Krónika, 1945 (2. évfolyam, 2-11. szám)
1945-06-15 / 6. szám
1945. junius 15. "KRÓNIK A” 9-IK OLDAL Ottó a szabadság, haladás és jogrend Magyarországáért! Adjanak módot a magyar népnek, hogy maga dönthessen jövője felett! A trónörököshöz közelálló körök nyilatkozata a demokratikus magyar népkirályság ügyéről. Az amerikai magyarság aggódó szivvél figyeli az óhaza tragédiája uj fejezetének nyomán előállott zűrzavaros, törvényen kívüli és vezetés nélküli helyzetet s olyan megoldás után vágyik, amely Magyarországon a szabadság és haladás irányát a hagyományos alkot mányos szellem és a jogrend uralmával kötné össze, hogy az ország demokratikus megújulása a társadalmi osztályok kölcsönös méltányos, megértő együttműködése és a nemzeti harmonia jegyében biztosítva legyen. Mindenféle ártalmas, egyoldalú szélsőségek fenyegető veszélyével szemben e reményeit a királyság tényleges visszaállításával látná a legjobb és legszilárdabb módon körülbástyázva s várakozásai Ottó főhercegben, Szent István koronájának ifjú, tetterős, lelkes népbarát örökösében összpontosulnak. A “KRÓNIKA” a trónörököshöz közelálló, illetékes körökhöz fordult, hogy olvasói számára felvilágosítást kérjen a restauráció ügyének mai állásáról. Információink igy szólnak: — Ottó trónörökös, mint ismeretes, Európában tartózkodik. Állandó érintkezésben vagyunk vele és tudjuk, mily mélyen lesújtotta a magyar nemzet újabb balsorsa s mily igaz szeretettel csüng a szerencsétlen magyar nép nemzeti és szociális felemelésének s Magyarország jobb jövőjének súlyos gondján. Forró vágya, hogy az annyit szenvedett magyarságot kiragadja a tragikus hányattatások hínárjából s egy áldásosabb és boldogabb nemzeti lét útjára vezérelje. — Erről való felfogását számos előadásban és sajtónyilatkozatban fejtette ki amerikai tartózkodása alkalmával s ma lelkesebben, mint valaha érzi missziójának hitét a jövő Magyarországa érdekében. Ma lelkesebben mint valaha várja az órát, amely magasztos hivatása teljesítésére szólítja. — Ottó szabad és erős Magyarországot akar, amelynek az adja meg erejét és uj lendületét, hogy a szabadság és haladás eszméit a nyugodt társadalmi biztonság és rend megdönthetetlen keretei között viszi előre. Mindig ennek szószólója volt s tudja, hogy a magyar nép és politikai vezetői közül számosán érzik, hogy ez a kibontakozás és az egészséges jövő egyetlen útja, — Ma a legitimista demokrácia híveinek száma sok millió Magyarországon. A^higgadt és bölcs magyar észjárás tisztában van vele, hogy a restauráció a legmegbízhatóbb s legbiztatóbb megoldás és két kézzel kapna utána, ha módjában volna akaratát szabadon érvényre juttatni. Sajnos a helyzet jelenleg az, hogy ez a szabadság nincs meg a mai, még idegen hatalmi befolyás alatt nyögő magyar politikai életben; a legitimista politika tömegei és politikusai el vannak nyomva, nem beszélhetnek, nem szervezkedhetnek szabadon, De a nép köréből jövő értesüléseink a legkedvezőbbek s nem szenved kétséget, hogy ha a demokratikus irányzatok teljes szabadsága helyreállittatnék, a magyar nép túlnyomó többsége, legjobb életösztönétől vezettetve a királyság helyreállításával vértezné fel magát uj zavarok, uj tragédiák veszélye ellen. — Ottó tömérdek hiteles jel alapján biztos ebben s a demokrácia szellemében azt kívánja, adják meg a lehetőséget a magyarságnak, hogy önmaga legyen sorsának kovácsa. Az uj világháború egyik legszebb eszményi célkitűzése a népek szabadságának biztosítása volt s Ottó bízik abban, hogy a magyar népet nem engedik elütni önrendelkezési joga szabadságától. Ennek és az Atlantic Charternek alapján remél módot nyerni arra, hogy a demokratikus magyar újjászületés nagy történelmi és népsegitő feladatát megvalósíthassa. A trónörökös fivérei közül Felix főherceg Washingtonban, Róbert főherceg pedig Londonban tartózkodik s információnk szerint szintén a magyar nemzeti önrendelkezés biztosítását , látják a restauráció s a szabad és jobb nemzeti jövő első előfeltételéül. Trianon évfordulója Junius 4-én volt huszonötödik évfordulója annak, hogy a Párizs melletti Trianon kastélyban aláíratták a magyar békeszerződést. Az első világháború uátn egyetlen országot sem sújtottak olyan keményen, mint Magyarországot. Németország, amelyet a Szövetségesek főbünösnek tartottak az első világháború felidézéséért, csak 72.000 négyzetkilométert ve. szitett el, kivétel nélkül olyan területeket, amiket az utolsó kétszáz évben szerzett hódítások révén. Magyarország 324.000 négyzetkilométer területéből csak 92.000- et hagytak meg. Románia egyedül 103.000 négyzetkilométert kapott, vagyis jóval többet, mint amennyit Németország veszített a versaillesi békeszerződés révén. Csehszlovákia 63.000 négyzetkilométert kapott, Jugoszlávia pedig 28.000 négyzetkilométert, Horvátországon és Szlavónián kívül, amely Magyarország társországa volt, a 11-ik század óta. Magyal ország több, mint háromszor akkora területi veszteséget szenvedett, mint Németország, holott a magyarok akaratuk ellenére mentek bele a háborúba. De a trianoni országcsonkitásnak betetőzése volt az az 5000 négyzetkilométer terület, amit nagyrészt Ausztria kapott s ami most Burgenland név alatt ismeretes. Az osztrákoknak nem kellett ez a terület. Nemsokkal a trianoni békeszerződés aláírása után Kolman osztrák pénzügyminiszter, néhai Seipel prelátus, osztrák kancellár egyik legbizalmasabb embere kijelentet, te, hogy a Burgenlandot csak azért adták oda Ausztriának, hogy ellentéteket próbáljnak kelteni Ausztria és Magyarország között, amelyek az 1867-es kiegyezés óta a monarchiában testvéries szomszédságban éltek. A trianoni békeszerződés Magyar, ország 21 millió lakosából csak hét és fél milliót hagyott meg. Miihtt tt versaillesi békeszerződés olyan területeket csatolt el Németországtól, amelyekhez a németek az elmúlt két évszázadban hóditó háborúk révén jutottak, addig Magyarországtól olyan területeket vettek el, amelyek ezer év óta voltak a magyaroké. Húsz éven át bizott abban a magyarság, hogy a trianoni igazságtalanságokat békés utón fogják helyreigazitani. Sajnos a Népszövetség nem tette lehetővé a békés revíziót. A hitleri erőszakkal történt rendezésnek nem örült egyetlen igaz hitü magyar sem. A magyarok milliói tudták, hogy cserében azért, hogy felszabadult a Felvidék és Erdély magyarsága idegen uralom alól, az egész magyar nép a názik rabszolgájává lett. Természetes, hogy a hitleri revíziók nem maradhatnak meg. De mintahogy nem lehetett erőszakkal helyrehozni egy erőszakkal elkövetett igazságtalanságot, ugyanúgy nem lehet a magyar vitás területi kérdések felett most szemet hunyni. Budapesten eltávolították a Szabadságtérről a trianoni igazságtalanságra emlékeztető szobrokat. De a magyar nép szivéből nem lehet kitépni azt a kívánságot, hogy a vitás területek felett az Atlantic Charter szellemében hozzanak végső döntést. PRO LIBERTATE! : (Folytatás a 7-ik- oldalról) véri tömegei kell prezentáljuk a Yaltában Stalintól is aláirt váltót, amely biztositani ígérte, hogy az európai népek maguk határozhatnak jövőjük felett! Nincs még veszve Magyarország, ha legalább'mi nem hagyjuk el! Most kell kiállnunk érte a világ elé. Él még az amerikai magyar szivekben az ima: -£•' “Hiszek egy Istenben, hiszek egy Hazában, hiszek egy isteni örök Igazságban, hiszek Magyarország Feltámadásában!”, s parancsa ma, e végveszedelem idején: cselekedjetek! Most vagy soha!
