Krónika, 1944 (1. évfolyam, 2-12. szám)
1944-12-15 / 12. szám
1944. december 15. “KRÓNIK A” 11-IK OLDAL AMERIKAI MAGYAR ÉLET A Szövetség konvenciója. Az Amerikai Magyar Szövetségben egyesült szervezetek november 14. és 15. napjain tartották három évenkénti konvenciójukat a clevelandi Hollenden szálló nagytermében. Amerikai minden részéből eljöttek a delegátusok s a konvenció mindvégig a tragikus óhazai helyzet fölötti nyomasztó, fájdalmas hangulatban, méltóságteljesen folyt le. A konvenciót Msgr. E ör d ö g Elemér pápai prelátus magas szárnyalásu imája vezette be. Majd dr. Falussy Alajos indítványára táviratilag üdvözölték az újonnan megválasztott Roosevelt elnököt, remélve a teljes győzelmet és az Atlanti Charterre s a Négy Szabadságra alapozott, tartós békét. Dr. Szappanyos Béla, elnök megnyitójában az amerikai győzelem elősegítését és az óhazai nép jobb békéjének támogatását jelölte ki jövő célokul. Dr. Kerekes Tibor főtitkár nagyszabású és politikailag kiválóan jelentős beszámoló beszédet mondott, amelyben világnézetileg állásfoglalt a nazismus ellen s egy független, demokratikus Magyarország eszméje mellett. Rokonszenvvel beszélt a Dunai Federáció szükségéről és viharos tans, helyeslés kisérte szavait, amikor tiltakozott Európának érdekszférákba való felosztása ellen. Elfgadta a konvenció a Nt. Borshy-Kerekes György által avatott politikai érzékkel megszerkesztett és előterjesztett határozati javaslatot, melyben a Szövetség újból leszögezi, hogy “az Atlanti Charter és a Négy Szabadság elveinek érvényesítésétől várjuk az európai kérdések igazságos elintézését és a magyar nép sorsának javulását. Önérzetesen és polgári jogaink és kötelességeink teljes tudatában hívjuk fel az illeték-es hatóságok figyelmét arra, hogy egy igazságtalan békének végzetes következményei lehetnek.” Ugyancsak Nt. Borshy-Kerekes György referálta lelkes ügyszeretettel a magyar nemzetet segélyző akció ügyét. Bejelentette, hogy a Verhovay Segély Egylet 25,000, a Református Egyesület $16.000, a Bridgeporti Szövetség és a Rákóczy Egylet egyenként 10.000 és a New Yorki Segély Egylet $15.000-t szavazott meg már eddig. Bizonyosra vette az előadó, hogy az amerikai magyarság meg fog mozdulni ennek az ügynek érdekében és legalább egy millió dollárt fog összehozni a magyar nép felsegélyezésére. A jelentést vita nélkül és nagy lelkesedéssel fogadta el a konvenció. Nt. Újlaki Ferenc a szerencsétlen magyar nép iránti szeretettből áthatott szavakkal figyelmeztette a konvenciót, hogy "ez a határozat csak határozat marad, ha nem állunk szivvel-lélekkel a mozgalom mögött. "De hogy a konvenció mennyire szivvel-lélekkel e mozgalom mögött áll, azt azonnal megmutatta F. Nagy Lajos (Philadelphia), mikor ígéretet tett arra, hogy ő maga száz magyar családot fog felruházni! Számos kisebb, értékes felszólalás hangzott el a konvención, mind lelkes, szívből amerikai és magyar. Elnökké Pokorny Ferenc, Ohio állami képviselőt választották meg. aki iránt általános a bizalom és várakozás. Alelnökké dr. Falussy Aalajos, érdemes new yorki ügyvédet, Hegedűs József jeles columbusi jogászt és Simkó Jánosnét, a chicagói magyar körök war bond championját választották. Az igazgatóság tagjai továbbra ugyanazok maradtak. A szokásos banketten Burton szenátor és Lausche uj ohioi kormányzó mondtak örvendetes, magyarbarát beszédeket. Magyar részről Msgr. Eördög Elemér beszélt ihletett emelkedettséggel a segélyakcióról, Nt. dr. Vincze Károly pedig megrendítő szavakkal fejezte ki várakozásait, hogy Amerika nem fogja megengedni Magyarország feláldozását. Megragadóan szép beszédet mondott dr. Lányi György főrabbi is. A banketten meleg testvéri magyar hangulat uralkodott, Magyarország balsorsa, mintha még közelebb hozta volna Amerika legjobb magyarjait. Erős keletje volt a konvención közkézen forgó, legújabb “Krónika” számnak. Négy, öt magyar itt is, ott is öszszehajolt és nagy bólogatások között állapították meg az első oldalon levő “Kiáltvány” szándékainak igazságát. Sűrűn ütötte meg az ember fülét Ottó királyfi nevének említése is és olyankor mintha a jobb remény felcsillanását láttuk volna a bánatos magyar szemekben. .. délyi testvérekért. Erdély újabb tragédiája, az ottani magyarság uj szenvedései mélyen lesújtották az amerikai magyarság szivét. Fájdalommal gondolunk Erdély magyarjaira és székelyeire, akiket a fegyverszüneti szefződés kiszolgáltatott a románok önkényének. Szinte az egész amerikai magyarság megmozdult szerencsétlen erdélyi véreink érdekében. Elsőnek maga Ottó király még jóval Európába való elutazása előtt, amint értesült a dolgokról, élőszóval és Írásban latba vetette szavát a demokratikus hatalmak legfőbb személyiségeinél, hogy emberséges bánásmódot biztosítsanak Erdély oly sokat hányattatott népének. Különösen a fegyverszüneti szerződésnek ama a pontja ellen tett meg mindén lépést, amely a magyarok internálására ad lehetőséget a románoknak és ezzel kapcsolatosan magas helyekről kapott kedvező Ígéreteket. Egyházaink is méltóan kiveszik részüket a nemes munkából. Százhúsz katolikus és református magyar pap manifesztumban fordult Erdély és az erdélyi magyarság ügyében a washingtoni külügyi hatóságokhoz, drámai erejű szavakban fejezve ki a magyarság igazát és az emberiesség szempontjait. Péter Antal erdélyi származású református lelkész kezdeményezésére az Erdélyből jött amerikai magyarok külön is szervezkednek, hogy minden lehetőt kivívjanak erdélyi testvéreink számára. A magyar sajtó is természetesen lelkes ihlettel áll az ügy szolgálatára, nagy napilapjaink, az Amerikai Magyar Népszava és a clevelandi Sza badság épp úgy mint az egyházi és vidéki helyi lapok teljes, sora szivvel-lélekkel felkarolták a nagy ügyet. A Krónika egyik munkatársa is kísérletet tett arra nézve, hogy a N. Y. Timesben az angol nyelvű közvéleményt is megnyerhesse az erdélyi ügyben, de a Times szerkesztőjének átadott levelet a lap nem adta közre. Több szerencsével járt Göndör Ferenc, az J'Az Ember” cimü hetilap szerkesztője, akinek sikerült tiltakozó "Letter to the Editor"-ját kiadatni- a Timesban. Őszintén örülünk ennek, mert meggyőző érvekben bővelkedő felszólalása értékes szolgálatot tett a magyar ügynek és szorongatott erdélyi testvéreinknek s mi örömmel ismerjük el, ha valaki a magyarság javára csélékszik, még akkor is, ha politikai utaink oly sokban eltérnek. Ezúttal is egyedül csak Benes házi magyarjainak lapja, a "Harc” helyezte kívül magát a magyarság érzelmi közösségén, kifogásolva, hogy vannak magyarok, akik nem lelkesednek a románok magatartásáért. .. * + A magyar nép felsegitésének ügye. New YorkDán nagyszabású pártközi akció indult meg a németektől teljesen hadszíntérül feláldozott szerencsétlen Magyaror^ szág kárvallott népének felsegélyezésére. Az akcióban az Amerikai Magyar Szövetségbe tartozó, nagy magyar társadalmi egyesületek és egyházak viszik a vezető szerepet s azt a nemes célt tűzték ki maguk elé, hogy egy millió dollárt gyűjtenek óhazai Ínséges testvéreink megsegítésére. Magyar embert, az amerikai magyarságot nem kell külön buzdítani a részvételre, az áldozatra, hogy segítsen a tragédiás óhazai magyarság háború utáni nyomorán. Egyleteinket és más szervezeteinket sem sérthetjük meg azzal, hogy feltételezzük, szüség lehet buzdító szavakra ebben a dologban. Az akció gyakorlai előkészítése most folyik s biztosra vesszük, hogy amint valóban megindul, minden igaz magyar ott lesz a gáton!. * * Dr. Kerekes Tibor előadása. Dr. Kerekes Tibor, a washingtoni Georgetown University tanára, a jeles történész és az Amerikai Magyar Szövetség főtitkára a bridgeporti United Church Fórumjának meghívására december 10-én előadást tartott Bridgeporton Magyarország múltjáról és jelenéről. A mélyenjáró fejtegetéseket a helyi magyarság képviselőin kívül nagyszámú, előkelő amerikánus közönség is hallgatta végig, amely lenyűgözve követte Kerekes Tibornak a magyar tragédia igazi okait feltáró, érdekfeszitő előadását s végül lelkes tapsokkal köszönte meg a politikai tanulságokban gazdag felvilágosításokat. Budapest felszabadul Az 1914-18-ik évi világháború haditudósítója bizonyára azt irta volna, ha tegyük fel az egyesült román-orosz seregek elfoglalták volna Budapestet 1916 decemberében, hogy “BUDAPEST ELESETT.” Ma más időket élünk és ha fájó szívvel is gondolunk arra, hogy mily mérhetetlen szenvedés előzte meg ezt a hadi tettet, mégis csak azt mondjuk, hogy BUDAPEST FELSZABADUL. Szabadulásnak kell neveznünk, bárhonnan is jön a felmentő sereg (szerencsére fegyelmezett ukrán katonaságé ez a szerep), mert a magyar főváros örökre megszabadul leggaládabb hóditójától, a némettől. Budapestet — vagy mint régebben nevezték Pest-Budát a tatárok, törökök, osztrákok és a románok rövidebb-hosszabb ideig megszállva tartották. Egyik sem viselkedett úgy, ahogyan a legyőzött ország fővárosának lakosságával illik bánni, de a német a maga alaposságával túltett valamennyin annak dacára, hogy nem fegyverrel, hanem csellel kerítette birtokába. Majd ha eljön az idő, számon kérjük, hova tette a magyar nép műkincseit és hová rejtette a magyar szent koronát. Többi vétkeiért pedig az Egyesült Nemzetek itélőbirósága előtt fog felelni. BUY WAR BONDS
