Közérdek, 1915. január-június (8. évfolyam, 1-25. szám)
1915-12-06 / 23. szám
KÖZÉRDEK 5-ik oldal. 1915. december 4. 23-ik szám. Miuiennemü rtihanemiiek, csipkék« feilöltök, függönyök, teritök, sző' nyegek legtökéletesebb festéseBőrkabátok, keztyük festése. ! ! Minta után való festés I ! Hauffe villany- és gőzerőre herendezett ruhafestö és vegyitisztitó Nagykárolyban Kölcsey-utca I. sz A róin. kath. templom mellett. Műhely: Petöti-utca 59’ naasssässsssh bármely kényes szinü és gazdag diszitésü ruhanemüek vegyileg tisztittatnak. Plisé-gouvré. Plüsh és bársonyok gőzölése. Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek Egy pesszimista ember naplójából. — Monológus. — Hőseink odakiinn harcolnak. Tudom. Úgy harcolnak, mint az oroszlánok. Ezt nem csak én tudom, hanem az. eliegséges táborokban nálainnál is jobban tudják. Hőseink győznek minden fronton. Ezt is tudom. De az ellenséges táborokban — ha tudják is — ezt nem akarják semmiképen elismerni. Ez sem baj. Ma eltagadják, holnap nem ismerik el, honapután pedig már kegyelem Tt könyörögnek. Helyes. Ez a dolog rendje. Milyen könnyű dolgok van a hősöknek j Csak neki mennek a muszkának, szerbnek, franciának, meg minden féle nópségkotyva- léknak. De szurony van a kezükben, töltény a puskájukban. Nekik szabad az ellenséget szúrni, lőni ott, ahol találják. Itthon is folyik harc. Nem muszkával franciával, szerbbel, hanem a hús , zsír , tojás-, búza-, kenyór-drágitókkal. És most látom, mennyire igaz az mondás, hogy a ruha teszi az embert. Odakiinn katona ruhában szabad az ellenséget vágni, lőni, amint tetszik. Ide benn pedig akik a belső ellenség rohamai ellen kénytelenek védekezni, sem szuronyt, sem puskát nem használhat nak. A törvény védelme miatt csaknem meztelenül kell küzdeniük a saját, a hozzá- joktartozók, a jövő , generáció élete fönntartásáért. Odakiinn a harcoló katonák legalább jól esznek, isznak, melegszenek (sőt néha jobban is, mint ahogy kiváltak), itthon: épen a küzdők éheznek és fáznak. Majd aztán, mikor diadalmas csaták végén künn harcoló hőseinek visszatérnek : kapnak itthon letarolt mezőket, kiéhezed és kizsebelt -családokat amelyek mezte en karja- kat fogják feléjük nyújtani. Lövészárkokban harcoló hőseink valószínűleg irigyelnek bennünket, a puha párnán fekvőket. Mi azonban föltétlenül irigyeljük a lövészárkok hőseit azért is mert hősök, azért is, mert jóllaknak, végezetül pedig azért, mert szuronnyal és puskával intézhe tik el ellenfeleiket. Gy. V. Csak frakkban és lakkcipöben. Marinkás György egyszerű kocsisember Nagykárolyban. Egész nap dolgozik, küzd a megélhetésért, örvend, ha megkeresi a mindennapi betevő falatot. Marinkás György a napokban a gazdája megbízatását teljesítendő, egyik üzletben bevásárolni járt. Az utcán egy katona ismerősével találkozott, aki épen nősülni szándékozván, arra kérte őt, hogy legyen tanúja a polgári esketésnél. A darék hadfinak sürgős volt a dolog, mert csak épen annyi ideje volt, hogy átvegye az anyakönyvvezető áldását, azután mennie kellett a harctérre, meit hát így kívánta a haza . . . Marinkás1 eleintén szabadkozott. Munkás ember lévén, nem járhat ünneplőbe az utcán, hát hogy jelenjen meg a tekintetes állami anyakönyvvezető ur előtt ily piszkos ruhában. A vitéz azonban eloszlatta kételyét. Nem a ruha után ítélik meg komám az embert, hanem állami hivatalba megyünk s kendnek, mint tanúnak nem kell olyan nagyon kiöltöznie. Marinkás György hallgatott a szóra és megjelent tanúként az anyakönyvvezető előtt. De ugyancsak megjárta ám 1 Egyszerűen j nem fogadta el tanuképen, mert nagyan lisztes volt a ruhája és illetlennek tartották azt, j hogy ilyen kosztümben merészkedett megjelenni az állami anyakönyvvezető előtt. Marinkás György busán jött el az anyakönyvvezetői hivatalból s bejött a szerkesztőségbe és elbeszélte a dolgot. Helyt áll minden szóért és bizonyítani is tudja tanukkal, hogy igy esett meg vele a dolog. Hát bizony szomorú egy história ez, mert mi nem ismerünk olyan törvényt, amely azt írná elő, hogy a tanúnak, mégha egyszerű kocsis is az illető, az állami anyakönyvvezető előtt frakkban és lakkcipőben kellene megjelennie ?! ? 1 A tél nyomora. A korparéti gazdaság feljelentést tett a rendőrségnél, hogy a birtokot körülvevő akácfából 50 darabot ismeretlen tettesek kivágták és elloptak. A rendőrség a tetteseket, — akik a tél nyomorával védekeznek, feljelentette a bírósághoz. A harctéren elhalt ismeretlen katona-tetemek és a hadsereg kíséretében képcsoportja a hözátartozó személyleirásokkal a városi kiadóhivatalban közszemlére ki van téve, ahol azokat az érdeklődők megtekinthetők. Züllö gyermekek. A rendőrség több feljelentést tett fiatalkorú gyermekek ellen a szatmári kir. törvényszék, mint fiatalkoiu bírósághoz lopás és kisebb bűncselekmények miatt. A kir. törvényszék november hó végén Nagykárolyban tartott tárgyalásain a kir. ügyész indítványára több kiskorút javitó intézetbe utalt. Közgyűlés. Nagykároly, r. t. város kép viselő testületé állal 1915, év d cember 5 napján délelőtt 10 órakor a városháza ta- náslermében rendes közgyűlést tart. Tárgy- sorozat: 1. Az 1916. évi házipénztári kőit- ! ségvelés végrehajtása tárgyában intézkedés. 2. Előterjesztés az 1915. évi költségvetés keretében hitelátruházás engedélye iránt. 3. Az 1916. évi villamosúm költségvetés megállapítása. 4' A Ill-ik hadi kölcsönből jegyzésre vonatkozólag kiadott belügymiuisteri körrendelet bemutatása, o. M. kir. belügyininister ur határozata Tóth Sándor városi Írnok iktatói pótlékára vonatkozólag. 6. Heves megye alispánjának megkeresése a szatmári 12-es honvédek üdülői karácsonyi megajándékozása iránt. 7. A legtöbb adót fizetők 1916. évi névjegyzékének megállapítása. 8. Nagy József nyug. állami végrehajtó kérelme házbér leengedés iránt. 9. Alispán urnák burgonya készlet beszerzésére vonatkozó rendeletére intézkedés. 10. Angeli Mária és törvénytelen gyermekének illetőségi ügye. 11. Nagy János es családja illetőségi ügye. 12. Tóth Erzsébet és törvénytelen gyermeke illetőségi ügye. 13. Az 1915. november 26-iki pénz- tárvizsgálat eredményének bejelentése. Újabb loosztalyozás. A m. kir. honvédelmi miniszter elrendelte a lovaknak és jármüveknek újabb összeírását. Az osztályozás 1916. évi február hó 15-étől kezdődőleg fog ineg- ejtetni. Hadiszolgáltatás megtagadása. A m. kir. honvédelmi miniszter szigora rendeletet in-1 tézett az összes törvényhatóságokhoz, amelyben figyelmezteti őket, hogy azokkal szemben, akik a hadiszolgáltatást megtagadják, a - legszigorúbban járjanak el. Az ilyen j egyének a törvény értelmében két hónapig I terjedő elzárással és hatszáz koronáig terjedhető pénzbírsággal büntetendők. Ferbliznek a magyarok. Hogy a falusi embernek milyen jó dolga van, azt felesleges ecsetelnünk. Bizonyítja az állandóan látogatott korcsma és a lépten-nyomon elkerüli Istenháza. Meg van mindenük, amit csak szemük-szájuk kíván, sőt jut egyebek között egy kis kártyára is. Az érendrédi csendőrség múlt hó 22-én este éppen akkor lépett be be Érdengeleg községben a Guttmann Her- manné korcsmájába, amikor Duka Petra, Nyegrán János és még egy társa javában ferbliztek. Természetesen vége lett a játéknak és csend éber őrei magukhoz véve a 32-es bibliát, megtették a feljelentést a ferb- liző gyászmagyarok ellen. Hunyadi-utcai csendélet. Arra kérjük a rendőrlőkapitány urat, szíveskedjék a Hunyadi-utcán a reggeli órákban egyik alkalmazottjával a köztisztaság érdekében szemlét tartani. Megdöbbentő állapotokat fog az illető tapasztalni. A járda tele van szennyel, piszokkal úgy, hogy arra járni egyáltalán lehe- : tétlen. Különösen a Blum-féle vendéglő i előtti járda viseli magán az éjjeli mulatozás ■ eme maradványait, amelyet nem takarít el í senki, pedig a korcsma tulajdonosnője már löbb alkalommal lett arra figyelmeztetve. Sürgős intézkedést kérünk. (A Hunyadiutca lakói.) Sertéspestis. Mándy Géza börvelyi gazdaságában a sertéspestis fellépése constatál- tatván, a hatóság megtette az intézkedést az elszigetelés iránt. Gondos anyák a hideg időszak beálltával megfogadják az orvosi tanácsot s gyermekeiknek Csukamájolajat adnak. E célra legajánlhalóbb a ZOLTÁN-féle, mert kellemes izü, szagtalan s ezért gyermek, felnőtt szivesen veszi. Egy üveg ára K 2-80 a gyógyszertárakban. A 42—50 éves bevonulása előtt keresse fel az Első Magyar Általános Biztositó Társaságnak az Önsegélyző Népbanknál levő í'öügy- nökséget, hol 30,000 koronáig biztosíthatja magát a háború veszélyeire minden pótdíj nélkül a rendes díjtételek mellett. Ezen hazánk egyetlen legnagyobb magyar biztositó társasága már eddig is óriási összeget fizetets ki a háborúban elesettek hozzátartozóinak é- igy nem csoda, ha mindenki bizalommal fordul hozzá is igyekszik magát bisztositani, hot zátartozóiról gondoskodni. Á biztosított tőkét minden levonás nélkül a legrövidebb időn folyósítja a kötvényben megjelölt kedvezményezettnek. ÉRMELLE k. Érmihályfalva. A háborúból, mindenki kiveszi a részét. Mindenki kivétel nélkül. Bármily valószi- nütlenül hangzik is, de igy van. A háborúban minden emberre rá van róva egy kötelesség és az teljesiti a maga módja, tehetsége, egészségi állapota szerint. Az emberiség legeleje, egészséges férfiam k a harctéren küzdenek. Fiatal életüket adják oda a hazának. Otthagyva családjukat, vérrel bemocskolt barcmezőkön törtetnek előre gyermekeik boldogságáért. Szennyes fedezékekben kuporognak, reszketnek, fáznak havas éjjeleken. Holttesteken gázolnak rohanva, inig egy srapnel el nem találja őket, vagy le nem vágják kezüket lábukat. A szerencsését, akibe nagyon mélyen fészkelte be magát az élet csirája, elviszik messzire idegen földre élni, szenvedni. Aztán jön az éhség százféle fajtája a fázás, a kin. Nehéz volna leirni mindent, hogy mit áldoznak ők a hazának. Elégedjünk meg az. , hogy hősök ők, csodálatos hősök akik
