Krónika, 1944 (1. évfolyam, 2-12. szám)
1944-02-15 / 2. szám
1944. február 15. “KRŐNIKA” 5-IK OLDAL világhírű magyar cigányprímások (Folytatás.) — Kottából játszik? — Váradon tanultam. Németül is tudok. De a váradi világ elmúlt. — 1927-ben költöztem Budapestre. Ismert cigány akkor lettem, amikor a rádióban kezdtem szerepelni. A rádió révén szerződtettek Montecarlóba és 1933 decembertől 1934 áprilisáig terjedő időre. A főidényre kettős szerződésem volt. A hires Sporting Klubban este játszottam, a Hotel de Parisban délután. Mokány kék huszár,uniformisban szerepeltem a bandámmal együtt. Egyik este valcerokat játszottam. Odahivatott egy előkelő hölgyvendég az asztalukhoz. Magyarul szólt: — önök igazán magyarok? — Feleltem, de nem akarta hinni. Hanem amikor magyar nótákat, hallgatókat, palotásokat, kurucdalokat muzsikáltam, már hitt. Széchenyi Lászlóné grófné volt s társaságukban ült — mint másnap az újságokból megtudtam — Rothermere lord is. Ez a legszebb élménye pályámnak. Montecarlóban muzsikáltam az indiai alkirálynak — most Bura Sándor is cigány hirtelen — 500 frankot adott minden délután ... 1934-ben a sziámi királynak játszottam. — Szép. Tervei a jövőre? — Nincs nékem más, mint a magyar nóta szeret étét föllen'ditent. Mert az bizony gyengén áll... Kapualjakból a velszi herceg asztaláig,.. Ez a különös, cigányoknál sem gyakori karrier Pertis Jenőé. Mert akinek nincs cigányéknál nagynevű apja, ha tehetséges is, lent marad legtöbbször a kiskocsmák kékabroszos asztalai között. Pertis Jenő élete igazi karrier. Rimaszombatban 1904-ben született. Nagyapja Pertis József prímás volt — mint beszéli, — igaz, csak másodrangu. Ott helyben ismerték. Apja már brácsás lett: tagember — igy hívják cigányéknál. Nyolcán voltak testvérek: hat leány s ők két fiú: Jenő és Pali (ma már Pali is jónevü prímás). Pertis Jenő —e igen sűrűn szerepelt ' herceg budapesti szóra-t hírlapi beszáőt és zene- muzsikált ■den páráját a — Maga törekvő ember lehet. Jenő! — mondom, amikor beszélgetni kezdünk. — Nem tehettem mást. Otthon bizony szegénységben éltünk. 1915-ben még az elemi iskolát se jártuk ki, Pestre jöttünk. Kapuk alatt, udvarokban, lakások ajtaja előtt hegedültünk. Én primeltem, a Pali kontrázott. Aztán sikerült bandába jutni. Az öreg Kóczé Antal, Csóka Józsi, öreg Sáray Elemér vett be sorra a zenekarába segédpimásnak. Húszéves koromban magam alakítottam zenekart. Mindenáron prímás akartam lenni. — Hát lett is. — Csakhogy előbb megint kezdődött a kapualjaknál.... ha nem is szó szerint, Kiskocsmákba fogadtak meg, a kültelkeken. 1926-ban szerződtetett a Britannia-szálló... Onnan már Balatonföldvárra is vittek, nyárra. S hogy ismernek, a rádiónak köszönhetem. Szinte simogatja gondolatban a Sándor-utcai palotát, pedig nincs még a közelünkben sem. — Persze játszott a velszi hercegen kívül más hírességeknek is, — szólok, mert most sokat beszélgetünk közben Eduard herceg nótázós vacsoráiról, az Érik a buzakalász huzatásáról. Még a hegedűjét is- pöngeti közben Jenő. Sorolja: — A sziámi királynak, a svéd trónörökösnek, Toscanininek, Heifetz Jaschának, Suvichnak, Heifetzet a Csak egy kislányra is megtanítottam. Elég jól játszotta, — nevet, — persze az nem való ilyen virtuóz keze alá.... le is fényképeztette magát társaságomban. Kényeset kérdek. Cigánynál nem kényes, de ugy-e, Pertis Jenő, az előkelő budai étterem prímása, hires emberek kezelnek vele hát furcsa: — Azt mondta Jenő, hogy apró korában kenyérkeresetre szorult, beszél-e hát idegen nyelvet s tanult-e később komoly zenét? — Csak cigányul beszélek, sajnos. Legutóbb külföldön is Dandás Berci, a klarinétosom és Kótai György, a cimbalmosom segítettek ki, amikor a magyar kiállításon szerepeltem a nyáron — ők ketten már jártak többször külföldön, nekem tanulnom kell még, mert belátom: kell. A kottát már megtanultam saját erőmből.... Hát ez Pertis Jenő. Miután '■ezett a cigányok fellegvá■ államférfiak huzatnak uint komoly emberek uj munkába kezd. nul. Ha nem lát‘ nyját, nem hallas beszélni, nem ’igány. Pedig v xV. 36-ik Rácz Laciról, minden mulató magyar Laci bácsijáról, ö a vén cigány, aki mindennap egy nótát felejt. A cigányok királya, nagy idők nagy muzsikusa. Berkes Béla, Radics Béla nagy kortársa, a cigányság körében félvetisztelt tekintély, letette a hegedűjét. Bolyong. Esténként hol egyik, hol másik kávéházban tűnik fel. Arcán a ráncok egyre szigorúbbak, szemeiben a fény egyre erőtlenebb. 36-ik Rácz La-: cit nem tudom megszólaltatni. Csóválja a fejét — éppen egy harmadrangú kávéházban ülünk s hallgatjuk a bandát — nincs a játékkal s az élettel megelégedve. Losonci 36-ik Rácz Laci, a cigánykirály és öt világrész első fejnaturalistája csak enynyit mond: — Nem jól van ez, öcsém, kisöcsém. Sehogy sincs ez jól. Mi lesz, ha én meghalok s ha a kövér Magyari is megöregszik, meg az a három-négy prímás, aki még tud a vonóval bánni.------Talán születnek majd uj How fierce the tempest blows The winter’s cruel twin, The chill and freezing snows To reign outside begin. What heed we who enjoy The kitchen corner snug? Where master’s kind suppig Straw and a cosy rug. For food we have no care When master gulps his meat The remnants are our share Which we may freely eat. Full oft’ we feel the whip That hurts, but then we own That nothing harms a dog A fact too ividely known. When master’s wrath is o’er And he has ceased to beat Grateful we crawl before And lick his gracious feet. SONG OF THE WOLVES How fierce the tempest blows The winter’s cruel twin, Chill rain and freezing snows To reign outside begin. Empty the country is, Our home this barren space. Not e’en a bush affords To us a hiding place. Without ’tis bitter cold And hunger fierce within. Relentlessly pursue These foes of ours, born twin. Besides these two — a third, The loaded gun — we dread When milk white snow is stained With our blood, deep red. We freeze, we starve, we feel The shot wounds in our breast, Hard is our lot, but yet With freedom we are blest! nagy cigányok, Laci bácsi. Reméljük. Rámnéz. Idegen lehet az arcom. Úgy feleli, kissé nyersen: — Soha öcsém, soha! Hisz nem tud itt már igazán muzsikát tanítani senki! Tavaly még kontrás volt, ma már nem hegedül. A cigánykirály már kontrázni sem akar .... Laci bácsi, kérlek, öreg 36- ik Rácz Laci, csak egyszer, valami nagy cigánycsődületen vedd kézbe fekete hegedűdet s a magyar nóta érdekében huzz el vagy ötven nótát. Hadd ébredjenek tőle köztetek uj primások.... SZABÓ JÓZSEF.----------V---------BIZTOS HATÁS Orvos (a beteghez): Ha ez az altatópor nem segít, akkor három óra múlva ismét bevesz egyet... ha ez sem segít, akkor újabb három óra múlva ismét és ha ez sem használ... nos, akkor már úgyis elmúlt az éjszaka. Süvölt a zivatar A. felhős ég alatt .4 tél iker fia Eső és hó szakad. Mi gondunk rá? — Mienk A konyha szöglete Kegyelmes jó urunk Helyeztetett ide. S gondunk ételre nincs Ha gazdánk jóllakék, Marad még asztalán S mienk a maradék. Az ostor — az igaz Hogy pattog némelykor, És pattogása fáj No de: ebcsont beforr. S harag múltán urunk Ismét magához int S mi nyaljuk boldogan Kegyelmes lábait. A FARKASOK DALA Süvölt a zivatar .4 felhős ég alatt, A tél iker fia Eső és hó szakad. Kietlen pusztaság Ez, amelyben lakunk. Nincs egy bokor se, hol Meghuzhainók magunk. ftt kívül — a hideg, Az éhség ott belül. E kettős üldözőnk Kínoz kegyetlenül. S amott a harmadik, .4 töltött fegyverek, .4 fehér hóra le Piros vérünk csepeg. Fázunk és éhezünk S átlőve oldalunk. Részünk minden nyomor .. De szabadok vagyunk. SONG OF THE DOGS A KUTYÁK DALA PETŐFI SÁNDOR
