Krónika, 1945 (2. évfolyam, 2-11. szám)
1945-08-15 / 8. szám
10-IK OLDAL "KRÓNIK A" 1945. augusztus 15. Nadányi Pál ' Merre, Magyarok?” cimü könyvének egyik érdekes fejezete. 1940 április. Az egyik amerikai magyar református egyház keleti lelkészei, hat hettel Ottó királyfi Amerikába érkezése után és néhány nappal Európába való visszautazása *lőtt határozatot hoztak, amely arra inti az egyház híveit, hogy .tartózkodjanak Ottóval való találkozástól és éles szavakkal rójja meg azokat a magyarokat, akik keresték a találkozást vele. Bevallom: engemTs illet a “megrovás " mert kétszer is hosszabb beszélgetést folytattam vele és ezekről a beszélgetésekről teljes reszletességgel számot adtam az Amerikai Magyar Népszavában. Ártottam-e vele az amerikai magyarságnak, hogy megismertettem Ottó nézeteivel? Ártottam-e azzal 'hogy őszinte képet festettem a Habsburg ház fejéről, akire nincs kizárva, hogy komoly szerep váf meg a jövőben? Az Amerikai Magyar Népszava sohasem volt habsburgista. Ha a Habsburg kérgesről volt szó, ez a lap sohasem mulasztott el rámutatni azokra a szenvedésekre, amik a négyévszazados Habsburg uralom alatt érték a magyar nemzetet. De -ez ^em jelenti, hogy struccok módjára a homokba kell dugjuk a fejünket, egyszerűen ne vegyünk tudomást arról, hogy mit csinál ZVerT a Habsbur9 ház feje. Akkor követtem volna el hibát kötelességmulasztást, ha nem kerestem volna az*“ alkalmat arra hogy megismerjem Ottó királyfi vezetett, egyéniségét, ha nem kerestem volna módot arra, hogy tájékoztassam az amerikai magyarságot arról, hogy a száműzetésben milyen emberré is nevelkedett az egykori magyar trónörökös. Első beszámolómat sokan hitetlenkedve fogadták. Egy cikk bérűén képtelenségnek nevez ' • °gy egy Habsburg magyar ember módjára gondolkozzon és ejes tökéletességgel beszéljen gyárul s a legélesebb szavak^al tamadta meg Ottót. A véletlen úgy hozta magával, hogy ez az z;z°r 'cikkének »tan találkozott Ottóval. Tiz „er bes2é'9etés „tán Sie,ett ne k S, M>“Va '»P*1 !>■>!)y De akí 3 b'kiild«tt cikket. De akkor „ár késa vo„ A ktnyotnatták. Erre „gyane2 újságíró riportot irt, amely minen te intetben megerősítette Ot. e9yeu?ségéről való megállapi-X; hoegnykier:2mondhatja Ottóvá, való £«£ Ä ,, Utan me9változtatta volna ál ÍS,* Habsb”° E'kangzottak az amerikai ma. Syarzag körében kifogások, hogy p A”enkai Magyar Reformate Egyesül« washingtoni fötisztvisesitették YCKoäh'HäSea” 'éSZe-Az Amedkm*bMagyar Ueformatus Egyesület főtiszt lői Ottó szívélyes fogadtatásával csak azt mutatták meg, hogy igazi magyar urak, hogy a magyar venfdégszeretetet nem befolyásolják politikai ízempontok. S különben is: Ottó a Kossuth Ház meglátogatásával a nagy magyar szabadsághős emléke előtt tisztelgett és vájjon kaphatott-e nagyobb elégtételt a magyarság, minthogy annak a Habsburg háznak a feje tisztelegjen Kossuth emléke előtt, akinek déd-dédnagybátyja fegyveres erővel szállt szembe a magyar szabadságharcossal és híveivel. Egy esztendővel ezelőtt VI. György angol király Mount Versionban felkereste George Washington házát és koszorút tett az amerikai nemzet atyjának a sirjáxa, annak a George Washingtonnak a sírjára, akit VI. György király ükapja még árulónak nevezett és akinek fejére vérdijat tűzött ki. Egyetlen amerikai sem emelt kifogást ez ellen, sőt ellenkezőleg: egész Amerika történelmi eseménynek tartotta ezt, amely többek között azt is megmutatta, hogy néha késői utódok szerencsére milyen messze esnek őseiktől. • Természetesen voltak, akik az ellenkező végletbe estek, akik Otíó királyfival való találkozásuk után mindjárt fejére tették volna Szent István koronáját. így Chicagóban kínos pillanatokat váltott ki, amikor egy lelkész úgy beszélt, mintha Ottó jogszerinti királya volna Magyarországnak. Az illető lelkész elfelejtette, hogy Magyarország nemzetgyűlése detronizálta a Habsburg házat és egyébként is a pragmatica - sanctio érvénye megszűnt abban a pillanatban, amikor az osztrák-magyar monarchia felbomlott és a Habsburgok elveszhették az osztrák császári trónt. A magyar nemzet felfüggesztette szabad királyválasztási jogát, de csak addig, amig a Habsburgok az osztrák császári trónon ültek. A pragmatica sanctio érvényességének megszűnésével Magyarország teljesen visszanyerte szabad királyválasztási jogát és Így a magyar nemzet jogait tagadja meg, aki Ottót Magyarország jogszerinti királyának tekinti. A magyar nemzet visszanyerte szabad királyválasztási jogát. Hogy ezt a jogát miképen fogja érvényesíteni, az a magyar nemzetre tartozik. Ha akarja megválaszthatja Ottót királynak, ha akarja mást választhat meg. Vagy ha úgy találja jónak, szakit a kiralysággal és áttér a köztársasági államformára. Nekünk amerikai magyaroknak ebbe a kérdésbe nincs és nem is lesz beleszólásunk. Mi nem választunk királyokat. Mi elnököt választunk. Nekünk csak abba lehet beleszólásunk, bogy ki legyen az amerikai köztársaság elnöke. A magyar királykérdés megoldása nem aktuális ma. Nyilvánvaló, hogy a királykérdés megoldására vagy más államforma kialakítására csak uj európai rend megszervezésekor kerülhet a sor. ;S ennek várnia kell addig, amig vége lesz a jelenlegi háborúnak. Hogy tartós békét a Duna medencében csak Kossuth Lajos régi eszméjének: a dunai népek federációjának megszervezésével lehet teremteni, ez egyre világosabbá válik minden józanul gondolkodó ember előtt. Hogy milyen formát ölthet ez a federáció, arról sokat lehet beszélni, vitatkozni. De egy kétségtelen. S ez az, hogy akármilyen külsőHormája is lenne ennek a federációnak, az a tiz alapvető elv, amit Ottó királyfi fejtett ki — becsületes, egészséges alapot adhatna ilyen államszövetségnek. Mit tartalmaznak ezek a jípntok? Egy mondattal: azokat a demokratikus eszméket, azokat a szabadságjogokat, azt a nemzetiségi, faji és vallási egyenlőséget, amely az Egyesült Államokat a világ leggazdagabb és legboldogabb országává tette. Csak örülni lehet annak, hogy olyan ember szájából hangzottak el ezek a pontok, akitől, családi tradíciói alapján, nem várt ilyen eszméket a magyarság. Ottó királyfit csak dicséret illetheti, hogy tanulva a múltakból és tanulva a mai szörnyű drámából, az igazi békéhez vezető utat keresi. Őseinek bűnei, hibái, mulasztásai nem üthetik el őt attól az emberi jogától, hogy minden képességét és tehetségét felajánlja a legnemesebb célok s z o 1 g á 1 a tára. De struccpolitika volna bedugni fejünket a homokba és nem venni tudomást arról, hogy ime itt egy ember, egy királyfi, akinek kétségtelenül vannak lehetőségei arra, hogy szerepe legyen az uj európai rend kialakításában és aki olyan eszmékkel jön, amiket, ha elfogulatlanul, ha tárgyilagosan .nézünk, ha eltekintünk ennek az embernek családi hátterétől, csak a legnagyobb megértéssel fogadhatunk. Az amerikai magyar sajtó ma az egyetlen szabad magyar sajtó a világon. Az amerikai magyar lapokat nem cenzúrázzák kormánytisztviselők. Nekünk nem kell úgy írni, ahogy ezt a hatalom urai diktálják, nekünk nem kell tekintettel lenni idegen hatalmas-Historikus. Országok összeomlása, országok felemelkedése, vagy újjáéledése idején emlékezzünk meg két kiváló uralkodóról, akinél méltóbb viselője nem volt Szent István hagyományokkal, erős hittel megszentelt koronájának. Most, amikor — állítólag — még Szent István népének utódai is kárhoza. tos ábrándnak nyilvánítják a szentistváni eszményekhez való. ragaszkodást, amelyekről pedig egy évezred tett tökéletes értékű tüzpróbát, most amikor — állítólag — Szent István népe mondott le végérvényesen a Szent István által jelképezett birodalomról Szent Venczel koronája, Decebál képzeletbeli birodalom és Nagy ságok érzékenységére. Mi őszintén írhatunk és az igazat Írhatjuk. Mi elfogulatlanul és tárgyilagosan tehetünk megállapításokat és teszünk is. Ottó esetében is csak ezt tettem és ezért nyugodt lelkiismerettel állom minden szavamat. Nem vagyok Habsburg párti. De megvallom: Ottó mosolya, kedves közvetlensége, nyíltsága, őszintesége éppen olyan megnyerő hatásúak, mint rendkívüli, széles tudása, határozottsága és legfőképen: azok a magasabb emberi szempontjai, amikből az eseményeket, a problémákat nézi. Az a tiz pont, amit a Duna medencei kérdések rendezésének alapvető tételéül tűzött ki, éppen úgy elhangozhattak volna Roosevelt elnök szájából is. Ezt a tiz pontot magáévá teheti minden szabad■ságszerető, Magyarország békés, boldog jövőjéért küzdő magyar ember. Magyarországot nem a Habsburg restauráció veszedelme fenyegeti most. Egészen másfajta veszedelem árnyékában él a magyar nemzet. Azok az eszmék, amiket a Habsburg ház fiatal feje hirdet — nem veszedelmesek a magyarságra. Sőt ellenkezőleg. Az a tény, hogy a Habsburg ház feje tette magáévá ezeket az eszméket, a legnagyobb elégtétele a kossuthi hagyományokhoz ragaszkodó magyarságnak. Nem tudok tehát megegyezni azokkal az amerikai magyar református papokkal, akik óvják a magyarságot az Ottóval való találkozástól. Ottónak nincs himlője. Nem kell senkit sem félteni attól, hogy Ottó bárkinek a lelkét is ártó, hamis eszmékkel mérgezheti meg. Ottó Kossuth eszméit hirdeti ma. Más veszedelmektől kell inkább óvni a magyarságot. Azoktól az agitátoroktól, názi bérencektől, árulóktól, akik olyan rendszer érdekében dolgoznak, amely rabszolgaságot jelent, amely a legszentebb emberi jogokat tiporja a sárba, amely véres terrort, brutalitást, istentelenséget jelent, templomok felgyujtását, vallási és faji .üldözéseket, a szószegést, a becstelenség glorifikálását és amely a háború, a társadalom, a gazdasági élet káoszát hozza. Péter cár, Dusán cár birodalmai javára, aktuális lesz megemlékezni — mint látni fogjuk — arról a magyar királyról, aki kortársai szerint "minden társa fölött egy fejjel kimagaslott.” Szent Lászlóról. És most, hogy egy véres háború árán az egykori Magyar Osztrák Monarchia két megmaradt része megszabadult ugyan a német fogságból, de továbbra is tengődésre van kárhoztatva, sőt szomszédai még újabb részeket akarnak belőle lemetszeni, aktuális annak a nagy uralkodónak az emlékét felfrissíteni, aki mint a Habsburg ház utolsó sarjadéka .uj. friss, ággai gazdagította a régi törzsökét, a nemes lotharingiai családból, aki dinasztiájából, egye Emlékezés két uralkodóra “Ottó főherceg Amerikában”
