Közérdek, 1915. január-június (8. évfolyam, 1-25. szám)
1915-09-18 / 12. szám
4-ik oldal. KÖZÉRDEK 1915. szeptember 18. 12-ik szám. hát hogyan került a ló ára az illető kezéhez és miért nem akarja azt elfogadni, vagy ki j volt hát az eladott ló tidajdonképeni gazdája ?! Követésre méltó példa. Abban a titáni küzdelemben, amelyet városunk derék rendőrsége folytat az élelmiszer uzsora leküzdé- [ sére, eredményeket csak úgy érhet el, ha a közönség maga is segíti őket az uzsorások1 leleplezésében. A rendőrség szives készséggel áll a közönség rendelkezésére, de csekély létszáma nem engedi, hogy önmaga kutasson a piaci hiénák seregében. Annál dicséretre- j méltóbb dolog az, ha a polgárság segíti elő' feljelentésével a rendőrség működését. Cser- j nus József tanító az első úttörő ezen a! téren, aki feljelentést tett a rendőrségnél, hogy Csobi János kaplonyi lakostól árpát vásárolt, aki 49 kilogram súlyban 19 K 20 fillért fizettetett vele, holott az árp* méter- mázsánkénti maximális ára 26 K. A rendőrség megindította a vizsgálatot és bizonyos, hogy a piaci uzsorás elnyeri méltó büntetését. Közönség köréből. Igen tisztelt Szerkesztő Ur 1 Röviden kérem engedje meg. hogy lapjában az alábbi sorokat közölhessem : Egy helybeli gazdálkodó özvegy asszony, néhány héttel ezelőtt egyik fiának felmentése ügyében — a’cséplés idejére — kérvényt adott be a polgármesteri hivatalba. Hetekig hevert ott a kérvény elintézetlenül, s az öavegy megunta a dolgot, felment N. G. főjegyző úrhoz megtekinteni kérvényének mikénti elintézését. A főjegyző ur az ügyet lereferálta és akkép indokolta meg a felmentés lehetetlenségét, hogy gazdálkodónak fia ki cipész mesterséggel foglalkozik, nem ért a gazdálkodáshoz, s ezért a kérvény elutasittatik. Én azt ajánlom a kérvény elutasítójának, kisérje figyelemmel mindenkor a mezei munkálkodást, sétáljon ki úgy néha-néha az oly utcákra, melyben többnyire gazdálkodók laknak, sétáljon ki a nagy munkaidőben a mezőre és megfogja látni, hogy minden gazdálkodónak fia, ki ha cipész legény is, a nyári nagy munkaidőt a mezőn, szántásban, vetésben, kaszálásban, gyűjtésben, aratásban tölti el, s ha a főjegyző ur habár hosszú tapasztalás után is, de 6 azaz hat gimnáziumi osztály elvégzése után a mai napon eltudja intézni a jogitudást igénylő főjegyzői dolgokat — mit a város lakossága a legnagyobb elisme réssel méltat — akkor miért nem tudja ez a cipész legény, ki bölcsőjétől kezdve gazdálkodói udvarban tölti idejének legnagyobb részét a gazdasági munkát is elvégezni, vagy legalább abban segédkezni ? ! ? Czudar. Átjárót a Deák-téren Évekkel ezelőtt tolmácsoltuk a Deák téri kereskedők azon kérelmét, hogy a Deák-téren a kastély aszfaltjától a Nonn Gyula-féle emeletes házig, egy átjáró létesitessék. Akkor költség hiányából le lett véve napirendről a dolog. Most újból aktuális a kérdés. Muszka foglyokkal el lehetne készíttetni az átjárót, alig kerülne valami költségbe a kivitel. Levél a harctérről. Szőnyi Ferenc szinér- váraljai kereskedő, aki mint őrmester a helybeli vasúti állomáson teljesített szolgálatot, ami „félrőfös bajuszu“ barátunk, az alábbi levelet intézte , felelős szerkesztőnkhöz : Kedves Barátom 1 Értesitlek, hogy a mai napon Ausztria határát átlépem és Wladimir Wolenszki-be (Orosz-Lengyelországba) ütöm fel a sátorfámat az állomásán, s ott fogom félrőfös bajuszommal a babérokat szerezni az orosz leányok között. Sokai, 1915. évi szeptember 6. Üdvözöl barátod: a „félrőfös bajuszu őrmester.“ Velem történt az alábbi eset. A reggeli órákban kimentem a piacra, hogy egy kis szilvát vegyek; nem kofától, hanem termelőtől, de a termelőtől már reggel hat óra után nem lehet venni, mert a kofák lefel- pénze'ik azonnal őket. (Ez az eljárás mellesleg legyen mondva törvénytelen, mert tudtommal 9 óra előtt ezt tenni egyáltalán nem szabad) Kénytelen — kelletlen a kofákhoz kellett fordulnom, hogy egy kis szilvához jussak. Érdeklődve vettem egy pár szem szilvát a kezembe az egyik kofa kosárjából, amikor az durva hangon rámtámad : — Mért fogja meg azt a szilvát?! Nem teszi le azonnal! — Én erre csittitgatni kezdtem az ingerlékeny piaci szónokot, mert igazán ezekkel úgy kell bánni, mint a ke/.esbárányokkal. Több se kellett neki! Az illemtelen trágár szavak egész seregét zúdította rám azért, mert én vásárlás előtt meg mertem nézni, sőt még meg is fogni a ő szilváját, aminek csattanójaként még a kezében lévő félliterest is hozzám akarta vágni s ha félre nem ugrok, ma feküdhetnék a kórházban, pedig még a levegőben sem jártam, mint Rrodán. Mit tehettem volna egyebei, pirulva kellett odébb állanom s megállapítanom a tényt, hogy a piacon valamihez jutni csak úgy lehet, ha előbb udvarolgat a piacra szorult vásárló a kofaaszonynak s hogy magát biztonságban érezze, nem árt ha vásárlás előtt kezet is csókol az árusító nénikéknek, hogy drága pénzéért egy kis élelmiszert vihessen haza. Bizony-bizony nem ártana ha a főkapitány ur egy-egy rendőrt állítana ezek mellé a harcias kofák mellé, hogy a vásárlók biztonságban érezzék magukat az ő durvaságaikkal szemben, vagy legalább a számok viselésére kötelezné őket, mert igy sem ők, sem szomszédjaik nem árulják el nevöket a megzaklatott vevőknek, nehogy ez feljelentést tudjon tenni ellenük. Egy előfizető. Szájkosarat a kofáknak! Egyik előfizetőnk küldte be az alábbi sorokat, amelyekben az immár elmérgesedő kofamizériákról panaszkodik. Készséggel j adunk helyet a levélnek, mert ezek a pana- j szók szinte naponta megismétlődnek. Tekintetes Szerkesztő Ur! Én is azok szerencsétlen halandók közé tartozom, akiknek a piacon kell drága pénzen megszerezni élelmiszereik nagyobb részét és pedig a kofáktól, akiknek szájától minden óbb ízlésű ember undorral fordul el. A ref. egyház köréből. Mészáros Gábor a nagykárolyi ref. egyház kántortanitója állásáról lemondott. Az egyház presbyteriuuia vasárnap délelőtti gyűlésében a megüresedett kántortanitói állásnak palyázalhirdetéssel való betöltését határozta el, továbbá a kántortanitói fizetést egyhangúlag évi 400 koronával felemelte. A ml közegészségügyünk. Van egyészség ügyi hatóságunk s mégis csak akkor vesszük észre hogy hamisított ételeket eszünk, amikor a görcs már gombolyagba zsugorítja •gyik másik polgártársunkat. Jó lenne néha megvizsgálni a piacokat. A tejfelt, a tejet, túrót, vajat. Kitelnék abból » sok pénzből, amit a közegészség érdekében a városi főszámvevő beleilleszt deficites költségveté- sünkba. B. Akció a mezőgazdasági munkaerő biztositására. — A Gazdasági Egyesület felhívása. — A Szatmármegyei .Gazdasági Egyesület, mint a mezőgazdasági érdekek egyik őre, akciót kíván indítani a mezőgazdasági őszi munkálatok befejezéséhez nélkülözhetetlen munkaerő biztositására. Az egyesület evégből statisztikai adatokkal támogatott sürgős felterjesztést kíván a kormányhoz intézni. A statisztika ösz- szeállitásához az érdekelt váimegyei közönségnek a maga munkájával is hozzá kell járulnia, I amennyiben a szükséges adatokat a Gazdasági ! Egyesületnek be kell jelenteni. Az egyesület elnöksége ecélból külön felhívást intézett a földbirtokosokhoz. Az ügy fontosságát felismerve, mi is készséggel propagáljuk az egyesület tervét és úgy a felhívást mint az ahhoz csatolt kérdő pontokat közzétesszük. A dr. Böszörményi Emil egyesületi alel- nök és Világosy Gáspár egyesületi titkár által kibocsátott felhívás a következő: Gazdasági életüknek zavartalan menetét a lehetőségig biztosítani ma sokkal inkább kötelességünk, mint bármikor, hogy pedig ezt elérhessük, mindent el kell követnünk a háború sikerének veszélyeztettó^e nélkül azért, hogy főleg az őszi mező- gazdasági munkák idejében befejezést nyerhessenek. > Egyesületünk ez irányban sürgősein feherjesztéssel óhajt fordulni a nagytnéltó- ságu kormányhoz, kérve az ujjabbm várható bevonulások dacára a munkás kéz- olvanténk‘ppeni biztosítását, hogy sem állattenyésztésünk, sem mezőgazdaságunk ennek hiánya miatt nagyobb károkat ne szenvedjen. Mielőlt azonban feltorjeszlésünkkel a kormányhoz fordulnánk, pozitív adatokra van szükségünk, melyek által kétséget kizárólag igazolhassuk Szatmárvármegye területén a már eddig beállott s a még beállható munkaerő hiány mérvét, annak egyes vidékek szerinti megoszlását s tudomásunk tegyen arról, minő munkaerő marad gazdáink rendelkezésére a már eddig besorozottak e.-eileges bevo mlasa után. Igen kérjük tehet a t. Gazdatarsat, hogy a mellékelt kérdőívet pontos adatokkal kitöltve hozzánk 8 napon belül megküldeni szíveskedjék. Szatmárnémeti, 1915. szept. 3 án. Hazafias tiszteltei : a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület nevéb««: Világossy Gáspár Böszörményi Emil dr. égy], titkár. egyl. alelnök. Kérdőív. 1. Minő nagy a község határa? 2. Mennyi ebből szótóföld ? 3. Hány mezőgazdasági munkás és gazdasági cseléd vonult be a községből eddig katonai szolgálatra? 4. Hány gazdasági cseléd és munkás lett a 43—50 évesek közül besorozva? 5. Hány 15 éven felüli gazdasági munkás van a községekben jelenleg ? 6. Minő módot tartana helyesnek az ujjabb bevonulások következtében beálható cselédhiáuy pótlására ? Az egérfogó. At öreg gazda észreveszi, hogy húga asszonya az egértogót nagyon eldugja. — Nem kell azt úgy eldugni. Az egór sétálni jön ki . . . szabad térre van szüksége. Miért dugod el úgy hát azt az egérfogót. — Tartok tőle Dani bácsi, hogy a muszka fogoly, a ki nálunk dolgozik az egerek elől kilopja és megeszi a pirított »«a- lonnát. Nyilttér. Ny ilatkozat. A „Közérdek Érmellék“ f. évi 10-ik számában „Ellopott hulla“ cim alatt egy hir jelent meg, amely helyreigazításra szorul. Ugyanis néhai szegény férjemet nem miként az meglett Írva, a hullaházból, hanem a Fogéi tanyáról a puszta földről hoztuk haza, ahol délelőtt történt hirtelen elhunyta óta a szalad ég alatt leteritetlenül a nap hevének kitéve feküdt. Ezt igazolom Kondor juhásszal és feleségével, mint tanukkal. — Ez az igazság és bátran nézek a hatósági vizsgálat elé. Özv. Neuländer Ignácné. Ny ilatkozat. Robinsohn Mihály, a Taub és Robinsohn cég egykori tulajdonosa, valótlanságokat állít a laphasábjain megjelent nyilatkozatában. A szatmári kir. törvényszék másodfokú Ítélettel kimondotta, hogy a Taub és Robinsohn cég teljesen megszűnt és az jelenleg, mint Taub és Robinsohn cég utóda Orünvald Josefin cim alatt áll fenn. További hírlapi polémiába nem megyek be, de az adósokat utoljára figyelmeztetem, hogy fizetést egyedül nállam teljesíthetnek joghatállyal. Grünvald Josefin.
