Krónika, 1944 (1. évfolyam, 2-12. szám)

1944-11-15 / 11. szám

1944 november 15. "KRÓNIK A” 7-IK OLDAL Vivat Polonia! Reprinted from "BIAL ORZEL'' (White Eagle) Polish American Monthly A clevelandi “SZABADSÁG” október 6-iki vezércikke. Hatvanhárom napig védte hő­siesen Varsó egy részét Tadeusz (Bor) Komorowski néhány ezer honfitársával és mert nem érkezett sem felmentő sereg, sem pedig se­gítség, kénytelen volt lerakni fegyverét. A németek — politikai okból és nem rokonszenvből — életben hagyták Bort és katonáit abban a reményben, hogy a len­gyel nép megbocsájtja nekik öt esztendős bűnsorozatukat és fel­hagy az ellenállással. * * Tháddeus Kosciusko, lengyel nemesi család sarja Varsóban nyert katonai kiképzése után Amerikába jött az 1776-ik évben, hogy kardjával és képességeivel szolgálja az amerikai szabadság­­harc ügyét. Mint George Wash­ington szárnysegéde beírta nevét az amerikai nép történetébe. Ami­kor az Egyesült Államok szabad­ságát nem fenyegette többé ve­szély, visszatért szülőhazájába és átvette a lengyel hadsereg főpa­rancsnokságát. Noha az elnyomó orosz hadsereget Cracow-nál megverte, Maciejowice mellett ve­reséget szenvedett és sebesülten orosz fogságba került. Két évig Szent Pétervárijn raboskodott, azután szabadon engedték. Euró­pai utazása közben Svájcban halt meg 1817-ben. * * Herceg Casimir Pulaski lengyel hazafi emlékének áldozott az Egyesült Államok népe 1944 ok­tóber 11-én. A lengyel nép e nagy fia is az emberi és nemzeti sza­badságért harcolt úgy szülőföld­jén, mint Amerikában, ahova az 1777-ik évben érkezett. Mint ön­kéntes résztvett a Brandywine-i ütközetben és hősiességért dan­dárparancsnokká léptették eh Ké­sőbb lovas hadtestet szervezett és Savannah ellen intézett rohamban hősi halált halt. * * Hat millió lengyelszármazásu amerikai polgár képviseletében egy küldöttség jelent meg Roose­velt elnök előtt október 11-én, Pulaski ünnepnapján, a maciejo­­wicei csata évfordulóján, arra kérvén az elnököt, hogy az Atlan­tic Charter és a Négy Szabadság értelmében oldják meg a lengyel­­orosz kérdést. A küldöttség szó­szólója, a chicagói Charles Roz­­marek kijelentette, hogy az ame­rikai lengyelek nem csupán ag­gódnak Lengyelország sorsa mi­att, hanem félnek attól, hogy te­rületi integritása és függetlensége is veszélyben forog. Kérte elnö­künk segítségét, hogy Lengyelor­szágra sem peedig népének egy részére ne erőszakoljanak külföldi vagy bábkormányt. Roosevelt elnök a delegációnak adott válaszában kijelentette, hogy Lengyelországot újjáépítik a világ tartós békéje egyik erős osz­lopának. * * “Független és önálló Lengyel­­országot akarunk, megujhodva olyan alapon,’ amely tartós lesz,” mondta Dewey kormányzó októ­ber 8-án tartott beszédében. America’s Possible Contributions to Europe The Role of Americans of European Origin Towards the Spiritual Reconstruction of Europe. By LAWRENCE B. HORVATH, B. A., M. A.. Ex-Captain, Fishburne Military Academy, Virginia formerly Professor at the University of Denver's Army Specialized Training Program, presently on the staff of Chestnut Hill College, Philadelphia. Pa. What can we as Americans of European origin do towards the spiritual reconstruction of the countries and peoples of Europe after the war? This question should be foremost in our minds, if we have any interest in helping the countries and their peoples from which we or our parents came to America. As an American of Hungarian background, I am naturally interested mainly in what typically American ideas and ideals could be and should be transplanted into the minds of the Hun­garian people. However, having observed the similarity and inter­relation of the history and present problems of both Poland and Hungary, which countries have been good neighbors for many cen­turies, I have come to the conclusion that Polish-Americans and Hun­­garian-Americans can make the same important contribution towards the ideological and spiritual reconstruction of their lands of origin. To prove this bond of close relationship between the problems of the Polish and the Hungarian people, it is sufficient to mention the fun­damental geographical fact that both Poland and Hungary are so situated that they are wedged in between powerful Western and Eastern neighbors. The very existence and survival of the Polish and Hungarian people depends on their ability to establish and maintain good-neighborly relations with all their neighbors, and on the speed with which they can adapt themselves to the new democratic and cooperative way of living. Let us examine what we. as comparatively new Americans, have learned from America about the good-neighborly, democratic, and cooperative way of life. When we realize how much we learned from the American way of life, perhaps then we shall be stimulated and inspired to make an effort to help transplant and popularize these ideas and ideals in the lands of our origin, as our contribution towards the spiritual reconstruction of Europe so that future wars could be avoided and prevented. While every person can add to the list which follows. I thought first of all of these really wonderful features and characteristics of the (Continued on Page 11) Magyar-Lengyel barátság A “Bialy Orzel” (Fehér Sas) nevű lengyel magazin érdekes cik­ket között Lawrence B. Horváth egyetemi tanár, a Chestnut Hill College professzorának tollából. Az európai szülők leszármazottja­inak szerepük lesz Europa újjá­építésében, — mondja Horváth, aki magyar szülők amerikai fia. “Mint magyar származású ame­rikait, az érdekelt, hogy milyen amerikai ideálokat és eszméket kellene átplántálni majd a háború után a magyar nép leikébe. Ha­sonló feladat vár majd a lengyel­amerikaiakra is. Magyarország Lengyelország népét régi barát­ság fűzi össze évszázadok óta. Földrajzi fekvésüknél fogva is abban a helyzetben vannak, hogy szorosabbra fonhatják majd a ba­rátság szálait az uj demokratikus európai rendben.” Gazdasági egyenlőséget hirdes­sünk óhazai véreinknek, ajánlja a cikkíró, ingyen iskoláztatást a népnek, igazságot a bíróságok előtt, munkát és földet az arra rá­szorulóknak. Reformokra van szükség az egész vonalon, ha a magyar nép átakarja vészelni en­nek aháborunak a következmé­nyeit. Az amerikai magyarság és a második generáció majd a há­ború után ezekre a princípiumokra oktassa az óhaza népét rádión, újságokban, könyvekben és pam­­flettekben. Aki majd teheti és át­­rándul Európába, látogatóba, hir­desse fennen az amerikai ideálo­kat, hogy a magyar nép is rálép­jen az igazi demokrácia útjára. cA FOGOLY LENGYEL CSENGEY GUSZTÁV Beh világos a cár palotája! Zene harsog, vigalom van nála. Arany serleg, gyöngyöző bor benne Hajtogatja az oroszok vitéz fejedelme. “Hej, ez a nap győzedelem napja!" És első Pál a serleget kapja, S az uraknak biztatás nem kellett. . . “Ez nap halt meg Lengyelország Macziejowicz mellett”. A jó urak rákiáltják: Éljen! “Hozzatok be lengyel rabot nékem. Régen nem volt ily virágos kedvem. Ma, október tizedikén Köszöntsön fel engem”. Hallatára az elmés parancsnak, A jó urak kacajra fakadnak. A szemük is könyezik beléje, lm. belép a fogoly lengyel A cár termébe. “Ide lengyel, lépj ide. Hadd halljam: Tudod-e még. ma micsoda nap van? Régen nem volt ily virágos kedvem: Ma. október tizedikén. Ma köszönts fel engem!" Fogoly lengyel a parancsra készen. Serleget vesz. Halotti csend lészen. S mig könnyei borába peregnek. Lángba borul sápadt arca A fogoly lengyelnek. “Jól tudom, hogy micsoda nap van ma, Macziejowiczi csata napja; Akkor halt meg lengyelek hazája. Felköszöntlek e nagy napon Oroszoknak cárja. Szép hazámat földaraboltátok — Küldje Isten e büntetést rátok! Minden orosz átokként viselje: Földönfutó légy népeddel Szolgák fejedelme!” Elnémul a fogoly lengyel ajka És poharát fenékig felhajtja. Bősz dühében a cár arca kékül És süvöltve száz orosz kard Száll ki hüvelyébül. “Hm. köszönöm. Megfizetek érte. Hogyne, hogyne. Törjétek kerékbe! Ma különben úgy is nagy a kedvem. Mi a neved lengyel szolga — Hogy el ne feledjem?” “Macziejowiczi csatatéren Én vezettem rohamra a népem. Sirat engem lengyelek hazája. Az én nevem Kosciusko — Emlékszel-e rája?” A hős névre megrendül a nagy cár. Arca piros, nem is haragos már. Az urak is szégyenük a tréfát: Kigunyolni egy nemzetnek Legnagyobb fájdalmát! A cár arcán piroslik a szégyen. Szégyenükén a fogolyhoz mégyen. Odanyujtja jobbját békülésre: "Menj. szabad vagy. Europa Legnagyobb vitéze!”

Next

/
Thumbnails
Contents