Krónika, 1945 (2. évfolyam, 2-11. szám)
1945-02-15 / 2. szám
VOLUME II. ÉVFOLYAM 1945 FEBRUÁR 15. NO. 2. SZÁM; Ez a térkép minden leírásnál jobban feltűnteti Magyarország tökéletes földrajzi egységét. Van-e még ország,» melynek határai világosabban .vannak kijelölve a természettől? Az 1920-ik évben diktált trianoni békeszerződést, (amelynek revízióját — sajnos Hitler valósította meg) most Oroszország és az utódállamok ismét szentnek és sérthetetlennek tartják. Az 1920- tól számított évtizedben, amikor a háborús gyűlölet lángja kialudt a szivekben, megszólalt az amerikai, angol, francia, olasz stb. államférfiak és tudósok lelkiismerete, hogy igazságot szolgáltassanak Magyarországnak. Olvasóink tájékoztatásara közöljük ezeknek a felszólalásoknak sorozatát, melyet Dr. Szádeczky K. Lajos egyetemi tanár, a Magyar Tudomány Aakadémia tagjának “A Békerevizió kérdése” című könyve alaján állítottunk öszsze. Az angol parlamentben sok felszólalás hangzott el Magyarország mellett, néhányat megemlítünk. ELLIOTT KAPITÁNY 1920 március -én, az angol alsóházban a magyar kérdésről szólva kijelentette, hogy Magyarországnak a békeszerződés szerinti határai teljesen lehetetlenek. Soha ilyen határokat nem láttunk a világon. LORD NEWTON az angol felsőházban 1920 március 30-án, azt mondta, hogy Magyarország Európában a legtökéletesebb földrajzi és gazdasági egység és ezt most megbontották. Elszakított népeit arra ítélték, hogy magasabb műveltségüket alacsonyabbal cseréljék fel. A legrosszabb az, hogy három és félmillió szinmagyart és másfélmillió németül beszélő magyart szándékoznak, mint megannyi állatot, egyik államból a másikba áthajtani, anélkül, hogy megkérdeznék véleményüket. Népszavazást kíván. Viscount Bryce ugyanakkor a magyarok és székelyek érdekében melegen felszólalván, az egyetlen helyes módnak a népszavazást ajánlotta. A magyar rendkívül fennkölt gondolkozásu nép. Erős érzéke van a nemzeti hazafiasság iránt és nem fog belenyugodni, amit igazságtalannak tart. Hasonlókép nyilatkoztak lord Montagu of Beaulieu, lord Sydenham. Bryce ismételve felszólalt később is Magyarország érdekében. Viscount James Bryce történetiró, volt oxfordi egyetemi tanár, többizben miniszter. 1907 —14-ig washingtoni angol nagykövet, a trianoni béke ratifikálásakor az angol lordok házában meleg rokonszenvvel szólt Magyarországról, élesen elítélte a ránk diktált erőszakos békeföltételeket és tiltakozott az igazságtalanságok ellen. Magyarország — mondta — Európa legrégibb királyságainak egyike, melyben rendkívül szabadságszerető nép él. Magyarország nevezetes szerepet játszott a világtörténelemben, sok századon keresztül küzdött a szabadságért és mindig meleg rokonszenvvel viseltetett Anglia iránt . . . Bebizonyítható, hogy miniszterelnöke, Tisza István gróf, a háború kitörését megelőző tárgyalásokban arra törekedett, hogy meggátolja a háborút . . . A béke eredményeiről ezeket mondja: Kelet-Európábán és a Balkánon oly különféle nyelvű és fajú lakosság él vegyesen, hogy lehetetlen minden egyes községet saját fajtájú kormány alá rendelni. De a párisi békekötések túllőttek a célon. A nemzetiségi önrendelkezés elvét egyszerűen az ablakon dobták ki oly esetekben, midőn az lett volna a helyes, hogy alkalmazzák. Vegyük pl. a székelyek esetét. Ezek Erdély határszélein laknak a moldvai határ és Marosvásárhely között. Miért ne lehetett volna a magyar határt úgy megvonni, hogy Erdély magyar részeit és a Székelyföldet magába foglalta volna. És ha ez nehéz lett volna, miért nem oldották meg a kérdést korridor utján, mely a székelyeket Erdély magyar lakosságával kötné össze. Miért nem biztosítottak neki autonómiát, ahelyett hogy ezt a tiszta magyar népet az idegen és nem óhajtott román uralom alá rendelték, amely már is meginti tatta, hogy mire használják fel a szerencsétlenül nekik adott hatalmat! Megbocsáthatatlan, hogy tiszta magyar városokat, mint Kolozsvár, Nagyvárad, Arad, Romániának adtak; azon ürügy alatt, hogy vidékük jelentős mértékben oláh lakosságú. Mert ez azt jelenti, hogy ezeknek a városoknak, honnan a felvilágosodás kiáradt a vidékre, honnan a falvak lakossága a magasabb civilizációt, a kultúrát kapta, értelmes, müveit, kereske-Amerikai és angol vélemények Trianonról
