnyilatkozni, azok haza viszik a népben való hitet, a demokráciában való hitet. >— Én töretlenül hiszek Ame­rikában. Hiszem, hogy a világ­nak Amerika fog adni uj re­ménységet, uj életei. S.én hiszek az amerikai magyarságban. Tu­dom, hogy az amerikai magyar­ság érzi történelmi szerepét. Mi e szerep? Bölcsője, bábája, se­gítője lenni az uj demokratikus Magyarország felépítésének. AMERIKA ÉS A KIRÁLYKÉRDÉS. Münchenből jelentik: Az ame­rikai megszálló hatóságok engedé­lyezték a bajor királypárt megala­kulását. DE MORTUIS NIL NISI BENE ... Dr. Vámbéri Rüsztéin elhünyti SZEMLE TRUMAN ELNÖK választási győzelmét őszinte örömmel üdvö­zöljük. Sohasem kételkedtünk ben­ne, hogy igazi barátja Amerika népe zömének, a munkásoknak, küzködő kisembereknek és az a harc, amelyet a polgárjogi javas­latai melletti szívós kitartásával kifejtett s melylyel a déli képvise­lők pártütését hívta ki, különösen rokonszenves nekünk, akik sziv­­vel-lélekkel a polgári jogegyenlő­ség alapján állunk. A Szentistvá­­ni Magyarországon a Szentkorona magasztos szellemének megfelelő­en virágzott a polgári jogegyenlő­ségnek amaz általánossága, ame­lyért Truman oly lelkesen szállt síkra. Hisszük, hogy most, ami­kor a kongresszus két házában abszolút többsége van, javaslatait sikerül maradék nélkül megvaló­sítani és megszűnnek az amerikai polgári jogegyenlőségnek azok a kisebb, de elvileg nagyjelentőségű hiányai, melyekkel az Egyesült Államok eddig hátrányban volt. Feltétlen rokonszenvünk kiséri Truman elnöknek a drágaság és jpfláció megfékezésére irányuló törekvéseit is, -amelyek sikerét a 80-ik kongresszusban nem volt módja kellő fokban biztosítani. Tagadhatatlanul nagyrésze van abban is, hogy a háború utáni gaz dasági átmenet nemcsak súlyos zökkenő nélkül sikerült, hanem határozott prosperitás lendületét mutatja és végképen megbukott­­nak tekinthetők ama moszkvai reménykedések, álmok, amelyek inflációs gátszakadásra és annak nyomán depresszióra óriási mun­kanélküliségre, gazdasági katasz­trófára spekuláltak, hogy Ameri­ka ne tudjon törődni, csak önma­gával, saját súlyos bajaival. Az amerikai nép bizalma, amelylyel megerősítette öröklött pozíciójá­ban, friss erőt fog adni Truman­­nak, hogy még alaposabban ke­resztülhúzza Moszkva ezirányu ármányos számításait. De erőt és szárnyakat kell adjon neki külpolitikai téren is. A Byr­­nes-féle ingadozó politikának nem szabad kísértenie többé. A Moszkvától irányított kínai és görög- mint franciaországi kom­munisták harca jelzi, hogy az At­lanti Óceántól a Pacificig. terjed immár az államkapitalista világ­rabszolgaság veszélye s a kínai kommunista lázadók katonai sike­rei különösen éles világításban mutatják meg a veszély közeli Voltát és nagyságát. Európa és Ázsia bolsevizálása a moszkvai Polit Büró közvetlen célja, de bár­mennyire is megbukott Wallace kommunista társutasi pártja a vá­lasztásokon, nem kétséges, hogy egy kommunista Eurásia halálos veszedelem az egyéni jogok és szabadság amerikai és kulturem­­beri életrendjére. Berlinben ma nem annyira a kegyetlen éhségblokád megszűné­séről, mint arról az orosz tervről van szó, hogy Németországban kommunista csatlóskormány jöjjön létre s ha a Szovjet-blokk és ily Németország között kialakul egy négyszáz milliós “szövetség”, ez magában véve is a ./keresztény. kultúra Európájának, az abend­­landi civilizációnak végóráját je­lentené. Kínával és a Távolkelet esetleg még csatlakozásra kényszerülő más népeivel pedig legalább 7-800 milliós félelmetes erő volna a sza­badság védőivel szemben. A ve­szély mérvei egyre gigászibb ará­nyokat öltenek. . . A kínai kom­munisták sikere, a görög polgár­háború fellobogásai esek növelik Moszkva vérszemét és egyre in­kább igazolódni látszanak azok, akik az erély módszereitől várják a nemzeti és emberi szabadságok helyreállítását a világban. Az inga 1918 óta egyre szél­sőbb irányban lengett ki s addig nem lesz szabadság, rend, nyuga­lom, békés virágzás a földkere­kén, mig a régi egyensúly vala­mely, talán a réginél is körülbás­­tyázottabb, szilárdabb formában vissza nem tér. Amiként soha egy pillanatig sem hittünk az oroszok­tól megszállt kisországok polgári politikusai és Moszkvától felkény - szeriteít kommunistái közötti be­csületes, tartós megegyezés lehe­tőségében, úgy változatlan a hi­tünk, hogy csak a végsőkig menő erély mentheti meg azokat az esz­ményeket, amelyek Amerikát és a szabadságszerető emberek sok százmillióit éltetik. Hisszük, hogy Amerika e hely­zetben nem áll kötélnek a róka és a holló aesopusi meséje megismét­lődéséhez, nem ejti ki szájából a sajtot, hogy a róka bekaphassa. Micsoda sajt!!, — mondhatnánk Churchill hires “What a chicken!” mondása mintájára. .. A Truman doktrína és a Marshall terv meg­mutatta, hogy Amerika végleg tisztában van azzal, miről van szó. Tudja, ha a német kérdésben való időleges megegyezés kedvéért le­mondana az Elbán túli Európa, Magyarország és a kisebbségi zsarnokok orosz fegyverektől tá­mogatott önkényuralma jármában levő többi ország szabadságának helyreállításáról, csak újabb Mün­chen volna, csak minden tekintet­ben rontaná a demokrácia hadál­lásait. Készül az Atlanti Unió, amelyben az öt szabad nyugat­európai demokratikus ország és Canada vesz részt az Egyesült Államok katonai segítségével. Moszkvának sikerült bebizonyíta­nia, hogy a náci-hatalom megdön­tése a szabad emberiség szem­pontjából csak félmunka volt. A világot a másik totalitarizmustól is meg kell szabadítani, parancs­­uralmaktól, mindenféle szabadság tiprás fertőzetétől teljesen mentes­sé, biztosítottá, immunissá kell tenni. Amig ezt el nem érjük, nem nyertük meg a második világhá­borút. . . NEM SIRATJUK MAGYAR­­ORSZÁGOT, irtuk 1944 őszén, amikor az első vészhirek röppen­tek fel Magyarország orosz ér­dekszféra tartozékká válásáról. Azt is irtuk akkor, hogy “amit nem kívánsz magadnak, ne tedd másnak”. . . Ma már mindenki szemébe ugrik az egyelőre Nan­­kingtól, Seoultől- s talán Tokiótól •.6- -■ ' .... y,:0 Fábián Béla, dr., a magyar parlamentnek számos éven át volt agilis tagja, Párisból az Egyesült Államokba érkezett. Ez alkalomból Fábián Béla a következőkben nyilatkozott a Krónika munkatársa előtt: ttl — Akik Magyarország felsza ' baditására szövetkeztek, két- ha ? tárvonalat állapítottak meg azok számára, akikket együtt akarnak haladni a felszabaditási munká­ban : határvonalat állapitottak meg a nyilasokkal szemben, akik a nácik kezére adták az orszá­got s határvonalat állapitottak meg a kommunistákkal szem ben, akik az oroszok kezére ad­ták az országot. <—> Egész életem e két pogány elleni küzdelemben telt el. Egész életemben vallási alapon állot­tam, tiszteltem mindenkinek val­lását és soha egy percre sem szűnt meg hitem Örökkévaló Istenünkben. Sok válságon men­tem keresztül, soha hitemben meg nem torpantam. Hinni nem csak akkor kell Istenben, mikor előnt jóságáiml. Akkor is hinni kell Benne, amikor embereket, népeket szörnyű próbára tesz: ez volt az alapelvem. <—> Mindig arra törekedtem, hogy a' bolsevizmus ellen is s a nácizmus ellen is egy táborba hozzam össze az egy Istenben hívőket. Nem volt nagy sikerem. Amint egész életemen keresztül töméntelen sikertelenségről szá­molhatok be. Remélem most jobb periódus következik életem­ben s talán a világ életében is. —> A két gonosz uralmi irány­zat meztelenül mutatkozott be az emberiségnek. Az emberiség nehezen tanul. 7 alán most a sa­ját tapasztalatai e konzekvenci­ák levonására késztetik: 1. A nácik által elkövetett go­nosztettek nem igazolják a kom­munisták által elkövetett gonosz­tetteket. 2. A kommunisták által elkö­vetett bűnök nem feledtetik a názik által elkövetett bűnöket. 3. Az a kormányzat a jó, amely demokráciára van felépít­ve és amelynek nem alaptétele a bitó. 4. A valláserkölcsi gondola­tot a nevelésben és az állami életben ismét prominens szerep­hez kell juttatni. A vallás nem tűri az inga lengését s nem ad indokolást a kilengésekhez. 5. A demokratikus államok a szereteten épülnek és nem a avü öl éten.

Next

/
Thumbnails
Contents