Krónika, 1944 (1. évfolyam, 2-12. szám)

1944-10-15 / 10. szám

8-IK OLDAL “KRÓNIK A” 1944 október 15. hanem konstruktiv és adminisztratív jellegűek, lehetőleg szakemberek' kel töltendők be, az újjáépítés egységesítése érdekében, de a koalíció­ban résztvevő pártok képviselői ez esetben is, mint tárcanélküli mi­niszterek vesznek részt a kormányban és jelen vannak a miniszterta­nácsokon. Általában, a nagy szakproblémák gyorsütemü megoldása érdekében, a király kezdeményzési jogot és ellenőrzést gyakorolna az újjáépítés siettetésére és a nemzeti közjóiét átszervezésére pártpoli­tikai tekintetek nélkül. Az ország feje, mint “népjóléti király” röviden “népkirály” szerepelne. Az uj, alkotmányos országgyűlés megalakulá­sáig a király lenne a végrehajtó kormányzat elfogadott feje. VÁLASZTOTT MINISZTERELNÖK 7. Az általános választások kiírásakor, az ország miniszterelnö­két, mint a végrehajtó kormányzat tulajdonképeni fejét közvetlen vá­lasztásnak kellene alávetni, lehetőleg hat évi időtartamra. A cél bizo­nyos folytatólagosságot biztosítani a kormányzatnak, hasonlóan az amerikai rendszerhez. A miniszterelnök az amerikai értelmezésű“ good behavior” feltételezése mellett szolgálna, de bizonyos túllépések, vagy kihágások esetén a király által elbocsátható, vagy a nép által vissza­hívható, hogy minden önkényes, zsarnoki lépés elkerültessék. Amikor az igy választott miniszterelnök lesz az országos kormányzat feje, a király visszatér az uralkodás kötelességeihez, de fentartja ellen­őrzési és kezdeményezési jogait a' külső és belső béke, a külföldi kapcsolatok, a honvédelem, közbiztonság, közhangulat, köznevelés (általános és ingyenes közoktatás), tudományos tervezés és a köz­jóiét szervezése terén. 8. Már az átmenet ideje alatt is nyitott ajtó a demokratikus refor­mok számára. De az első ideiglenes törvények csak mehatározott időre, az adott szükség szerint készülnek és csak alkotmányos törvényhozás­sal állandósíthatok. Igazság és elégtétel, a törvény előtti teljes egyen­lőség alapján, az összes kisebbségeknek, az összes alsóbb osztályoknak. Korábbi sérelmeik ellensúlyozásául, demonstrativ és szimbolikus tör­vények, hogy megmutassák a munkások és földművesek szerepét az uj rendben. Az amerikai rendszerű politikai demokrácia és a modern szocia­lista államok gazdasági demokráciájának elfogadható része mellett, Magyarország bevezetné a területi demokráciát, mint saját nemzeti filozófiájának termékét. Ez azt jelenti, hogy az országnak egyetlen területrésze és egyetlen lakosságrésze se lehessen elfelejtve, hogy a legtávolabbi kis országrész is felemeltessék a modern civilizáció ma­gas fokára. (Lásd később a járási tervet). Az arisztokrácia becsületét tiszteletben tartja az uj ország, de nem ad nekik külön előjogokat. A másik oldalon viszont, erőszakos elkob­zások sem alkalmazhatók birtokaikkal szemben, csak törvényes kisa­játítás, de igazságos kártalanítás ellenében. Noha a régensuralom tör­vényességét nem lehet elismerni, a régensség egyes intézkedései mél­­tánylandók. AZ EGYSZERŰ NÉP HIVATAL VISELÉSE 9. Az egyszerű nép is jogosult hivatalviselésre. A választott köz­­tisztviselők képzettségüket utólag is megszerezhetik. Értékes teljesít­mények, tényleges munka, az érdemek által szerzett elismerés, kitűnő, hűséges és hosszú időtartamú szolgálat, a legtöbb közhivatal vagy aZ előmenetel számára, egyenlő beszámítást nyernek a magasabb, vagy főiskolai képzettséggel. Helyi körzetek önkormányzataiban a nép sza­badon választhat bárkit a közhivatalokba, de a megválasztott tiszt­viselő először kiképzést és nevelést kapjon hivatalára, mielőtt elkezdi funkcióját. 10. A végrehajtó kormányzat mellett, a király országos intézeteket létesíthet, amelyek mint az uralkodó intézményes tanácsadói, szaktit­kárai, felügyelői és tudományos kutatói szerepelnek. Az első ilyen or­szágos intézet az Alkotmányos és Közjog Országos Intézete lenne. Ennek tagjait királyi meghívás jelölné ki. Mint tanácsadó testület, ez vizsgálná ki Magyarország forradalmi, ellenforradalmi és régensi idő­szakai közjogi és magánjogi vonatkozásait. Ez a szakemberekből és minden osztályú laikusokból összeállitott testület adna véleményt mindazon hatósági rendelkezésekről, amik az alkotmány felfüggesztése óta kiadattak. Egyeseket helyesel, má­sokat elvet, némelyiket törvényesíteni másokat érvényteleníteni kíván. Jelentései azonban csak nagytekintélyű ajánlások, az alkotmányos fó­rumok döntései, vagy a kitűzendő referendumok számára. írott alkotmány létesítése Ez a közjogi tanácsadó testület szemle alá venné Magyarország egész törvényalkotását, a Corpus Juris minden részét és törekedne egy­­szerüsitést, áranivonalasitást ajánlani. Magyarország történelmi fej­lődés utján létrejött alkotmányát igyekezne Írott alkotmány formájában kikristályositani, de tanulmányait, javaslatait csak ajánlás formájában bocsátaná a király és a nemzet elé. 11. Meghívott szakértőkből és laikusokból a király megszervezné továbbá a Nemzeti Tervezés Országos Intézetét. Ez azonnal megkez­dené működését, nemcsak az általános és országos tervek és munka­­programok kidolgozása terén, az összes tényezők meghallgatása, ki­hallgatása és tanácsa felhasználásával, hanem azonnal megszervezné a tervek és munkaprogramok kidolgozását az egyes megyékben és járásokban is. A járási program a legfontosabb része az ország felvi­rágoztatásának. Magyarország, járásai, a területi demokrácia szelle­mében, az ország legfontosabb gazdasági és közigazgatási egységeivé válnának. Egyenlőként kezelve a gazdasági alkalmak tekintetében, önállóan és fokozatos mértékben öneltartóan virágoznának, egyszerre, egyformán és közös erővel, valamennyi valamennyiért. Magyarország csak akkor lehet virágzóvá, ha miden járása egyformán felvirágozik. Az összeség erejének kell felemelnie minden egyes járást és ekkor minden járási vagyon és bőség az ország erejét gyarapítja. Az ország minden járását, mint összedolgozó üzemet kell igy felfogni. Országos érdek, hogy mindegyikben kiadós, jó munkabérek, humánus munkaórák legyenek, társadalmi biztosítás, anyasági segély, aggkori nyugdíj, be­tegsegély, fizetett vakációk és fejlett közegészségügy. AZ UJ JÁRÁSI RENDSZER Mindegyik járás akadály nélkül termelhessen. Minden fontos cikket a megszabott alapárak mellett, a gazdasági igazgatás vesz át, ha a termelő nem tudna jobb árat elérni. A jól kiszabott tervgazdaság a “Krónika” részére irta: FARKAS KÁROLY ANNUSKA Kimentem Palicsra. Hivatalos dolgom akadt kinn. Borongós nyári délután volt, hát gondolom esernyőt viszek, igy még az az élvezetem is meglesz, hogy játsz­­hatom az angolt. Dolgom végez­tével betértem a vendéglőbe egy­két pohár sörre, de ebből még egy harmadik is lett, mivel közben tényleg megeredt az augusztusi, nyári zápor és igy e miatt kény­telen voltam a harmadikat is le­önteni. Mert hát a söröző nem vá­róterem, gondoltam, itt foglalkoz­ni illik és foglalkoztatni a pincé­reket, nehogy az ember a józan­ság gyanújába essék. Kilépek a sörözőből. Át megyek az erdőn, kiérek az országúira ott sétálok, mert élvezem a nyári zá­por utáni hangulatot, szép képet, üde, friss levegőt. Sárgás-zöldben játszanak a föld lombjai a napfényben és hal­kan csöpögtetik a brilliánsként csillogó vizcsöppek ezreit. A ke­leti égbolton szivárvány moso­lyog és játsza bájos szinpompáját. Ebben én mindig olyasvalamit lá­tok, mintha egy bájos női szem­pár mosolyogna könnyein át. A madarak vígan csicseregnek és boldogan ugrándoznak a fákon. A tájat ismét elönti az augusztusi nap forrósága. Nagy csend min­denfelé, csak egy távoli cséplőgép bugása hallik messziről, tompán, majd egy éles vasut-fütty hasítja át a határ csendjét. A levegő bal­zsamos, most telve, a friss gabona meghitt ismerős illatával. Isteni kép, fönséges hangulat! Az országúton mellettem fut el a villanyos vasút, szinte sajnálok fölszállni reá, gondolom, sétálok még s ha fáradtnak érzem ma­gam majd fölszállhatok odébb is. Hát csak sétálok tovább a város felé, élvezem az üde, levegőt, por­mentes utat. Most kutyaugatásra leszek fi­gyelmes. Arrafelé tekintek. Lá­tom, hogy módos tanyaház felől egy hölgyecske igyekszik az or­szágúira kifelé, bizonyára a vil­lanyost akarja elfogni. A hölgyike tiszta piros ruhában, florentin ka­lappal, melyet mezei virágok dí­szítenek. A nagy fekete kutya nem tágít, erősen ugatja, ijesztge­ti a kis pirost, aki most már tá­­tom, hogy szép is, meghogy úgy 20-22 év közt ingadozik. A kutya vadul ugat, biztosan a piros ruhá­val nincs kibékülve, a nő szörnyen meglehet rémülve, mert ahogy lá­tom, kétségbeesetten forgolódik, retiküljével hadonász, sőt hallom, sikolt is. Meglát engem, fut felém. Magam is felé sietek, hogy segít­ségére legyek. És most zsupsz! A karjaimba fut a szépség, a bol­dogság. i Előrántom paraplémat, szétnyi­tom, majd becsukom, ezt a műve­letet megismétlem négyszer-öt­­ször, a kutyaur erre, a neki szo­katlan látványra meghátrál, visz­­szafordul és csak úgy a kutyabö­­csület megmentése okáért ugat még egy strófát, de már megtört hangon, kiérzett belőle, hogy az inába szállt a bátorsága. Csak tartom»karjaimban a resz­kető, megrémült szerencsét és eszembe jut a régi magyar nóta: “A kutyák is ugatnak, Talán meg is harapnak? Ne félj, kis angyalom nem hagylak, Subám alá takarlak...” A leányka sápadt, szive heve­sen dobog, fél a kutyától. Vájjon melyiktől, a fekete ugatós kutyá­tól, vagy az őt most karjaiban tartó, nagy kutyától? —' Félek, — mondja a lány. •— Én nem félek, — mondom én. És hogy bátorságomnak tanú­bizonyságát is tegyem fölbátori­­tottam a szép kis félénket egy az ajkára nyomott csókkal. Erre egy kissé megbátorodott, öntudatra ébredt. Éppen most futott be a villanyos és én úgy láttam, hogy a perronon álló jogász mosolyt fojtott vissza. Együtt fölszáltunk a villanyos­ra, mert most már az izgalomtól én is fáradt lettem. Megtudtam, hogy a kis véden­cem: Annuska, hogy zombori és hogy itt nyaral nagybácsijánál és most a patikába igyekszik a vá­rosba. Beértünk. Képzelhetik, mily fá­jó szívvel váltam el Annuskától. Többé sose láttam... Azóta, ha szivárványt, vagy fekete, nagy kutyát látok, hát mindig ez a szép kaland, a piros­ruhás Annuska jut eszembe és ilyenkor mindig megáll a szív­verésem. Mintha az is gyári mun­kás lenne. Ilyenkor beszünteti egy kis időre a munkát, ünnepel, ce­lebrál.

Next

/
Thumbnails
Contents