Krónika, 1945 (2. évfolyam, 2-11. szám)
1945-03-15 / 3. szám
6-IK OLDAL “KRÓNIK A" 1945. március 15. Magyar Krónikás jegyzetei A magyar függetlenség. A “Pravda” cimü moszkvai lap “A magyar nemzet függetlensége biztosítva van” címmel cikket közölt, amely rámutat arra, hogy Magyarország átállásával a németek balkáni és Dunamedencei imperialisztikus tervei végleg öszszeomlottak. A moszkvai lap szerint a szovjetuniónak nagy része van a fegyverszünet létrehozásában és abban is, hogy Magyarország szakítva minden azelőtti politikájával nemcsak felbontotta Németországgal való kapcsolatait, hanem hadat is üzent Németországnak. A Szovjetunió — fejezi be cikkét a “Pravda” — “elősegítette a magyar nemzet függetlenségét és a jövőben ügyelni fog arra. hogy egyetlen imperialisztikus terv se veszélyeztethesse a magyar függetlenséget és szabadságot.” Reméljük ez az ígéret éreztetni fogja hatását a végleges békeszerződések megírásánál. Néptörvényszékek. Az első világháború elején függesztették fel Magyarországon az esküdtbiráskodást. A debreceni ideiglenes magyar kormány egyik legelső reformintézkedése az igazságszolgáltatás keretében történt. Az intézkedés, amely néptörvényszékek felállításából áll, nagy lépéssel fogja előrevinni a magyar fegyverszüneti szerződés ama pontnak megvolósitását, amely kimondja, hogy a magyar hatóságok segíteni fogják a szövetségeseket a háborús bűnösök felkutatásában és méltó megbüntetésben. A néptörvényszékek működéséről eddig nem érkezett még jelentés, csak annyit tudunk, hogy a néptörvényszék elé kerül Bárdossy László volt miniszterelnök, akinek kormánya üzent hadat a szovjet uniónak, Angliának és az Egyesült Államoknak. Ha a népbiróság az esküdtbiróság helyét fogja betölteni, ez valóban demokratikus előrehaladás lesz. De ha a népbiróság valamilyen divatossá váló politikai irány instrumentuma lesz, hogy ellenfeleit lakat alá tegye, vagy kivégeztesse, akkor a bíróság ítéletei polgárharcok magvait fogják elhinteni. A budapesti katakombák. A moszkvai “Pravda”, amely érdekes riportban ismertette a pestiek életét közvetlenül azután, hogy a magyar fővárosból kiverték a názikat, “A budapesti katakombákban” cimü cikkben drámaian írja le azt az életet, amit a pestiek folytattak az ötven napos szörnyű harcok idején. A cikk leirja, hogy. a budapesti házak pincéi úgy össze voltak kötve, hogy a föld alatt egész negyedeket lehetett bejárni. Budán a miniszterelnökségi palota helyén teljesen le van tarolva a föld. József főherceg egykori palotájába becsapott a bomba. A Lánchid ive szomorúan konyul bele a Dunába, ezt a -remekművet, Széchenyi István nagy müvét, lelketlenül, hidegvérrel robbantották fel a németek. A német kivonulásuk előtt brutálisan elpusztítottak minden értéket, aminek a közelében voltak. Ezt a brutalitást sohasem fogja elfelejteni a magyar nép. Kit próbálnak elbolonditani? A budapestiek az elmúlt hónapok legnagyoobb szenvedései közepette sem felejtettek el mosolyogni. Göbbels hazugságai, a magyar nyilasok lóditásai néha olyan mulatságosak voltak, hogy pillanatokra elfelejtették a pesti katakombákban élők legnagyobb keserveit is. Mialatt Budapest ostroma folyt, a Grossdeutschsender nevű német rádióállomás fényes német haditettekről számolt be. Ezeket mondta Göbbels rádiója: “A magyar harctereken egyik siker a másikat követi. A Margitsziget a mi kezünkben van.” Majd később “Székesfehérvárt visszafoglalták a győzelmes német csapatok. A német hadsereg az ellenség üldözése közben áthaladt a városon.” Vájjon kit próbáltak elbolonditani a németek ezzel a propagandával? Ki hittte el nekik, hogy győznek, amikor minden várost, amit megpróbáltak tartani, elveszítettek? BARÁTI HANGOK ANKARÁBÓL A magyar fegyveszünet aláírása után a török főváros két nagy napilapja is foglalkozott a magyar kérdéssel. Az egyik cikk megállapítja, hogy a magyar nemzet földrajzi helyzetéből kifolyólag állott ebben a században a vesztes oldalon. Ismertetve az első világháború utáni békeszerződést és a kisantant megalakítását, amely “arra irányult, hogy Magyarr ország meg se mozdulhasson” az ankarai lap azt irja, hogy “ha Magyarország jobb földrajzi helyzetben lett volna, akkor talán a legádázabb ellenfele lett volna a németnek és a szövetségesek oldalán harcolt volna elejétől kezdve. Földrajzi helyzete azonban borzalmas sorsba sodorta a magyarságot. így is le kell szegezni, hogy sokkal tovább opponált a hadbalápés ellen, vagy a németek segítsége ellen, mint akár Románia, vagy Bulgária.” Az ankarai sajtó hangja rendkívüli megértést mutat Magyarország iránt. KIK AZ ÁRULÓK? A németekkel együtt elmenekült nyilasok, Szálasi és gangszter társai árulóknak nevezik a debreceni ideiglenes magyar kormány tagjait, katonaszökevénynek hazudják Miklós Béla tábornokát, az ideiglenes kormány elnökét és Vörös János tábornok honvédelmi minisztert, akik aláírták a fegyverszünei egyezményt a szövetségesekkel. Mindent elkövettek a názik és a nyilasok, hogy megrémítsék a magyar népet és hogy a magyarok ellenségesen fogadják az orosz csapatokat. Göbbels és szajkói el akarták hitetni a magyar néppel, hogy az oroszok szovjetköztársaságot akarnak létesíteni Magyarországon és hogy az 1919-ben elmenekült népbiztosok most mind visszatérnek az országba és szörnyű vörös terror kezdődi. Göbbelsék és Szálasiék hazugságait nem hitte el a magyar nép, de az oroszokat eleinte aggódva fogadta. Egy hiteles tudósításból kiderül, hogy “a magyar nép a bevonuló orosz hadsereget nem fogadta rózsafüzérekkel, de amint meggyőződött, hogy az orosz hadsereg nem úgy jött, mint a német, amely rabolt, ölt, fosztogatott, akkor lassan előjöttek a menedékhelyekről az emberek és az öreg parasztok jó példát mutatva lassan segédkezet nyújtottak az orosz hatóságoknak, hogy a rendet újra helyre lehessen állítani. A Nix Dajcsot felváltották az előszállingózó valamikor orosz hadifogságban járt magyar katonák, vagy katonaviselt emberek, akik jólrosszul igyekeztek tolmácsolni a nép akaratát. Az egyik tolnai faluban, ahol külpnösen nagy volt a német gyűlölet az egykori orosz hadifogoly magyarok összejöttek és barátságosan meginvitálták az orosz katonákat, hogy töltsenek velük egy estét.” Idáig szól az érdekes cikk. Ma már a magyar népet semmiféle propaganda sem tudná többet elbolonditani. A magyarok tudják, hogy nem azok az árulók, akiket Göbbelsék és quislingjeik annak neveznek, hanem ellenkezőleg azok a nyilasok az árulók, akik segítettek a németeknek, hogy kifosszák az országot és minél tovább hadszíntérnek tartsák. Asszonyod Megszólották az én Édes feleségem. Azt mondták: “tudatlan” “Világba járatlan” . .. — Soha ilyen szégyen! Törüld le a könyüd Harmatos virágom. Gyönyörűbb dicséret Alig érhet téged Ezen a világon! Csak végy körül engem Édes vidámsággal, Egyszerű lelkednek, Asszonyos szivednek Meleg sugarával! Csak legyen tovább is Életed főgondja: Hogy a gyermekinknek Rendén van-e mindnek A nyakkendőcsokra! S attól a “tudástól” Ami benned nincsen: Akármilyen kár is. Már csak ezután is Mentsen meg az Isten! Szabolcska Mihály. KÉT LEVÉL - ÉS ERDÉLY ELVESZETT Petru Groza, Románia miniszterelnöke levele Josef Stalin marsaihoz: MARSHAL UR: Az 1944 év szeptember 23-iki intézkedés alapján, amellyel Románia azzal a szándékkal csatlakozott az Egyesült Nemzetekhez, hogy háborút vezessen a közös ellenségek ellen, a román nép hő kívánsága az volt, hogy önmagát ismét Erdély határain belül lássa, amelynek részét jogtalanul szakították el tőle. Ez a tartomány, hála a Vörös Hadsereg hősiességének a Román Hadsereg szoros közreműködésével, felszabadult és a román nép Észak-Erdélyben türelmetlenül várja a napot, amikor Románia határain belül visszatérhet. A Román Kormány tisztelettel folyamodik a Szovjet Unió kormányához és kérelemmel fordul a legfelsőbb Szovjet parancsnoksághoz. hogy a román nép kívánsága beteljesedjék. A Román Kormány ajánlja, javasolja és állítja, hogy az a kormányzat, amit ebben a tartományban fog felállítani, az ott élő nemzetiségek jogaira gondot fog fordítani, a demokrácia, egyenlőség és igazság eszményeitől irányítva az egész lakosság részére. A Román Kormány tekintetbe fogja venni a teljes rend fenntartását úgy, hogy semmi sem fogja zavarni a harcteret szolgáló intézményeket. A Román Kormány reméli, hogy folyamodványát a Szovjet Kormány és a Legfelsőbb Parancsnokság részéről rokonszenv és kedvező határozat fogja fogadni. * Josef Stalin Marshal válasza Petru Groza román miniszterelnökhöz: i Miniszterelnök Ur: A Szovjet Kormány megfontolás tárgyává tette a Román Kormány kérését, amit Ön február 8-iki levelében előadott a romániai kormányzat felállítása ügyében Erdély területén. Tekintettel arra a tényre, hogy az uj Román Kormány, amely az ország vezetését, magára vállalta, vállalja a felelősséget is a szükséges rendért Erdély területén és szavatol a nemzetiségek jogaiért, valamint az összes helyi intézmények helyes működéséért, amelyek a harctér szükségleteit szolgálják, a Szovjet Kormány elhatározta, hogy a Román Kormány folyamodványát kielégíti és az 1944. évi szeptember 12-iki fegyverszüneti egyezmény értelmében beleegyezik, hogy Román Kormányzat állíttassák fel Erdélyben. BUY WAR BONDS — A szociális teendőket illetően nagy feladatok várnak a magyar nemzetre. Letagadhatatlan, hogy a szociális viszonyaink hátramaradtak. Javítani kell a munkásság helyzetén, be kell vezetni mindenhol a szakszervezeti szabadságot és a szociális biztosítást. Le kell nyesni a nagytőke tulhajtásait. Ottó király, Toledo, 1943.
