Krónika, 1944 (1. évfolyam, 2-12. szám)
1944-10-15 / 10. szám
10-IK OLDAL "KRó NIK A" 1944 október 15. gyelet kétirányban fog nevelő hatással érvényesülni. Az egyik hatása az lesz, hogy személyes kapcsolatot teremt az állam és polgárai között és teljesebb azonosítást hoz létre közöttük. A másik pedig, hogy az állam minden országos és helyi közege elevenül fogja érezni a közönség kiszolgálásának kötelességét. Minden hivatal hajlandó a lakosság fölébe helyezni magát, de valójában kiszolgálói a közönségnek és erre minduntalan figyelmeztetni is kell őket. Gondolatok, tervek, javaslatok, értékes ideákkal szintén gondosan foglalkozik a kellő királyi hivatal. De ezekben az esetekben a jutalmazás a főszempont. Gavalléros és készséges jutalom és elismerés mindenkinek, aki hasznos ideát ad az államnak. A jószándék épolyan erény békében, mint a vitézség a háborúban. Jutalom jár mindegyikért és a király által nyújtott erkölcsi elismerésnek többet kell érnie mint a pénzügyi jutalomnak, de elv legyen, hogy pénz vagy előny is jusson az elismerés mellé. Mindezekkel a cél az ország moraléját, polgári öntudatát, részvételi érzetét és felelősségét kinevelni. Be kell látni azt, hogy Közép- Ettropa minden országában meglazult ez a polgári büszkeség és sok katasztrófának ez vált okozójává. További cél pedig az, hogy az autonómiák és különösen a gazdasági autonómiák megőrzése és kifejlesztése fontos közérdek, de ki kell kerülni a kiskirályok és helyi autokraták képződését. Bizonyos tervszerű nevelési programra is szükség lesz, hogy a helyi lakosság már kezdettől fogva szívesen lássa a városi elem odaözönlését és gazdasági, jövedelmi és kulturális színvonalának emelkedését. Minthogy minden egyes járás összes falvai egyetlen, élénk törvényhatóságban fognak egyesülni, melynek municipális jellegű önkormányzata van, a magyar szolgabirói rendszer el fog tűnni végre a közéletből. 15. Esküdtszéki rendszer az egész igazságszolgáltatásban. De ha a polgárok jók arra, hogy esküdtek legyenek, Magyarország szivesen fog alkalmazni polgári bírákat is, akár választott, akár kinevezett bírói tisztségekben. Bizonyos polgári és büntető ügyek alsófokban egyenesen a laikus összetételű népbiróságokhoz kerülnének. De a bírói tisztségekre választott vagy kinevezett polgároknak, állásuk elfoglalása előtt, kellő kiképzést kell kapniok és vizsgát kell letenniök mielőtt funkcionálhatnak. 16. Közfunkcióknál minél többször kell alkalmazni polgári bizottságokat, szakértőkből és laikusokból összeállított vegyes bizottságokat, népies igazgatóságokat, valamint más egyéb ilyen alkalmi polgári alakulatokat. Alkalmazottak és munkaadók testületéi, érdekképviseletei és szakszervezetei mint félig hivatalos állami testületek bírnak hatáskörrel és illetékességgel és csak ha vitás kérdéseiket maguk nem tudják elintézhetni, kérhetnek állami közvetítést esetleg döntőbíráskodást. Munkaadó és munkás bizottságok és hasonlók azonban alkalmazkodnak a törvényhatósági, vagyis járási beosztáshoz és mindenütt bizonyos esetekben közfunkciókat is betölthetnek, ha hivatásos köztisztviselők nem állnak rendelkezésre, vagy túl költségesek a feladathoz. A testületi életben résztvevő emberek, különösen vezetők bizonyos “deputy” funkcionáriusokként bármikor igénybevehetők és feleskethetek lennének. Fontosabb tisztségekre királyi megbízottként lehetne alkalmazni eminens embereket. Minden egyes járásban külön nyilvántartás tartaná számon ezeket az "eminens férfiakat és nőket”. Közülök, királyi kinevezéssel akárki lehetne munkásból manager, parasztból elöljáró, tanitónőből tanfelügyelő és igy tovább. Igen fontos, hogy az ilyen eminens klasszifikáció bizonyos tekintetben gazdasági előnyökkel is össze legyen kötve. Ilyen lehetne például, ha az ilyként elismert emberek alapításai, önállósításai alaptőke nélkül is bizonyos hitelképességet élveznének. Az országnak szövetkezetekre, egyesületekre, részvénytársaságokra és más ilyen gazdasági jellegű alapításokra lenne szüksége. De viszont elegendő tőkefelesleg nem áll rendelkezésre. Abból kellene kiindulni tehát, hogy tehetséges emberek, jellemük, szakképzettségük és ügyességük alapján is létesíthessenek az ország virágázását előmozdító kisebb vállalatokat, kisipari és más helyi alakulásokat. Az ilyen elismert és kiválónak tartott emberek tehát “királyi becsületre” alakíthatnának apróbb vállalatokat, közhiteit élvezhetnének önállósításhoz, uj iparok kezdéséhez s más közhasznú tevékenységhez. Becsületes elszámolásra és visszatérítésre lennének kötelezve és valószínűleg csak igen kis része a hitelnek veszne el. Termelő és kulturális jellegű alapítások szubvenciója természetesen külön lapra esne, bár itt is be kellene vezetni a királyi támogatást. Eddig az egymástól távoleső falvakat utak és vasutak sem kötötték össze, mert mindezek csak a központ felé gravitálódtak. Az első és legfontosabb feladatok egyike a járási körvasutak, autójáratok és országutak kiépítése, hogy a falvak törvényhatósági egyesítése minél előbb forgalmi egyesüléssé épüljön ki. A körvasutakon kívül sugárvonalak is építendők, elsősorban a megyeszékhelyek, azután pedig a fővárosok felé és gondoskodni kell arról, hogy úgy a belterületi mint a kifelé irányuló közlekedés ésszerű kapcsolatokkal birjon. Mindezek kiépítésénél nem szükséges haszonra törekedni, mert a közlekedés, épúgy mint más közmüvek is, a járás területi kihasználásának és fejlesztésének eszköze és mint ilyen közfeladat. Természetes azonban, hózy az épités körül bizonyos százalékban, okvetlenül a helyi munkaerő 'alkalmazandó. EGÉSZSÉGES FÖLDREFORM 17. A járási reform magában rejti a földreform természetes megoldását is. Magyarország három millió éhező földmunkásának és legalább egy millió ellátatlan városi proletárjának ugyanis elsősorban keresetre van szüksége, tisztességes, jó munkabérek mellett amikből bőven jut élelemre, hajlékra, ruhára és önművelődésre. Jó munkaórák kellenek, hogy ideje is legyen emberileg élni, fogyasztani, művelődni és igényeket táplálni. A járási beosztás elsősorban megszünteti a nincsetlenséget és fogyasztót fog termelni az eddig csaknem állati sorban tengődőkből és a jó színvonalra emelt emberi élettel vissza adja emberi büszkeségüket. De amikor a járásokban mindenkit foglalkoztatunk az uj tervgazdálkodás kereteiben, amik a termelés folytonos növelését teszik lehetővé, ugyanekkor szabályozást fog nyerni a nagybirtok, nagyüzem, holtkéz és monopolium kérdése is. Minden földterületet a járási összefüggő tervgazdaság alapján kell művelni, a tulajdoni szempontok ehez igazodnak. Miután minden járásbeli földterületre járulék, jövedék, nyereségrészesedés is ki van vetve, viszont a munkabérek magasak, a munkaórák méltányosak, a birtokos kénytelen a többtermelésre berendezkedve, olyan belterjesen gazdálkodni, hogy minél több munkaerőt, vagy alkalmazzon, vagy birtokát nekik bérletre engedje át. Ellenesetben pedig el kell adnia a birtokot, amit nem tud kiaknázni kellően. Minthogy pedig minden járás, mint törvényhatóság, valószínűleg sietve fog különbséget tenni az ott lakó és letelepült birtokosok, üzemvezetők, tulajdonosok és a távollevő, csak haszonélvező tulajdonosok között és maga a távollevő birtokosság már e címen is külön adó alá esne, könnyű átlátni, hogy a több járásban való birtoklás nem lesz előnyös és kifizetődő és a nagybirtok önmaga fog feloszlani, a nagyüzem egységekké bomlani. Mindez természetesen az jelenti, hogy minden járás területe minél több tulajdonos kezére jut és minden tulajdonos hozzáértő birtokos is lesz. NEMZETISÉGI EGYENLŐSÉG 18. Nemzetiségi, nyelvi és kulturális különbségek fokozatosan eltűnnek mint tényezők. Még a határkérdések fontossága is el fog enyészni az uj járási beosztás következtében. Az első és leghatásosabb orvosszer az ellátottság és általános foglalkoztatás lesz. A második az alkotmányos jogok és az emberi alapjogok deklarálása. Viszont a nemzetiségi és nyelvi kultúrák nem fognak veszíteni, sőt művelésűk még nagyobb lendületet vesz. S az uj népkirályság egyenlően föl fogja karolni valamennyi nemzetiségi kultúra fejlesztését Szüretünk LÉVAY JÓZSEF Gondolatim mostan És ekkor a pásztor Mulatozva járnak Aki odasurran, Csekély gazdasága Elsüti puskáját, Körül éd's apámnak; Puska nagyot durran . . . Csak odatér lelkem, A fehérnép sikolt, Mikoron elfárad; Apám iszik elébb, Mikor másutt rajta Azután azt mondja: A bu-baj megárad. "Lépjen kend közelebb!" Ott nyugtot találhat. S a pásztor odalép. Látom szerettimet: Fölhajt egy pohár bort, Együtt ülnek épen Azután tovább megy; Szőlőhegyünkön a Mert most igy adózik Körtefa tövében. Neki az egész hegy.. . Középen egy nagy tál, Máris félrebillent Tálban ízes étek. Fejében a kalap, És körülte vidám, De nem gondol vele, • Megelégült képek, Mindig iszik, ha kap. Nevető cselédek. S olyan lesz, mint a csap. Szüreti szint ölte Oszlik a társaság, Két kis húgom ajka, Az ebédnek vége; Meglátszik a szőlő Újra daltól hangzik Édessége rajta . . . A hegyek vidéke . . . Porolnék egymás közt Újra nekiesnek Pajzán kedvteléssel, A termő tőkének, Egyik megharagszik És mig fosztogatják. S azt mondja bus képpel, Tréfálnak, mesélnek Hogy nem kell az étel. A vidám cselédek. Édesapám pedig Csak édesanyámnak A kulacsot kapja Felhős itt a képe, S kitekeri nyakát, Mivel én jutottam Hogy lelkét kiadja; Talán az eszébe. Felköszönti szépen, Ha szép gerezdet lát, Ez a köszöntője; Azt is nekem szánja . . . "Adjon Isten bővebb Áldja meg az Isten, Szüretet jövőre!” Mikor nem is várja, S úgy iszik belőle. Mikor nem is látja! i í •> í .«ri'.c.u i 11 c ;.
