Közérdek, 1915. január-június (8. évfolyam, 1-25. szám)
1915-11-06 / 19. szám
19.15. november 6. 19-ik szám. 5-ik oldal. KÖZÉRDEK sei az arcába szúrt. A gyermek sikoltására kiszaladtak a házból és a merénylő elmenekült, de miként később kiderült, elvitte a család két tyúkját is. A súlyosan sérült gyermeket orvosi ápolás alá vették és a gyilkossági kíséretről értesítették a rendőrséget, ahol dr. Falussy Alajos alkapitány a nyomozást megindította és oiy erélyesen vezeti, hogy a merénylő letartóztatása csak óráa kérdése. Vörheny. Csanáloson a vörheny járvány- szerüen féllépvén, a szolgabirói hivatal megtette az intézkedést az elszigetelés iránt. A tüzkereszt. Korábba» már megírtuk, hogy a király uj rendjelet alapit. Az uj rendjelet, amelynek neve tüzkereszt, nemsokára ki- oszják. A tüzkeresztnek kétosztálya lesz: az elsőt az kapja, 'aki a tüzvonalban, a másodikat az aki a hadtápkörletben teljesít szolgálatot. A tüzkeresztet minden katona megkapja, aki a harctéren küzdött vagy szolgálatot telejesitett. Az uj kitüntetést, mint a nemetek a vaskeresztet, a gomblyukba tűzve fogják viseni. Maximálják a petróleumot. A kormány a legközelebbi napokban rendeletet bocsájt ki, amelyben a petróleum árát maximálni lógja. Hir szerint a petróleu nnak csak 60 fillér lesz literje. Addig is jól teszi, aki a petróleumvásárlásnál elővigyázatos lesz. Furcsa. A hadseregszállitás rideg furcsaságai közé tartozik a következő história. A m. kir. honvéd gyalogezred központi parancsnoksága pályázatot hirdetett kétszázezer darab báránybőr mellénynek a honvédség számára való szállilára. Az országból összesen vagy harminczan pályáztak, köztük a Makói Hírlap szerkesztősége is s a szerény ezég csak kétszázezer darab bárány bőr rnelény, tehát az egész mennyiség Készítésére válalkozik 420 ezer K összeg erejéig. Tudvalevőleg a kormány az érdekelt iparosok kérelmére megköveteli, hogy a pályázók szakmabeli ezégek legyenek. Miként lehetséges akkor, hogy amig a munkannélkülisóg dühöng : addig vala mely lapszerkesztőség pedig kaphasson katonai szücs- inunkára megrendelést, ha mindjárt kormány- párti is az a lap, amelyet a takácsredaktorok szerkesztenek ? Hogyan lehessen megtudni, vájjon a fazékban főzött gomba mérges-e vagy nem? Nagyon egyszerű ennek a titka és mégis nagyobb szerencsétlenségektől, sőt haláltól menthet meg. — Nem kell tehat egyebütt tenni, mint a fazékba, melyben a gombát főzzük, be kell dobni egy-két száll petrezselyem zöldjét. Ha megsárgul, megfakul, akkor a gomba mérges. A petrezselyem olyankor is megsárgul, ha a fazékban levő gomba közt csak egyetlenegy mérges gomba van is. Véletlenül kerülhet a jó gombaközó egy-egy vad, a petrezselyem-próba ezt is megmutatja. ▲ hadifoglyokért járó ellátási dij. Somofymegye állandó választmányában egy földbirtokos azt indítványozta, hogy a gazdák számára az általuk igénybe vett hadifoglyokért a hadügyi kormány részéről kiutalt mai napi 1.20 korona ellátási dijat maguk a gazdák ajánlják föl a kárpáti falvak fölépítésére és az elesettek özvegyei, valamint a rokkant katonák javára. A hadügyi kormány nagy szolgálatot tett a magyar mezőgazdaságnak, amikor hadifoglyokat adott a gazdáknak, a hadifoglyok pedig bőven megszolgálták azt, amit elfogyasztottak. Lopások a vidéken. Papp Demeter, Papp János, Lachli Antal és Pranler István csoma- közi lakosok, özv. Butyán Jánosné kacsáit alaposan megdézsmálták és eladták azokat Darabán Jakab ottani lakosnak. A csendőrség lefülelte őket és feljelentette a királyi ügyészséghez. — Penészleken Kabay György és Kovács János betörtek Manis Sándorné kamarájába és onnan tengerit loptak. Úgy ők, valamint az orgazda kézre kerültek. Testvérek találkozása a hadifogságban. Megható jelenet játszódott le a tasnádi járáshoz tartozó Girolti tanyán. Az ott dolgozó orosz hadifoglyok egyike, mint beteg a nagykárolyi kórházba kerülvén, több napi ápolás után egészségesen haza lett boesájtra. Hazautazás közben, útja a Tóth-féle gencsi birtokon vezetett keresztül, ahol szóba eredt a juhászi tisztet betöltő egyik orosz hadifogollyal. Kérdezősködött tölle, hogy kik vannak a Tóth-tanyán az oroszok közül. A válaszból megtudta1 azt, hogy testvére alig 10 kilométerre mint fogoly már hetek óta él a Tóth tanyán. Természetes, hogy engedélyt nyert gazdájától testvére meglátogatására, amely hétfőn mégis történt. A két testvér találkozása megható látvány volt, akik sírva borultak egymás karjai közé. Másutt. Nyíregyházán — mint egyik ottani lapból olvassuk — igy van: Hala Jenő polgármester kezdeményezésére, — akinek egyik legfőbb gondját a város élelmiszerrel való ellátása képezi, — a város nagyobb mennyiségű libára és kacsára csinált kötést. Ma értesítést kapott a város, hogy a kötés első részlete; egy waggon liba és kacsa a város cimére feladatott. A szállítmány valószínűleg holnap érkezik meg Nyíregyházára és a libákat és kacsákat a város azonnal áruba bocsátja. Természetes, hogy a városnak ez alkalommal is, mint más élelmiszernél, nem célja a nyerészkedés, hanem csupán a közönség élelmiszerrel való elátása. A libák és kacsák árát csak holnap fogják meghatározni, e helyen emlitjük meg, hogy a város által beszerzett káposztából még mindig nagy tneny- nyiség áll a közönség rendelkezésére. A ká- \ poszla-árusitás egész nap folyik a városháza udvarán. Kassán ellenben malacokat hizlal a vá-1 i’os a lakosság közt leendő kimérés céljaira, j Több száz malacot vett Kassa és ezeket házi- kezelésben hizlalja ujeszlendeig s akkor megkezdi a vágást. A város lakossága — mondja a Kassai Hírlap — elkerüli a zsirinseget, mert j beszerzés tovább is tart és igy a város állandóan fog sertéshúst és zsirt szolgáltatni a közönségnek. Azt csak mellesleg jegyezzük fel, mint érdekes ötletet, hogy a város felhívta a lakoságot, hogy adakozzék moslékot a városi sertések hizlalására. A katonaság a a saját részére leolt marhák vérét és egyéb hulladékot szintén felajánlotta a város malacainak hizlalására. Ezen kivül Kassa városa nagymennyiségű juhot is vett Kolozsvárról. És nállunk? . .. . Jól fütött szobában pipaszó •inellett goldolkoznak arról hogy talán tenni is kéne valamit. Szerbia és szerbek címmel jelent meg egy rendkívül érdekes fézet, amely a legaktuálisabb hadszíntér országát és népét, Szerbia kivonatos történetét ismerteti. Térképével ellátott kis füzet tartalma a következő: A szerb nép török uralom alatt. A török ivázió. A felszabaduló harc. A belső viszonyok fejlődése egészen az állami önállóságig. Gazdasági és szociális állapotok. A szerb hadsereg Az osztrák-szerb viszonyok. A füzet ára 50 fillér, minden könyvkereskedésben kapható. A fabeszállitó fuvarosokról hallatlan dolgokat beszélnek, de nem mesélnek. Mert ezek; a dolgok valóságok. És oly méretű embertelenségek, melyekre, nem vetemedik a legvadabb ellenség sem, ha városunkat megszállaná. Mert az ellenség vagyont elveszi, de igy nyúzni nem fogja, a legyőzőiteket. Hazaárulással egyenlő az ilyen kirablás. Nem is kell itt másképen eljárni, mint úgy elbánni velük, mint a hazaárulókkal. Ki kell dobni őket a magyarság kebeléből és megbélyegezni, mint olyanokat, a kik nagy és szent időben nem csak az emberi érzés, de a legelemibb hazafias érzés ellen vétkeztek. A súgás A kis iskolában, a hol a tanitó- kisasszony tanított, látogatást tett az igazgató. A kisasszony számtant tanított és egy- kis leánykától olyan háborús példát kérdezett melynek eredményeként kettőt kellett volna mondani. De a kis leány hallgatott. Az igazgató ur felemelt ujjával akart segiteni. Az ám, de észrevette egy szemfüles kis leány és rögtön ő is segiteni akart az igazgató bácsin, szólalván emigyen és hangosan: — Kisasszony, tessék megáldani egy ki- csint, az igazgató bácsi ki akar menni. Országos vásárok vármegyénkben. Nov. 8-án Nagykárolyban; 9-én Szamoskrassón; 10-én Nagysomkuton ; 11-én Királydaróczon ; 12-én Erdőszádán; 15-én Mátszalkán és Nagybányán ; 19-én Csengerben; 22-én Misztótfaluban és Szatmár Németiben; 29 én Krasz- nabélteken. Nagyapó pénze. Egyszerű kis történet, de beszédes. Az egyik bankban hopogó csizmában, kurta, fekete dolmányban galambősz ember jelent meg, aki reszkető kezekkel bogozta ki a kendőjében kötött hatosokat. — Szegény kis unokámnak Nagy-Orosz- országba pénzmagot küldenék, tekintetes uraim. Egy napig dolgoztam érte a patikárius kertjében, csak a rabbságban ne szenvedjen isnéget az én árva kis madaram. Itt van az atresz, a többit tudják már tekintetes uraimék. Mennyi az a pénz bátyám uram ? kérdezte a pénzt továbbitó hivatalnok. — Egy forint busz krajezár. Csak any- nyi, amenyi az én szegénységemtől telik. A tisztviselők meghatóban néztek a jó öregre. Nugtát is adtak a pénzről és mégis negyven korona ment el a 12-ős vitéz czimére Nagy-Oroszországba — a fogságba. A 42—50 éves bevonulása előtt keresse fel az Első Magyar Általános Biztositó Társaságnak az Önsegélyző Népbanknál levő főügynökséget, hol 30,000 koronáig biztosíthatja magát a háború veszélyeire minden pótdij nélkül a rendes díjtételek mellett. Ezen hazánk egyetlen legnagyobb magyar biztositó társasága már eddig is óriási összeget fizefett ki a háborúban elesettek hozzátartozóinak és igy nem csoda, ha mindenki bizalommal fordul hozzá is igyekszik magát bisztositani, ho- zátartozóiról gondoskodni. A biztosított tőkét minden levonás nélkül a legrövidebb időn folyósítja a kötvényben megjelölt kedvezményezettnek. Üzletáthelyezés, Van szerencsém a mélyen tisztelt megrendelőim szives tudomására hozni, hogy könyvkötőüzletemet a Jókai-utca 2. szám alól a Kaszinó-utca 10. sz. a. Manyák'féle könyvnyomda helyiségébe helyeztem át. Midőn a közönséget a legpontosabb é* leggyorsabb kiszolgálásról biztosítom, kegyes pártfogását kérve, vagyok, kiváló tisztelettel Betűkér Orbán könyvkötő. ERMELLEK. Érmihalyfalva. Halottak napja. Az idén különös kegyelettel ünnepelték meg országszerte a halottak napját. Több gyász borult a világra egy év alatt, mint máskor egy évtizedben. Ma mindenkinek van halottja, mert azok kik a hazáért haltak hősi halált, nem egy család halottjai, hanem mindnyájunké. Valahogy fogékonyabbek lettek az emberek a szenvedések és fáidalmak iránt és mindenki sietett az elhalt hősök iránti kegyeletét legalább egy száll virággal leróni. Az Érmihályfalvai Vörös Kereszt kórházban ápolt sebesült és beteg katonák is kivonultak hősi halált halt és az érmihályfalvai temetőben nyugvó bajtársaik sírjához. Akik járni tudtak gyalog, a szövetséges államok lobogóinak dísze alatt, a többinek pedig kocsikon. Magukal vitték a sok virágot, melyet kórház felhívására jó szivek hordtak össze és gyöngéd női kezek fontak koszorúkba. A temető legvirágosabb, legdíszesebb sírjai az elhalt hősök sírjai voltak. Mindegyikre jutott több koszorú, töméntelen virág és egész gyergya erdő. A sírok megkoszorúzása után, Dr. Andrássy Ernő a kórzház vezető orvosa, megindító szép beszédet intézett a katonák-
