Krónika, 1944 (1. évfolyam, 2-12. szám)
1944-10-15 / 10. szám
VOLUME I. ÉVFOLYAM 1944 OKTÓBER 15. NO. 10. SZÁM EL»HVÁLASZTÁS FRANKLIN D. ROOSEVELT az Egyesült Államok elnöke. hitünket és bizalmunkat, amikor az elnökválasztási küzdelemből rés_: kérünk. Bizalmunkat Franklin D. Roosevelt-be helyezzük. Az ő újraválasztása elsősorban amerikai érdek, másodsorban a világ összes sanyargatott népeinek, a lengyeleknek, zsidóknak, görögöknek, magyaroknak, a balti népeknek, finneknek, kínaiaknak, stb. érdeke. Akinek szive megindult, amikor a depresszió legsötétebb napjaiban nemzetünk javarésze koldusmódra tengette magát, annak szive meg fog mozdulni amikor a koldusbotra jutott európai kis nemzetek évtizedes, sőt évszázados nyomorúsága enyhítéséért hozzá fognál; fordulni. Az egész emberiség reménysége Franklin D. Roosevelt, nem jöhet tehát számi tásba ezekben a súlyos időkben sem a két terminuses hagyomány, amellyel Amerika népe négy évvel ezelőtt amúgy is szakított, sem pedig a republikánus pártnak az ígérete', hogy elnökjelöltje mindent jobban fog csinálni Roosevelfnél. A jó és tapasztalt elnök, a jó államfő élete r.raugy is rövid. Kezdő a kormányzáshoz nem eléggé értő elnök négy esztendeje pedig tulhosszu lehet, mert négy esztendő alatt annyi kárt okozhat, amennyit azutan több terminuson át sem lehet tökéletesen helyreállítani. Hiszünk abban, hogy Roosevelt elnök negyedik terminusa a háborubéke átmeneti korszakában üdvös lesz Amerika nép:: számára. És törhetetlenül állhatatosan hiszünk abban, hogy az Atianuc Charter és a Négy Szabadság szerzője békét hoz és igazságo: fog szolgáltatni minden kis államnak, beleértve szülőhazán' v..': r agyarórszágot is. Ebben a szent meggyőződésben kérjük olvasóinkat, hogy a novemberi elnökválasztáson szavazatukkal Roosevelt elnökjelöltségét támogassák. E két főkérdés mellett nyüzsögnek a többi fontos kérdések. Mi fog következni amikor a trombitákat utoljára fújják meg? Amikor a hadiszergyárak bezárnak és a hadimunkások milliói márólholnapra állástalanokká válnak? Fog-e róluk gondoskodni a Fehér Ház jövő esztendei lakója, annak a politikai pártnak zászlóvivője, aki ma mint elnökjelölt ellenfelét illetve annak programját bírálja? Lesz-e elég ereje ahhoz, hogy megválasztását elősegítő politikai gépezetét megfékezze, ha az túlzottan követelő vagy szívtelenül makacs lenne? Mivel fog elsősorban törődni, Amerika jólétével, vagy pedig a világ bajával? És ha már az európai és ázsiai problémák megoldása érdekeien minden nagy cs kis nemzet séreímeit megismerve szavának súlyával döntést eszközöl ki, fog-e visszaemlékezni korábbi ígéreteire, vagy pedig elfeledve azokat, mint Wilson tette, a győztes hatalmak követelése előtt fejet fog hajtani? Politizáló nemzet a magyar. Hajdanában az egyszerű követválasztás is úgy lázbahozta a szavazókat, mint az idei elnökválasztás kiforgatja sodrából az amerikai embert. És mégis, az amerikai magyar szavazópolgár, mintha komolyabban szemlélné ezt a kortesi nyüzsgést. Senki sem tudja rajta kívül, hogy mi fáj neki és az idei elnökválasztási mozgalom miért teszi oly felhőssé amúgy is borult homlokát. denator HARRY S. TRUMAN alelnök jelölt Sorsdöntő lesz Amerika ésr a világ számára a novemberi elnökválasztás eredménye. Whlson óta nem zaklatta fel az amerikai szavazópolgár amúgy is feszült idegeit a szavazati joggal együttjáró kötelesség — mérlegre tépni mindkét elnökjelöltet és eddigi teljesítményeik, a jövőre tett ígéreteik ésíi pártjuk lefektetett programjának megfontolása után egy szavazattal elősegiteni a jobbnak talált jelölt megválasztását. * Az 1944-ik évi elnökválasztás két nagy kérdést hozott felszínre. Az egyik lehet-e, szabadié tizenhat esztendőt, tehát négy terminust egy embernek az elnöki székben tölteni, ami ellentétben van az amerikai hagyománnyal és veszedelmesen mgközeliti az európai uralkodói vagy diktátori rendszert. A másik ép oly fontos kérdés. Amerika és a világ békéjének megteremtésére alkalmasabb-e a haladó gyakran radikális iramban száguldó demokrata, vagy pedig a konzervatív szellemű republikánus párt. meket, amelyek másféle döntést gerjesztenek benne. Nehéz a választás. Ha csupán a tényeket vesszük figyelembe és szivtelenül, gépszerüen végezzük el szavazópolgári kötelességünket, elaltatván háborgó lelkünket, hűteknek lennénk önmagunkhoz, magyar fajtánk nyilt, őszinte és egyenes jelleméhez. Segítőtársul kell, hogy hivjuk tehát Egyik szemével a maga és családja jövőjét nézi és agyát arra unszolja, hogy csupán amerikai szempontból latolgassa az elnökjelölteket. Másik szeme pedig szivének rejtett zugaiban keresi azokat az érzel-
