Közérdek, 1915. január-június (8. évfolyam, 1-25. szám)

1915-09-18 / 12. szám

19J5. szeptember 18. 12-ik szám. KÖZÉRDEK 5-ik oldal. ÉRMELLÉK. Érmihályfalva. A NÉP szocziális jóléte, állandó elégedettsége és munkás élete nem a körülményektől fakadt maximális jóléten alakul ki. Ez a maximális bőséges jólét csak tü­net, jelenség, melynek forrásából kétségtele­nül a nép közt is sokan merítenek arra, hogy lábukat jól megvessék a jövendőre és hely­zetüket meggyökeresitsék. De a nagy tömeg, a nép milliója elbó­dul. Egyrészt elhagyja egyszerű életét és belekóstol a nagy igényeknek csalfa izébe, mely őt rövid idő múlva nagy csalódásba, kiábrándulásba és még nagyobb elégedetlen­ségbe veti, másrészt még nagyobb pénz- .szomjba kergeti, úgy, hogy eszközöknek megválogatása nélkül, a józan és emberséges érzések híján minden más társadalmi osztály­nak kizsákmányolására törekszik.. Irae, e háborús időben közszájon forog .a vélemény hogy csak a népnek van pénze. A nép kezében olyan pénznemek bősége fordul meg a minőt generáczió még nem lá­tott. Ugyan ki irigyelné ezt a szerencsés helyzetet? Ki ne óhajtaná, hogy ömöljék ez a bőség a nép talajába, ielemelésébe, megizmosodásába. Tagadhatatlan, hogy részben igy is lesz. Adatokat közölhetünk, melyek arról tanúskod­nak, hogy a nép egyes vidékeken, pl. Bihar­ban, hogy más vidéket ne említsünk . . . adósságának huszonöt százalékát már tör­lesztette. Hogy a régi világ módjára kon­traktusokra ad embertársának kölcsönt. Hogy egyes takarékpénztárak a nép betéteiről ad­hatnak számot. Hála Istennek, hogy igy van. De az éremnek másik oldala is van. A nép sokat költ, mik kiemelik őt a maga ^puritánságából. A puczra, divatra áldoz. Pi­pereszereket vásárol. Mi lesz az ilyen nép­ből, ha majd a háborús időknek ő neki ked­vező forásai elapadnak ? De más tünet is van a népnek pénze lévén, nem tart drágának semmit. De ő maga ho- ribilis módon felbecsüli terményeit, munká­ját, mert a pénz után való vágyakozása ha­tárt nem ismer. Mert bizonyos gőgtől vezet­tetve hihal lélekből a méltányosság és az igazságosságnak megfelelő érték-itélet. Ez a jelenség bizonyára egyik nem éppen legkisebb forrása a piacok lelketlen- ségének. A kizsákmányolás, a maximális jólét tudata, mely nem törődik többé azzal, hogy a túlfeszített húr visszapattanhat és a vakmerőség őt is megsebezheti. Mindenesetre kell érkeznie a kiegyenlí­tés idejének és utjának. És kellő irányítás­sal ez a maximális jólét az állandó és áldá­sos közjólétre lehet nagy hatással. Adja Isten úgy legyen. , Fényes példája ennek a Bagamérban és Álmosdon f. hó 4-én és 5 én eszközölt gyűjtés. A katona otthon vezetősége nevében és képviseletében Főtiszteletü Dr. Ferency Gyula debreceni egyetemi tanár vezetése alatt 6 önkéntes, 6 kürtös és megfelelő j számú legénység jött ki Bagamérba és Al- mosdra 6 debreceni szekérrel a szeretet ado­mányok egybegyiijtéséie. A gyűjtést isteni tisztelet előzte meg a két egyház ref. templomaiban, ahol is Horváth Kálmán szentesi zenetanár — ön­kéntes katona — művészi orgona játékának elhangzása után Főt. Dr. Ferenezy Gyula ur lépett a szószékre s buzgó imádság után remek egyházi beszédet tartott a nagyszám ban egybesereglett ünneplő közönség előtt, melyben megható szavakban ecsetelte ide- jgenbe szakadt fiainknak ott a velünk együtt nem érző, sőt'ridegen viselkedő csehek közöti ; nehéz , helyzetét. Ékes szavakkal intette, buzdította ma­gyar véreinket, hogy ne hagyják el idegen ; országban levő katonáinkat, hanem szeretet [ adományaikkal édesítsék meg azoknak nehéz j napjait, akik a haza védelméért minden áldozatra méltán érdemesek. Sirt az egész gyülekezet a megható beszéd hallatára s a lelkes felhívásnak fényes eredménye lett. Délután hangos kürtjellel indultak meg I az adomány gyűjtő kocsik s a zsákok, ko sarak, perselyek mihamar megteltek. Búza, rozs, apró marha, pénz stb. nagy mennyiségben gyiilt össze a két községben, I ugyannyira, hogy a szeretet adományok ] egybegyűjtése és összeszámlálása még más­nap is tartott s a buzgó és lelkes gyűjtő I csapat hálatelt szívvel távozott el községünk­ből a roskadásig megterhelt gyüjtőkocsik gazdag tartalmát vivén magával messze I távolban levő fiaink sorsának enyhítésére. A falu romlatlan népe — melynek áldozat készsége e hosszan dúló háború alatt I már oly sokszor lett igénybe véve — ismét I kitett magáért. xMéJtó, hogy kulapot emel­jünk Bagamér és Álmosd község lakói előtt j s mint követendő nemes példát tüntettük fel ! minden igaz magyar község előtt az ő szív­ből jött áldozatkészségüket. Követésre méltó példa, A debreceni Katona Otthon megteremtői s gondozói minthogy a 39. gy. e. Königrätzba és Jaromirba helyezték át, az idegenbe távo­zott Hajdú- és biharmegyei katona fiuk iránt érzett mély szeretetből indíttatva, ott a messze Csehországban is létre hozták az annyira bevált s a katonák körében nagy népszerűségnek örvendett Katona Otthont. Természetesen ez igen nagy áldozattal létesülhetett, de az erős akarat legyőz min­den akadályt. Bíztak a nemesszivü alapítók a faluk áldozatkészségében s valóban nem is csalódtak. .------r.:-------* Az érmihályfalvai Za mboy Janos. | vasuti t4tikar egy derék, érdemes tagja hunyt el folyó hó 13-án Budapesten, ahol súlyos betegségére keresett orvoslást. Zámboy Lajos vasúti I raktárnok 20 év óta áll a M. Á. V. szolgá- ! latában, melyből hat évet tölt Érmihályfal- j ván. Puritán becsületessége, fáradhatlan tevé­kenysége, de különösen szigorú hiAatalnoki kötelességérzetével nem csak elöljárói, de bajtárgai általános becsülését és tiszteletét is kivívta és őszinte részvét kisérte utolsó útjára. Képviselőtestületi közgyűlés. Érmihály­falva képviselőtestülete f. hó 11-én rendkívüli közgyűlést tartott P. Kovács Sándor elnök­lete alatt. A gyűlés első tárgya Dobozy j Kálmán főszolgabíró megkérésére volt, amely- I ben lelkes szavakban kérte a képviselőtes- j tületet az ellenség által elpusztult falvak i újraépítésére adományok gyűjtése iránt. A képviselőtestület maga részéről 100 koronát szavazott meg Biharfalva céljára és elren delte, hogy az esküdtek házról-házra járva gyűjtsenek a magasztos célra. A ménló állo­más létesítése ügyében a megfogyatkozott lóállományra való tekintettel 3-ban kéri meg­állapítani, a zabnak métermázsáját 28 K-ban, a szénát á q. 10 koronában állapította meg. Elintézett több illetőségi ügyet, a tanonc­iskola 1914—1915. évi számadását 2222 K bevétellel, 2220 K kiadással elfogadta; az 1915—16. évi tanonciskolái költségvetést 1531 K 64 fillér bevétel, 2250 K kiadással, tehát 1018 K 36 f. deficittel elfogadta és elhatározta, hogy az 1018 K 36 f. fedezetére államsegélyt kér. Ezzel a gyűlés végett ért. Bimbóhullás. Súlyos csapás érte Fésűs Albert szatmári kir. főmérnököt. Fiacskája Bandika, Érmihályfalván nagyatyja Szatmári Sándor nyug: ref. lelkész házánál 4 és fél éves korában vörhenyben elhunyt. Temetése nagy részvét mellett folyt le. Rokkantak támogatása. Dobozy Kálmán főszolgabíró felhívta a járási községi elöljáró­ságokat, hogy a rokkant katonákat gyámo- litó és elhelyező bizottságba saját hatásköré­ben tagokat jelöljönek ki. Újabb adományok Biharfalva javára. Az érmihályfalvai vöröskereszt kórház vezetősége által Biharfalva javára kiadott gyüjtőiven újabban befolyt adományok: Mozi bevétel 44 K 90 fillér, Weisz Dávid 2 K, N. N. 2 K, Konrád László 5 K, Dr. Bujanovics Rudolf 5 K, Kocsár Árpád 50 K, Mozi be­vétel 75 K 20 fillér, Szemethy Elemér és neje 10 korona. Vasúti karambol. Hétfőn éjjel az érse- lendi vasúti állomáson egy üres és egy se­besültekkel megrakott vonat összeütközött. Különös Isteni gondviselés folytán sebesülés nem történt, de az üres vonat négy kocsija felborult és összetört. Az összeütközés ügyé­ben a M. Á. V. üzletvezetősége szigora vizsgálatot indított. A köztisztaság érdekeben. Zoó frMn rendőrbiztos, ebben a rettenetes járványo« időben hivatása teljes tudatában végzi, neM* és fáradságos hivatalát. Különösen a köz­egészségügyi és köztisztasági ügyekre fekteti a fősulyt, amely egyedüli ellenszere a jár­ványok fellépésének és elterjedésének. Folyó hó 14-én egész sorát jelentette fel a ható­sági ellenőrzés alatt álló üzlettulajdonosoknak, közöttük természetesen 15-ikszer a vasúti ven­déglőt is s általában erélyes fellépésének kö­szönhető, hogy dacára a megcsappant rend­őri létszámnak, a város köztisztasági helyzete kielégítő. Sajnos azonban, hogy a községi főorvos ur még mindig nem kezdte meg a szokásos negyedévi vizsgálatok teljesítését,. pedig ezt a vármegyei szabályrendelet szigorúan előírja!!! Katonaság Bagamérban. Bagamér község­nek is kijutott a beszállásolás örömeiből. 1200 többnyire idegen ajkú katona lett oda vezényelve. Hogy meddig lesznek ott, senki sem tudja, de hogy nem túlságosan örven­detes ez a dolog, az már bizonyos. A drága­ság, — mely eddig is tűrhetetlen volt — a legmagasabb fokra hágott s ennek legjobban és legelsősorban a fixfizetésből élő lateiner osztály issza meg a levét. Panasz. Vidéki dohányárusoktól több- felől az a panasz érkezett hozzánk, hogy Pollák Mór érmihályfalvai tőzsdéé nem ké­pes a vidéki dohányárusokat elegendő kész­lettel ellátni. Hótről-hétre félig üresen jön­nek vissáa a dohányos zsákok s fizetheti ingyen a fuvart a falusi kis kereskedő és a mellett a vevő közönség őket szidja a hiány miatt, nagy ártatlanul. Sürgős é* erélyes intézkedést kérünk és várunk. Utak helyrehozatala. A szolgabirói hivatal szigorú rendeletet intézett Érmihályfalva elöljáróságához, hogy a f. évi közmunka erő felhasználásával, az időközben elromlott, gödrös, kerékvágásos vicinális utakat azonnal hozassa rendbe és erről szeptember 20-ig hozzá teg3ren jelentést. Megszökött muszkafoglyok. A nagyváradi lat szert, káptalan bagaméri gazdaságában 30 muszkafogely volt kint gazdasági mun­kára. Ezek közül 4 meglépett, köztük egy zsidóból lett baptista is. A csendőrség azon­nal hozzálátott a nyomozáshoz s a zsidó­baptistát sikerült is a margitai erdőben el­csípni, mig a többi háromnak még ezideig nem akadtak nyomára. Minthogy a megszö­kött foglyok csak oroszul beszélnek, egész biztos, hogy nem fog sikerülni nekik a szökés s csakhammar vissza fogják őket terelni a fogoly táborba. Öngyilkosjelölt. Nagy ribbiliót csinált kedden délelőtt a vasúti állomáson egy fa­lusi asszony, aki a katonasághoz bevonuló férjét kisérte a vonathoz. Valami csekélység felett összeveszett férjével és mindenáron a vasút elé akarta dobni magát. A vasúti sze­mélyzet igyekezett lecsilapitani az elkesere- i dett menyecskét, de mikor ez uem sikerült

Next

/
Thumbnails
Contents