Krónika, 1944 (1. évfolyam, 2-12. szám)
1944-10-15 / 10. szám
1944 október 15. “KRÓNIK A” 11-IK OLDAL felülről és ugyanekkor bátorítani fogja e kultúráknak emelkedését alulról. Csak épen egyik nemzetiségnek a másik feletti dominálását, vagy fölényeskedését fogja megakadályozni. S ha most látni kívánjuk, hogyan fog szerveződni mindez, vessünk egy pillantást járásainkra. Minden járás lakosainak többsége népszavazással mondhatja ki, milyen nyelvű és nemzetiségű közigazgatást és iskolázást kíván. Egy ilyen népszavazás nemcsak az akkori aktuális helyzetet döntené ej, hanem bizonyos időre is szólana. Például a járás kimondhatná, hogy 10 vagy 25, vagy 50 évig magyar igazgatást és iskolázást akar. Erre akkor igy kapna alkotmányos szentesítést. Amelyik járás zárt igazgatásra akar berendezkedni, megkívánhatja, hogy az odaköltözők alkalmazkodjanak a kimondott jelleghez és fentartsák az arányt. De ugyanigy kimondhatja a járás, hogy nyitott jellegű akar maradni, vagyis szívesen lát minden bevándorlást, mindenféle nyelvi vagy nemzetiségi megszorítás nélkül. Az ilyen nyitottság is bizonyos határidőre lenne kötelező. A nyitott vagy zárt adminisztrációs rendszer kizárná azt, hogy gyors vagy trükkös telepítések megváltoztathassák a járások eredeti jellegét, vagy hogy szeszélyes puccsokkal a törvényhozásokat hirtelen változó magatartásra lehessen bírni. Minden járás népesedési lélekzetvétele folytonos, tartós és stabil maradna. Ott ahol magyar a többség és magyar is akar maradni, igen könnyen megmaradhatna ez a magyar jelleg és ilyen esetben a közigazgatás és közoktatás nyelve magyar lenne. De már egyházi, vagy privát iskolákat, lapokat, kultúrintézményeket bármilyen más nyelven is fenn lehetne tartani, tehát a magyarosítás nem lenne erőszakos. Ha viszont a járás másnyelvü és ilyen is akar maradni, a magyar is alkalmazkodni fog hozzá, viszont azonban fentarthatja a magyar iskolákat, egyházakat, intézményeket, lapokat a más nyelvű igazgatás és közoktatás közepette is. A nyitott vagy zárt járás vagyis a “lélekző járások” rendszere még abban a tekintetben is rugalmas szabályozásra nyújt alkalmat, hogy például ott ahol bizonyos szomszédság iránt előszeretettel, más szomszédság iránt ellenszenvvel viseltetik a járás, az ilyen alapelvet 10, 25, 50 évre kilehetne mondatni és az illető járás, eszerint viselné a kockázatokat, hogy vonza, vagy riasztja a letelepülőket. De kétségtelen, hogy aki valahová mint szomszéd akar betelepedni, igyekezzék magát kívánatossá tenni az ott lévők számára. Ideiglenes jellegű tartózkodás természetében természetesen a helyi statútumok irányadók, de az állandó letelepülést illetően meg kell adni a járásoknak azt a jogot, amit eddig — elég helytelenül — az államok tartottak fenn. Ha egy nagy állam kívánatosnak tart, vagy kizár bizonyos lakosságelemet, ez alapjában véve igazságtalanság, vagy barbárság, mert lehetnek területei, ahol épen az igy kizárt elem lenne kívánatos letelepülő. De ha a járási törvényhatóság, a maga helyi körében szabályozza ezt a kérdést, az átlag törvényei alapján bizonyos egyensúly keletkezik. Ahol, amennyire az ember kell és amilyen fajta ember kell, individuálisan fogják latolni a nagyszabású letelepülés természetét és mindegyik járás az önmaga kárára vagy veszélyére fogja intézni a népességi lélekzetvételét. De a tervgazdaság fórumai ezt a kérdést is folytonos tanulmány és megfigyelés tárgyává teszik és nyitott vagy csukott munkaalkalmak szerint folytonosan kimutatják, hol, milyen mértékben és milyen kaliberű letelepedésre nyílik állandó alkalom. ÖSSZEÜL A PARLAMENT 19. Az átmeneti időszak alkalmas időpontján, — ha már célszerűnek mutatkozik, — meg kell kezdeni az országos parlamenti választások, vagyis a nemzetgyűlés, alkotmányozó gyűlés összehívásának előkészületeit, széleskörű választási rendszer alapján. Az uj nemzetgyűlés, vagy alkotmányozó gyűlés ne is igen tűzzön maga elé egyebet, mint az alkotmányos jogfolytonosság helyreállítását a közjogi intézet által kidolgozott és előkészített javaslatok figyelembevételével. Ez a testület szívná fel az alkotmányos életbe, az ex-lex vagy törvénytelen periódusok használható rendelkezéseit és viszont kivetné, érvénytelenítené a szükségteleneket. Ez a nemzetgyűlés igyekezne összefoglalni és kodifikálni az alkotmányt és kiszabná a közhatóságok uj szerkezetét, törvényessé szavazván, amit a királyi intézkedésekből helyesnek talál. Minden tekintetben igyekezne összehangolni a régit az ujjal és kihangsúlyozni, hogy a munkásság és a földműves nép, általában a testi és értelmi dolgozók, ar uj államélet oszlopai és a legfőbb társadalmi jó a munka. AZ UJ PARLAMENT FOKOZATOS KIÉPÍTÉSE Az első két esztendőt a helyi, járási, megyei és egyéb önkormányzati választások előkészítésére lehetne felhasználni. Az itt közölt szempontok szemmeltartásával szerveződne meg az elkövetkező két esztendő alatt az az uj felsőház, melynek jellege s talán neve is a Hivatások Háza lehetne. Ennek tagjait bizonyos rendszer szerint az ország fő gazdasági, kulturális és tudományos testületéi és a vármegyék választanák, saját kebelükből, a bizalom s érdem alapján. Mintegy két évvel későbben a Képviselők Háza alakulna meg területi alapon, vagyis minden egyes járás egy-egy választókerület. Minden képviselő a saját járásának aktív képviselője a fővárosban, vagyis feje annak a járási irodának, mely összeköttetést teremt a központi kormány és a járási helyi kormányzat között és egyúttal ellenőrzést és kritikát is gyakorol a járásban működő központi hivatalok felett. így tehát minden járás igen gondosan meg fogja választani képviselőjét és ez a képviselő nem lehet csupán szónokló vagy szavazó gépezet, hanem komoly hozzáértéssel és felelősségérzettel kell majd bírnia és töviről hegyire kell ismernie a járás ügyeit, összhangban az ország ügyeivel. Itt most azután egy jól átgondolt demokratikus újítást is ajánlunk. Ezt a rendszert konkrét tapasztalatok és tanulmányok alapján szűrtük le és angolul” “Tripartite Democracy” néven illetnénk. Elfogadása esetén, további két év múlva lehetne bevezetni ezt is. HÁROM KAMARÁS DEMOKRÁCIA Az uj, a harmadik parlamenti szerv a Népesség Háza lenne, vagyis az emberérdekek parlamenti képviselete, szemben a másik két ház foglalkozási és területi népképviseletével. Ez a Népesség Háza sem hivatásokat, sem területet nem képviselne, csak a különböző korosztályú lakosságot, éveik szerint csoportosítva. Egy nemzetnek ugyanis fontos tömegei a csecsemők, a kis gyerekek, az iskolás, fiuk, a serdülők, a katonák, a családok tagjai, az öregek és az elagottak, stb. Mindezek nagyrésze nem is kenyérkereső, nem is termelő vagy funkcionáló tényező és mégis rendkívül fontos alkateleme, mondhatnánk legfontosabb eleme a nemzeti életnek és a nemzeti érdekeknek. Napi események Dumbaríon-Oaks Hogy Amerika és Anglia csakugyan komolyan veszik a dolgukat, azt a számos konvenció bizonyítja. Ezekben nem mindig és sohasem hamar jönnek létre a megegyezések. Komoly szakemberek komoly munkája folyik ott, elhamarkodva nem szabad döntést hozni. Meg kell ismerni a véleményeket, az ellenvéleményeket, az érveket, az adatokat, azok valódiságát, értékét mérlegre tenni, a lehetőségeket megbírálni és azután az érdekeket összeegyeztetni. Ezekből a nehézkes, vitákkal gazdag, hosszadalmas konferenciákból minden bizonnyal több jó, állandóbb béke fog származni, mint azokból a 26 évvel ezelőttiekből, amikor oly példás egyetértés volt a nagyok között, oly gyors döntések a népek, emberek sorsa fölött, oly kevés habozás, oly kevés vizsgálatai a tényeknek és épp azért már kezdetben senki nem volt azokkal megelégedve, már kezdetben zűrzavar, folyton fokozódva egész a mostani katasztrófáig. Inkább tanácskozzanak, vitatkozzanak, mert ezekből fog kikristályosodni az igazi béke. Erdély, Felsőmagyarország. Mig Erdély ősi magyar városai, szivünkhöz nőtt székely kisközségei ismét a román hóditó rabló csapatokat látják maguk között, mig a magyar katonák a názismusért ontják vérüket, addig a Felvidéken orosz csapatok törekszenek előre és az ottani magyarságot már azzal biztatják, hogy jogerősen el vannak már is csatolva ősi hazájuktól. A konjunkturisták markukat dörzsölik, csomagolnak, hogy állítólagos magyar létükre ott legyenek idejében a nagy jutalomosztásnál, a koncok szétosztásánál. Jelentkeznek ezek is, azok is, mintha az egyik nem szaladt volna meg idejében, ahelyett, hogy otthon maradt volna és szervezte volna az ellenállást, a szabotást abban az országban, amely a legtöbb fegyvert szállitotta.a náziknak. Ez igen nehéz lett volna és veszélyes is. Jutalmat felvenni, népvezérnek, szabadsághősnek kinevezni magát, sokkal kisebb kockázattal jár és mindenesetre hasznosabb. A másik pedig, a román, mintha nem nyomta volna kegyetlenül húsz éven át összes vallási és faji kisebbségeit, mintha nem támadta volna hátba előbbi jótevőit, mintha nem követte el volna el, nem multa volna felül otthon és más meghódítani szándékozott területeken a hitlerizmus összes bűneit, az osztogatásnál első helyet könyököl ki magának. De hiszünk az Atlantic Charterben, hiszünk Rooseveltben és Churchillban, hiszünk abban, hogy ilyen múlt után a könnyű zsákmányolni akarók, az elnyomásról panaszkodó elnyomók, a müszabadsághősök, a népvezérré feltolakodottak zárt ajtóra találnak azoknál, akiknél kopogtatnak. Választások idején. Amerika népe sorsdöntő, a saját maga és' a Világ jövőjére nézve sorsdöntő napok előtt áll. Most határozza meg, hogy kiket akar látni az állam élén, kiket akar látni törvényhozásában, milyen külpolitikát akar követni, illetve milyen külpolitika követésére utasítja azokat, akiket ezzel megbiz és milyen törvényeket: akar életbeléptetni saját országában. Ebben a hangulatban nem volna semmikép sem illendő bármely, párt, bármely kiváló személy mellett, vagy ellene megnyilatkozni. Amerika népe magasfoku politikai érettségénél fogva még mindig megtalálta a helyes utat. Az itthoni és a harctereken eseményei megérlelték az amerikai nép minden tagjának nézeteit, tudatára ébresztették, hogy mily fontos dolgok forognak kockán. Örömmel állapítjuk meg azt is, hogy Amerika népe a világ egyetemessége egyik hozzátartozó részének érzi magát és ezért tudja, hogy saját Boldogulása szempontjából nem közömbös a többi népek balsorsa, vagy jó dolga és hisszük, hogy bármit is mondjanak majd a szavazógépek számoszlopai, azokból csakis jó jöhet az emberiségre a szabad, hatalmas, gazdag, de "egyben jószívű, megértő, nagylelkű' - AfSS* rika választottjai révén.