Krónika, 1945 (2. évfolyam, 2-11. szám)
1945-03-15 / 3. szám
8-IK OLDAL ‘KRÓNIK A” 1945. március 15. Magyar márciusok Miközben keserű komorsággal járjuk a new yorki uccát és szivünket lehúzza a magyar tragédia bánata, szinte észre sem veszszük, hogy arcunkba hull az érkező tavasz ragyogó fény-esője. Még csontjainkban a szörnyű katasztrófa feletti szomorúság fájdalma és borúja, de valahonnan messziről már megcsap az ébredő természet zsenge szellője, a megújuló élet, az örök március frissítő leheljeié, a húsvéti feltámadás hitének áldott melegsége. Hazaszáll a szivünk Magyarországra, a lé-tarolt rónákra, feldúlt kifosztott magyar városokba és falvakba s;a .feldúlt, kifosztott magyar lelkekbe. Odahaza is süt most a nap, érezzük, ott is most dereng a tavasz, napsugár táncol a romok felett -is. Tudnak-e még örülni neki a sokat csalódott, sokat szenvedett, viharvert magyarok? Micsoda szörnyű évek vannak a hátuk megett azoknak, akik még élnek, megvannak közülük! Neme fáradt el a lelkűk a sok kínban, gondban, gyötrelemben? Kiragyog-e még- szivükben újra az élet bizodalma a márciusi napfény ragyogásával együtt? Egy hosszú hányattásos ut végén van-e még erejük uj útra készülni, erőt meríteni március fényéből, a megújhodás isteni ígéretéből? sfc s{c * Március van Magyarhonban újra. És szeretjük hinni, hogy nem a lázas szertelenségek, sötétbe ugró kísérletek márciusa, hanem a saját bőrén, saját történelmi keservén tanult, meghiggadt magyarságé. A magyar szivek igazságvágyával csak gonosz játékot űző názi-németek már kiverve az ország nagy részéből s a félig elpusztult Budapestről, — német zsarnokság már nem fenyeget. Orosz szuronyok hegyén villan a magyar napsugár, bus szemek hálatelten nézik; Örülnek a szabaditó vendégnek, dé csak ameddig szabaditó és vendég. Az életbölcselme nem a magyaré, elvont tanaira totalitárius rendszerére ma még kevésbbé fogékony. Látta már a saját portáján is 1919 áldatlan márciusán s nem kér belőle uirn. Már mirden márciust látott. A huszonöt év"*"-:előttit js> am k:r március 2-án v a kormányzóság kezdődött, és vele egy korszak, amely szellemi téren épp úgy mint a szegénynép -joga és sorsa dolgában csak f «visszaesést hozott. Meg a tavalyi márciust is, amikor a názik végleg betelepedhettek Magyarországra és Sztojait ültették a nyakára a Gestapoval együtt. Érthető, ha megrendült a hite a dátumokban s kompromittált hónap lett a szemében március. A márciusi gondolat örök és hallhatatlan a szivében, mint vágya a szabadság és haladás után, de közel száz esztendő nagy tapasztalata leszűrte számára igazi értelmét. Büszke dicsőséggel csak 1948 márciusára emlékszik, a tizenkét pontra, de arról is tudja már, hogy megvalósulásának a trón voltakép nem volt akadálya, s hogy a véres és hősies szabadságharc elkerülésével is megvalósulhatott volna, amiként Deák Ferenc bölcsesége tálcán hozta a nemzetnek a Bach-korszak felesleges szenvedései után. A huszonöt év alatt és most a döbbenetes tanulságok kijózanító fényénél azzal is tisztába jött, hogy addig volt nagy és gazdag Magyarország, amig uralkodója volt, amíg a Habsburg-hatalom vigyázott épségére. Ma megint visszacsonkulással fenyegetnek a fegyverszüneti feltételek, uj elszakitottsággal újra idegenbe kerüléssel a magyar testvérek milliói számára s ma visszasírja a lelkünk a boldog tegnapot, a kiegyezés utáni ötven szürke márciust, amikor volt szent-istváni Magyarország. * * * Ma uj értelmük van a márciusi igéknek. Nem kell harcolni a haladás tizenkét pontjáért, — a magyar királyság ifjú, haladó királya áll a legélén azoknak, akik lelkesen akarják. S nem kell harcolni a nincstelen, Földnélküli Jánosok jobb sorsáért sem; a magyar király az, aki földet, kenyeret, jobb, emberibb életet akar biztosítani a számukra, épp úgy mint mindenki számára, aki becsületes nemzetszolgáló munkával akar résztvenni a magyar feltámadásban. Ma nem kell 1919 márciusa, amely egyetlen osztály számára akarta lefoglalni az országot s kitagadta a többieket a nemzetből, a nemzeti munkából. Ottó király minden magyarnak királya akar lenni, osztályra, felekezetre, származásra való tekintet nélkül s mindenkinek meg akarja hagyni az életre és boldogságra való jogát, segíteni akarja a nemzet minden hasznos rétegét az előrejutásban, anélkül, hogy tűrni (Folytatás a következő oldalon) HOGYAN MŰKÖDIK AZ UNRRA. A United Nations Relief and Rehabilitation Administration (UNRRA) Európába kirendelt tisztviselői már munkába kezdtek. Az igazgatóság Montrealban, Kanadában, tanácskozást tartott, amelyen fontos határozatokat fogadtak el; elhatározták, hogy a segitő-akciót Olaszországnak és Nyugateurópának felszabadított területein azonnal felveszik, mihelyt a hadmiveletek megengedik az akció megindítását. Egyszersmind munkájuk vezérelveit is megállapították. Habár a végcél az, hogy a felszabadított területek lakosságán segítsünk, az UNRRA mégsem egyszerű jótékonysági egyesület. “Segíteni az embereken, hogy magukon segíthessenek”, erre törekszik ez a nemzetközi szervezet. Az UNRRA tanácsa tehát a legfontosabbnak azt tartja, hogy a segítségre szorulók önérzetét kíméljék és az emberek önbizalmát visszaállítsák, úgy hogy képessé tegyék őket arra, hogy önmagukat fentarthassák. Herbert Lehman, az UNRRA igazgatója, hangsúlyozta, hogy a felszabadított területek jogszerű kormányát bízzák meg mindenütt a segélyek kiosztásával. Az UNRRA bizalmi emberei csak ellenőrzik, hogy a segélyeket igazságosan és méltányosan használják fel. Az Egyesült Államok kormánya azt vallja, hogy a háború utáni első hónapok alatt a legfontosabb teendő az, hogy a segélyeket és a rehabilitációt szolgáló eszközöket, faji, vallási, vagy politikai nézetre való tekintet nélkül, juttassák el egyenlő mértékkel az Ínségesekhez. A szükség a mérték és nem az egyéniség. Ezt a segítséget ne csak azok kapják meg, akik az illető területek állandó lakosai, de mindenki, aki ott található, bárhonnan hurcolták is oda őket a nácik. Ezeket ahhoz kell segíteni, hogy hazájukba visszatérhessenek, ha kívánják. Sokmillió férfit, nőt és gyermeket ragadtak ki a környezetéből a náci hardák. Ahogyan a front vonala előre és hátra tolódott, a népesség rémülten menekült az ágyuk és tankok elől és a menekültek legnagyobb része még nem tudott visszajutni hazájába. A legtöbbjük még most is náciuralta területeken tartózkodik, akarata ellenére, még ha a tengely hadigyáraiban, vagy a földeken végez rabszolgamunkához hasonló feladatokat. Sokszázezer még ma is koncentrációs táborokban sínylődik. Az Egyesült Nemzetek a felszabadítandó területeken mindenféle fajú, vallásu és nemzetiségű embereket fog találni. Ezeknek a hontalanoknak a legnagyobb része ma még ellenséges kezekben van. Mások — bár már felszabadított területeken élnek, azért nem indulhatnak haza, mert a szükséges közlekedési eszközök nem állanak rendelkezésükre. Végül olyanok is vannak, akik már visszatértek lakóhelyükre, de házukat és vagyonukat az ellenség elpusztította. Az UNRRA mindenkitől gondoskodni fog. Máris sokszázezer emben van, aki az UNRRA gondozása alatt áll és számuk naponta ezrekkel emelkedik, mert az UNRRA kiküldött ügynökei minden teremtett lelket feltalálnak. Sokszáz misszió készen áll, hogy a felszabadítandó területekre azonnal elindulhasson. A hontalanokat vagy azon a helyen segitik meg, ahol megtalálják, vagy pedig menekült táborokban helyezik el őket. Ilyen táborokat állítottak fel Egyptomban, Szíriában, Palesztinában és Északafrikában. Telepek vannak már Franciaországban, sőt Belgiumban is. Különösen keleteurópaiak, vagy olyanok részére, akiket a Szövetségesek német hadifogságból mentettek ki. A montreali tanácskozáson a zsidó nemzetiségű, vagy vallásu menekültek helyzetét is tisztázták. Ezek szerint — tekintet nélkül arra, hogy milyen állam polgárai voltak azelőtt, vagy hol laktak — segíteni fogják őket, abban is, hogy bármely országba visszatérhessenek, épen olyan mértékben, mint a Szövetségesek állampolgárait, akiket a felszabadítandó területeken találnak meg. Az Egyesült Államok és Nagybritánnia megbízottai voltak ennek az indítványnak a szerzői; ezek szerint még az ellenséges országokból származó zsidók is ugyanabba a kategóriába fognak tartozni, mint azoknak az országoknak a polgárai, amelyeket a nácik erőszakkal meghóditottak. A méltányosság követelménye az, hogy a német, a magyar, vagy a román zsidót, akik Hitler zsarnokságának legfőbb áldozatai, ne tekintsük ellenséges polgárnak. A nácik ravaszul kieszelt világuralmi tervében, a zsidók elleni izgatást használták fel arra, hogy igazi céljaikat leplezzék és megtéveszszék a meghódításra kiszemelt országok népét. A montreali konferencia a kubai delegáció indítványát is elfogadta, hogy az UNRRA tevékenységét a nyugati földtekére is kiterjesszék -— a mi a menekültek elhelyezését és visszahonositását illeti. A hontalanokról való gondoskodás, akár városi házakban, akár táborokban laknak, roppant sok munkát és költséget okoz. Élelmiszerekről, ruházatról és orvosi kezelésről kell gondoskodni, lehetővé kell tenni, hogy rokonaikkal érintkezésbe jussanak és ki kell dolgozni a tervet, hogy lehet őket hazájukba visszatelepiteni. De még visszatérésük után is kell eleinte segíteni őket, hogy normális és hasznos életet folytathassanak. Vetőmagvakkal, műtrágyával, nyersanyagokkal, mezőgazdasági eszközökkel, javító eszközökkel kell ellátni őket. A közelben levő közlekedési eszközöket is helyre kell állítani és a közmüveket is. Mindezt az UNRRA vállalta magára. A legtöbb helyen katonai érdekek akadályozzák az emberbaráti munkát és a katonai érdekek bizony előbbre valók. Ha sikerül az UNRRA-nak óriási feladatát teljesíteni, nemcsak emberi kötelességet teljesít, hanem elébevág a háború utáni világválságnak és elősegíti az uj, boldogabb világrend felépítését. Common Council. 0«0*0#0*0#0«0#0*0*0«0*0#0#0#0*0*0*0*0«0*0*0*0*0»0«0»0*0*0«0«0«0*0«0«0*0«0*0»0*0*0«0*0«Q«0«0«0«0*0»0»0*0#0«0* <w*o*o*o»o*o*o*o*o«o*o*o#o*o*o#o#o#o*o»o»o#o#o«o*o*o*o*o*o*o«o»o«o«o*o*o#o»o*o*o»o«o»o#o«o#o«o«o#o«o*o«o«o«o BUY WAR BONDS Let us speed up victory by meeting our full responsibility. For the fighting man, that means sacrificing his life, if need be. The civilian isn’t asked to do this. He is asked to back our fighting men in every way he can. And one of the best ways is by buying War Bonds and Stamps. Buying War Bonds and Stamps gives the individual buyer economic security for the future, it helps the fight against inflation, and helps assure an economically sound postwar America. FOREIGN LANGUAGE PRESS DIVISION OFFICE OF WAR INFORMATION •cm»o«o«o*o«o»o«o*o*o«o*o»o*o*o»o*o«o»o#o*o#o#o#o#o*o»o*' Ao»o*o*o#o*o*o*o»o*o#o«o#o«o*o*o*o*o»o«o*o#o»o#o*o*a
