Közérdek, 1915. január-június (8. évfolyam, 1-25. szám)

1915-11-06 / 19. szám

6-ik oldal. KÖZÉRDEK 1915. november 6. 19-ik szám. hoz és a hősök sírjához összegyűlt nagy számú közönséghez. „Boldog az a szüle és az a hitves — monda többek közölt aki ily rendkívüli időben maga díszítheti fel eihalt hősének sírját. Bol­dog az a szüle vagy-hitves aki legalább tudja elhalt hősének sírhelyt t. De ám megtörve áll az aki csak tudja, hogy szeretett fia vagy férje nincs az élők között. —- de sírhelyét nem tudja. Vigasztalódjanak azok a jelen példájá­val, hogy mi messze vidékről ide származott más orszságok katonáinak sírját ép oly sze­retettel virágoztuk fel, mint sáját véreink sírját. Hol ember él, kiben szív van, minde­nütt kegyelettel adóznak ma a névtelen hő­söknek is. És aki ezen sírokhoz jött ma ki, kegyeletét leróni, az messze fekvő hozzólar, tozója iránti kegyeletét is lerója, s megvigaszta­lódva (hegyen el innen, mert az Isten egy- s az minden holjen van.“ ,,Búcsúzzunk el hősi halált hait bajtársa­inktól, 5 hatalmasság zászlaját hajtsuk meg előttük. Tiszlegjünk nekik I Katonák ! Ha be­állót az ősz, ha eljött halottak estéje, min­denkor szakítsatok egy virágot, vigyétek ki a bajtársak sírjára, tegyétek szivük felé. Az a virág lesz a hazaszeretet elhervadhatatlan vi­rága, ez fogja megsúgni nekik, hogy inig igazi férfiak és honleányok lesznek a világon, a hősök elfeledve nem lesznek, és elismerés­sel dicsőségei és cserkoszoruvei fogunk nekik áldozni. Imádkozzuk.“ Ezután Szőke János plébános megál­dotta a hősök sírjait és imát mondott az ele­settek lelki iivdéért. A hősök sírjára koszorút helyeztek a kórházon kívül Bujanovits Bóláné, ' Ftrencz Istvánná, Munkácsi Lajosné, Szigeti Györgyné, Papp Jánosné, Pástyán Lászlóné és még számosán, kiknek nevét nem sikerült meg­tudni. A virágok koszorúba fonása körül Dr. Andrássy Ernőné, Andrássy Erzsiké, Pallaghv Gyuládé és Őzv. Bálint Lajosné fáradoztak, kiknek, úgyszintén mindazoknak, kik a sok szép virágot össze hordták, ez utón mond köszönetét a kórház vezetősége. Halálozás. Lapzártakor a legnagyobb részvéttel értesülünk, hogy dr. Klein Jenöné, ér- mihályfai gyakorló orvos neje, hoszas szenve­dés után Debrecenben elhunyt. Halálát öt apró gyermeke és igen kiterjedt rokonság gyászolja. Előléptetés. A MÁV. igazgatósága Vájt Antal állomásfelvigyázót a B. IX,3, Báthory Miklós raktárnokot a B. IX 2. fizetési osz­tályba léptette elő. Gyűlnek a százezrek. Lovass Sándor ér- mihályfalvai nagybirtokos újabb bizonyitékát adta lelkes hazafiságának. Eddigi jegyzései megkoronázásául a IILik, hadikölcsönre 100,000 koronát jegyzett, az Érmelléki Egye­sült Takarékpénztár és Hitelbanknál. Képviselőtestületi közgyűlés. Érmihály- falva nagyközség képviselőtestülete f. hó 1-én rendkívüli közgyűlést tartott, melynek egye­düli tárgya a Illik badik.ölcsönre való jegy­zés ügyének végleges eldöntése volt. A köz­gyűlés élénk vita után kimondotta, hogy a badikölcsönt Budapesten a „Budapesti Első Magyar Iparbank“-nál jegyzi és jegyzéssel Jakab Rezső főjegyzőt és Kovács Sándor főbírót bizta meg. Újabb jegyzések hadikölcsönre. Az Ér­melléki Egyesült Takarékpénztár és Hitel­banknál az eddigi jegyzések összege a III-ik hadikölcsönre 256000 üorona, a Kereskedelmi és Iparbanknál 188000 koronára, a Gazda­sági Népbanknál 35000 koronára növeke­dett. Több világosságot! Ismét panaszt vet­tünk előfizetőink köréből az érmihályfalvai villanyvilágítás silánysága miatt. Ezúttal nemcsak a vibrálás, de az elmúlt héten a világításnak két ízben történt megszakítása miatt is. Intézkedést kérnek az elöljáróság­tól a panaszok orvoslása iránt és azzal ér­velnek, hogy ha a vállalat pontosan szedi a felemelt 9 fillér dijjat, adjon világítást is érette. A kisbirtokokért. Rendkívül üdvös intéz­kedéseket célzó rendeletet bocsájtott ki Frá­! tér Barnabás Biharvármegye alispánja. El­rendelte ugyanis, hogy a községi elöljárósá­gok nyomozzák ki és jelentsék be azokat a változásokat, amelyek az ingatlanok tulaj­donjogában 1914—1915. október 31-ig elő fordultak. A rendelkezés bizonyára a kisbir- tokok tulajdonjogának megvédését célozza és előkészítő munkája akar lenni annak az üdvös törvényjavaslatnak, mely a kisbirto- koknak 10 éven belüli átruházása meggátlá- sára irányul. Rézüstök beszállításának elhalasztása. A honvédelmi miniszter az aiispáni hivatal elő­terjesztésére megengedte, hogy Érmihályfal- váról, a hadvezetés céljaira requirált rézüs­tök, csak november 15 én szállíttassák be az illetékes hatósághoz. Szorulnak a Rostásék Az érmihályfulvai derék csendőrség fáradhatlan tevékenységgel nyomozza és deríti ki a lókötő cigányok vi- ! seit dolgait. Az elmúlt héten újabb három lólopási esetet hozott napfényre és megke­rült 3 ló, 1 kocsi és 3 lószerszám is. A bűn- lajstrom még nincs készen és újabb esetek kiderülése várható. Koszorumegváltás cimén Lovass Sándor 20 K t, dr. Andrássy Ernő 10 K-t, Kocsár Árpád 20 K-t, Tatos Lajosné 15 K-t aján­dékoztak az érmihályfalvai Vöröskereszt Kórháznak. Köszönettel nyugtázzuk. Helyreigazító közlemény. Az „Erineliék“ 1915. október 19 iki számában „Lopják a szőlőt" címmel, reám vonatkozóan megjelent közlemény valótlán, miért is rágalmazás miatt a büntető eljárást megindítottam. Cservák Anna. — terünket rendőrbiztosi jelentésből vettük. Elveszett vizsla. Érmihályfalván 10 nap előtt elveszett, (valósziniileg ellopták) egy kis növésű, hosszú szőrű, fekete fe­hértarka nőstény-vizsla. A nyomára vezetöeek 200 korona jutalom áll rendelkezésére kiadóhiva- talunKban. A kutya „Dóra“ névre hallgat. Anitán belátogat a konyhába. Megkóstolja a betegek számára készített ételeket, utasítások­kal látja el a gondnoknőt s ezek után még arra is van gondja, hogy érdeklődjék az irodai teen­dők iránt. Mindenre kiterjed figyelme, mindenkihez I van egy nyájas, lekötelező szava s mindenki- j ben társat lát az ember szeretet eme magasztos I munkája teljesítésénél. S amikor két órai fáradhatlan tevékeny­ség után leveti a fehér, ápolónői ruhát, a két ‘ jóságos szem, boldogságot árul el, amelyből az olvasható ki, hogy meg van elégedve magával, mert megtette azt, amit szive súgóit, amit hon ■ leányi kötelességből vállalt magára. De ezeket az angyali jóságokat még meg is koronázza Székelyhid Nagyasszonya. Ezreket áldozott és áldoz ma is a kórház fentartdsára. A grófi erdő dámvadjai hetenként kétszer is gazdagítják a sebesültek étlapját s a kifogy- hatlan jótékonyság a nehéz betegeket, a kastély pincéjének legjobb boraival látja el. És a Nagyasszony mindezekért nem vár sem hálát, sem közzönetet. Az ö nemes szive i távol áll a világi hiúságoktól, az ö angyali szivében csak az a tudat él; teljesíteni a haza iránti kötelességet. De mi, akik ismerjük az ö angyali jóté­konyságát, akiknek szive hevesebben dobog, ha látjuk őt, a lelkes honleányt, az irgalmasság legszebb munkája közepette, akik boldogok va­gyunk, ha az ö jótékony kezére egy csókot le­helhetünk, rajongó imádattal üdvözöljük Szé­kelyhídi Nagyasszonyát! Üdvözöljük a sokat szenvedett magyar katonák nevében, üdvözöljük a honért küzdő polgárok milliói szivéből fakadó, őszinte hála- érzetével és kérjük a Mindenhatót, hogy jutal­mazza meg ezt a jóságot azzal, hogy a boldog­ság legragyogóbb myrtus koszorúját fonja Szé­kelyhid Nagyasszonya . . . jótékony angyala, feje körül. Simkó Aladár. Székelyhid Székelyhid Nagyasszonya . leszólott palotájából, felöltötte mayára az nők fehér ruháját és belépett a Vöröskereszt Kórház szolgálatába. Mindennap kötözi az el­lenséges fegyverek okozt'a sebeket, vigasztalja, a beteg katonákat s lelke, vezetője lett a jótékonyság eme szent hajlékának. Valami magasztos áldozat kell legyen — a grófnő által honleányt kötelességnek minő­sített — alhatározásában. Mert. hogy valaki, egy főrangú úrnő, feláldozza kényelmét, szakít­son eddigi szokásaival, rajongásig szeretett gyermekei nevelését idegen kezekre — nevelő- nőre — bízza, ezen ténykedésben feltalálható a honleányt szeretet a gyöngéd lélek minden erénye: az ember szer etet és lelkesültség legra­gyogóbb gyöngye. Mert Stubenberg Józsefné grófné nem a látszat kedvéért vette fel az ápolónők fehér ru háját magára, s nem , azért jelenik meg a szé­kelyhídi Vöröskereszt 'Kórházban, hogy mint zlnöknö megmutassa, hogy érdeklődik a beteg és sebesült katonák iránt j de azért, hogy válvetve önkéntes ápolónő társaival, teljesítse mindazokat a feladatokat, amit az ápolónői tisztség előír s amik egy beteg ápolásához feltétlenül szük­ségesek. Mindennap; esőben, sárban pontosan dél­előtt 10 órakor, ott látjuk a Vöröskereszt kórház termeiben, ahol kötözi a sebesült katonák vérző, vagy heggedö sebét. Mindegyik sebesültet meg­kérdez óhajtása felöl s a legcsekélyebb dolog sem kerüli el figyelmét, amelylyel enyhíteni tudná a szenvedését, fájdalmát azoknak, akik a haza védelmében szérezték sebeiket, S mikor elvégezte az irgalmasság eme fenséges munkáját, akkor elbeszélget a betegek­kel. Érdeklődik sorsuk, családjuk felöl, vigasz­talja őket és lekötelező nyájassággal ajánlja fel segítségét számukra. Kitüntetés. Őfelsége Slätuer János nép­felkelő főhadnagy, székelyhídi kir. közjegyző­nek a harctéren szerzett erdetnei elismeréséül a „Signum LaudisM adományozta. Gyászmise. Az elesett hősök emlékére szerdán délelőtt a székelyhídi róin. kalh. tem­plomban Hagen János rám. kalh. plébános gyászmisi t mondott, amelyen nagyszámú és előkelő közönségen kívül reszt vett a helyben állomásozó katonaság tisztikara es a hivatal­noki kar is. Mise alatt a katonai zenekar gyászdalokat adott elő. Halálozás. Szebeny Gyula tb. kanonok, volt székelyhídi róni. kath. plébános Várad Szőlősön hosszas szenvedés után múlt hó 27-en elhunyt. Temetésén, amely a környék általános részvéte mellett folyt le, részt vet­lek: Gróf Slubenberg József, gróf Pongrácz István nagybirtokosok és Hágen János rótn. kath. plébános is. Adományok a Vörökereszt kórháznak. A székelyhídi Vereskereszt kórház részére özv. Reviczky József szül. Pongrácz Irma grófnő és gróf Stubenberg József 100—100 koronát és egy ismeretlenül maradni akaró nemesszivti adakozó 10 koronát adományoztak, mely adományokért ez utón is hálás köszönetét mond: a vezetőség. Az elhunyt hősökért. A Székelyhidon elhunyt hősök sírját hétfőn este a Vöröskereszt Egyesület vezetősége kivilágította és koszorúk­kal halmozta el. A temetőben a következő katonák pihemk örök álmukat: Grabének József, Dekker Vilmos és Vidánek József Bíróság végrehajtó nélkül. Kollarik Béla végrehajtónak a katonasághoz történt bevonu­lása folytán, a székelyhídi kir. járásbíróság végrehajtó nélkül maradt. A mindjobban sza­porodó végrehajtási ügyek azonban elkerül­hetetlenül szükségessé teszik egy állandó vég­rehajtó alkalmazását, miért is Zsiga Lajos kir. járásbiró előterjesztést tett Papp Károly vezető járásbirónak, hogy Kollarik helyének helyette­sítés utján leendő betöltése iránt intézkedni szíveskedjék. A vezető járásbiró előtérjesztóst tett a törvényszéki elnöknek a helyettes sürgős i kirendelése iránt.

Next

/
Thumbnails
Contents