Krónika, 1944 (1. évfolyam, 2-12. szám)
1944-11-15 / 11. szám
10-IK OLDAL "KRÓNIK A’7 1944 november 15. MIT MOND OTTÓ? Számításba véve tehát, hogy IV. Károly magyar király a népnek kedvező és a népnek felelős kormányzatot nevezett ki 1918 októberében és semmiféle parlament, semmiféle alkotmányos fórum nem hozott alkotmányos határozatot Magyarország államformája tekintetében, ' mely ma is hivatalosan királyság, csak a törvényes, örökös király nem foglalhatja el trónját, rendkívüli fontossággal birnak azok a kijelentések, amiket Ottó, az Egyesült Államokban időző örökös király tett Magyarország sorsdöntő problémái felől. Ottó sohasem habozott Magyarország érdekében szót emelni és nyilatkozatai azt mutatják, hogy a magyar trón örökösének és a magyar népnek vágyai és kívánságai teljes harmóniában olvadnak össze. Magyarország aspirációi demokratikus jogokért, közszabadságokért, szociális reformokért teljesen egybehangzanak az amerikai magyarság között éló Ottó politikai elgondolásaival. Ideje lenne már kiadni ezeket az érdekes megnyilatkozásokat, de talán elég lesz, ha egyik legfontosabb beszédéből idézünk. Ottó királyfi az ohioi Toledoban, 1943-ban tartott nagyobb beszédében többek között a következő kijelentést tette: — Sokszor kérdezik tőlem, milyen lesz a háború utáni Magyarország. Én erre csak azt felelhetem, hogy nekünk itt a külföldön nem lehet ma mértékadó kijelentéseket tenni. Mi hiszünk a magyar alkotmányban, a magyar demokráciában és ennek alapján azt hirdetjük, hogy minden kérdés megoldására csak törvényes, csak alkotmányos formák között kerülhet a sor. így tehát senki itt a külföldön nem tehet ígéreteket, mert ezek a kérdések kizárólag a magyar alkotmányos tényezőkre tartoznak. Ugyanebben a nagyfontosságu beszédében azonban tiszta és világos okfejtéssel mutatta ki Ottó, hogy ‘‘Magyarország a jövőben mihelyt alkotmányos cselekvő képességét visszanyeri” körülbelül milyen politikát fog követni és hozzátette: — A mi szívesen vállalt feladatunk lesz Magyarországot ezen az utón majd előre segíteni. MAGYARORSZÁG ÚTJA. És amikor felteszi a kérdést: Hová visz ez az ut? így adja meg reá a feleletet: — A magyar külpolitika, úgy mint a múltban, föltétlenül és fokozottan az angolszász nemzetek iránti rokonszenvre lesz felépítve a jövőben. Ez lesz a magyar külpolitika alapelve. A mi viszonyunkat a többi dunai hatalomhoz illeti, úgy Magyarország készen lesz minden szomszédjával a legbarátságosabb összeköttetésbe lépni. A szomszédos Ausztria iránt Magyarország a sorsközösségből fakadó testvéri érzéseket táplál. Ezért a legnagyobb örömmel vette tudomásul a magyar közvélemény a moszkvai egyezmény Ausztriát illető deklarációját. Ausztria függetlensége egyúttal magyar érdek is. Magyarországnak a moszkvai egyezmény megadja azt a kivezető utat, hogy politikai és gazdasági függetlenségét is helyreállítsa. Mind a két állam fentartja függetlenségét, de egyidejűleg biztosítja a két állam együttműködését. A magyar közvélemény azt reméli, hogy a békülékenység és megegyezésre való készség viszonzásra fog találni a többi dunavölgyi nemzetnél is. Részletesen és behatóan foglalkozik a magasröptű beszéd Magyarország belső helyzetével és ennek háború utáni kibontakoztatásával a béke jegyében. Ezekkel kapcsolatban igy nyilatkozott: — A mi a belpolitikai kérdéseket illeti, úgy Magyarország föltétlenül továbbra is a kereszténység védőbástyája marad. Nem felejthetjük el, hogy Szent István országa vagyunk. A kereszténység magával hozza a demokráciát, az emberségességet s az egyéni, felekezeti és faji egyenlőség és türelmesség szellemét. Természetes, hogy Magyarország ezután is mindenkor a szabadság földje lesz. A SZOCIÁLIS ÉS AGRÁRKÉRDÉS. De a szabadság, egyenlőség és testvériség elve nem csupán irot,t szavak, üres jogi formák Ottó számára. Szociális tartalommal akarja megtölteni őket és erről csodálatos bátorsággal, nyíltan és kertelés nélkül beszél. — A mi a közgazdasági és szociális teendőket illeti, nagy feladatok várnak a magyar nemzetre. Letagadhatatlan, hogy szociális viszonyaink hátra maradtak. Javítani kell a munkásság helyzetén, be kell vezetni mindenhol a szakszervezeti szabadságot és a szociális biztosítást. Le kell nyesni a nagytőke tulhajtásait. Ámde Magyarország és a magyar nép életérdekeit lehetetlen elválasztani a magyar földtől. Lássuk, mit mond Ottó a földkérdésről? — De a legsürgősebb probléma az agrárkérdés megoldása. Mi elvégre agrárország vagyunk. Javítani kell a földmives munkásság és parasztság sorsán és ezt csak úgy tudjuk megvalósítani, ha Magyarországon igazán átfogó, gyökeres földreformot viszünk keresztül. S most ideírjuk azt a bátor kijelentését, aminél szebb, de egyben merészebb kijelentést aligha hallottunk még az uralkodóházak tagjainak sorából s mint mottót joggal írhatunk Ottó főherceg humanista, szabadelvű és emberséges megnyilatkozásainak élére: — A latifundiumok ideje lejárt. Magyarország jövője attól függ, hogy sikerül-e nekünk az országot alkotmányos formák között átalakítani egy demokratikus paraszt és munkás állammá, mely minden emberi dolgozónak emberi megélhetést és haladást biztosit. Magyarország mint a paraszt nép és a munkásnép, egyszóval mint a dolgozó nép országa, ezt hirdeti neki trónjának törvényes örököse, akit jogi és alkotmányos alapon örökös királynak tekintenek a magyar közjog ismerői. S ezeket a kijelentéseket az amerikai magyarsághoz intézett következő szavakkal zárja be Ottó:- — Sorsdöntő időket élünk. Mi Amerikában élő magyarok, reménykedve látjuk, hogy közeledik a döntés órája. Mi minden tőlünk telhetőt megtettünk és meg fogunk tenni, hogy a Szövetségesek győzelmét előmozdítsuk és ezzel Magyarország felszabadulását is biztosítsuk. Ami ezután történni fog, az jórészt a magyar nemzettől fog függni. Ezért a nagy válság előestéjén átkiáltjuk magyar véreinknek a tengeren túlra, hogy a cselekvés órája közeleg. A magyar nemzet helye nem lehet másutt, csak a Szövetségesek táborában. Ebben a hangnemben beszél és nyilatkozik Ottó minden alkalommal, amikor a dunai monarchia népeiről és problémáikról van szó. Kétségkívül egy szociális lelkiismeretű királyi sarjadékot mutatnak a nyilatkozatai. A SZOVJET IINIONRÓL. A szovjetről is nyilatkozott annak idején és ezeket mondta: — Sem az okát, sem az értelmét nem látom annak, hogy az európai békepolitika keretében, viszonyunkat Oroszországgal mielőbb ne rendezzük, hogy ezután a kölcsönös megértés jegyében, mindkét fél tartósan élvezhesse a helyreállott béke gyümölcseit. — Hangsúlyozni akarom, hogy Magyarországnak nincs olyan területi aspirációja, mely orosz területi igényekbe, vagy érdekekbe ütköznék. A magyar-orosz viszony mindig jó volt, amikor a két nemzet a józan megfontolás alapján egymás érdekeit tiszteletben tartotta. Az ideológiai különbségek, amelyeket letagadni nem lehet, ilyen esetekben nem sokat számítanak, feltéve, hogy belpolitikai beavatkozástól mindkét fél tartózkodik. Mindez tehát azt mutatja, hogy Ottó nem reakciós, nem túlzó jobholdali, nem a latifundiumok barátja, hanem a munkások és földművesek uralmán alapuló alkotmányos népkirályság elképzelője. De ez egyáltalán nem meglepő, ha ismerjük Ottó édesapja terveit és tudjuk, hogy igazi érzelmei mindig a népbarátság irányában nyilvánultak, ha "mód, alkalom és helyzet kínálkozott, hogy kinyilváníthatta szándékait és nem leplezte ezt az udvari, az országos, vagy a nemzetközi politika. Károly király, a száműzetésben elhunyt utolsó koronás magyar király már trónralépte előtt szociális reformokat forgatott a fejében. Nagyszabású reformok progfammjával tért vissza 1921-ben is és teljes politikai amnesztia kihirdetésével párhuzamos hatalmas földreformmal akarta újrakezdeni az uralkodását. Ez azt jelentette volna, hogy a forradalmak száműzött tagjai is visszatérhettek volna az országba, folytathatták volna az ellenzéki kritikát és nem lettek volna kénytelenek küzdelmes hányattatások között fentartani magukat, elfogadván olyan körök támogatását, melyeknek nem Magyarország érdeke a legelőbbre való érdek.- A LEGSÜRGŐSEBB TEENDŐK. Egy érdekes politikai cikkben ezeket olvasom Ottó szándékairól: — Az uj magyar államfő legsürgősebb teendője a háború után, a múlt bűneinek és mulasztásainak jóvátétele lesz. Általános földreform titkos választójog, szabad vállalkozási szellem; vallás, szólás, sajtó és gyülekezési szabadság; korlátlan tanulási lehetőség; a nazismus, fasizmus és a háború áldozatainak kártalanítása; amnesztia politikai foglyoknak; esküdtszéki bíráskodás; a szomszédos országokkal való baráti viszony kimélyitése; munkásvédelmi, népjóléti törvényhozás; általános aggkori nyugdíj és több ilyenek várnak még megvalósításra. Egy uj Mátyás király kell ehez a hatalmas feladathoz, Szemmelláthatóan olyan valaki vállalja ezt, aki Roosevelt elnökben látja politikai mesterét. Ottó elég gyakran megjelenhet elnökünk EGÉSZSÉGES POLITIKAI RENDEZÉS (Folytatás az 5-ik oldalról) nemzeti vezetők egymás között megtanulták és ezt kiegészítőén a vezető demokráciák módszereit is megismerték, akkor majd hazamehetnek, keresztülvinni azt az egészséges politikai rendezést, ami mellett eltűnik minden csoport, nép vagy nemzetiség bizalmatlansága, gyűlölete és háborús vagy bosszúvágya. A szövetségesek katonai győzelmét határozottan a jobb kiképzés és felszerelés tette elérhetővé. Szomorú lenne, ha ez a két nagy előny nem érvényesülne a demokráciák politikai győzelmeinek kivívása terén is. Arnylag kis áldozatba kerülne, az érdekelt nemzetek ellentétes, egymással harcoló pártjait, frakcióit, akár némi szelíd kényszerítéssel is, közös politikai intézetekbe, úgynevezett miszsziókba tuszkolni és ezek keretében odanevelni őket, hogy egymással civilizált módon érintkezzenek és nem saját hiúságaik, hanem országérdekek szempontjából vitassák igazukat. Az ilyen előzetes öSszemüködés sokat fog javítani az érdekelt országok helyzetén különösen akkor, ha a külföldi és száműzött csoportokon kívül az otthonmaradt vezetők nagy csoportja is átmenne az ilyen tájékoztató és öszehangoló kiképzésen, amiből esetleg igen üdvös koaliciók és népkormányzatok sarjadhatának. Csakhogy máris meg kellene kezdeni a szervezésüket.
