Közérdek, 1915. január-június (8. évfolyam, 1-25. szám)

1915-11-06 / 19. szám

19.15. november 6. 19-ik szám. 5-ik oldal. KÖZÉRDEK sei az arcába szúrt. A gyermek sikoltására kiszaladtak a házból és a merénylő elmene­kült, de miként később kiderült, elvitte a család két tyúkját is. A súlyosan sérült gyermeket orvosi ápolás alá vették és a gyilkossági kíséretről értesítették a rendőr­séget, ahol dr. Falussy Alajos alkapitány a nyomozást megindította és oiy erélyesen vezeti, hogy a merénylő letartóztatása csak óráa kérdése. Vörheny. Csanáloson a vörheny járvány- szerüen féllépvén, a szolgabirói hivatal meg­tette az intézkedést az elszigetelés iránt. A tüzkereszt. Korábba» már megírtuk, hogy a király uj rendjelet alapit. Az uj rendje­let, amelynek neve tüzkereszt, nemsokára ki- oszják. A tüzkeresztnek kétosztálya lesz: az elsőt az kapja, 'aki a tüzvonalban, a má­sodikat az aki a hadtápkörletben teljesít szol­gálatot. A tüzkeresztet minden katona meg­kapja, aki a harctéren küzdött vagy szolgála­tot telejesitett. Az uj kitüntetést, mint a ne­metek a vaskeresztet, a gomblyukba tűzve fog­ják viseni. Maximálják a petróleumot. A kormány a legközelebbi napokban rendeletet bocsájt ki, amelyben a petróleum árát maximálni lógja. Hir szerint a petróleu nnak csak 60 fillér lesz literje. Addig is jól teszi, aki a petróleumvá­sárlásnál elővigyázatos lesz. Furcsa. A hadseregszállitás rideg furcsa­ságai közé tartozik a következő história. A m. kir. honvéd gyalogezred központi parancsnok­sága pályázatot hirdetett kétszázezer darab báránybőr mellénynek a honvédség számára való szállilára. Az országból összesen vagy harminczan pályáztak, köztük a Makói Hírlap szerkesztősége is s a szerény ezég csak két­százezer darab bárány bőr rnelény, tehát az egész mennyiség Készítésére válalkozik 420 ezer K összeg erejéig. Tudvalevőleg a kor­mány az érdekelt iparosok kérelmére megkö­veteli, hogy a pályázók szakmabeli ezégek legyenek. Miként lehetséges akkor, hogy amig a munkannélkülisóg dühöng : addig vala mely lap­szerkesztőség pedig kaphasson katonai szücs- inunkára megrendelést, ha mindjárt kormány- párti is az a lap, amelyet a takácsredaktorok szerkesztenek ? Hogyan lehessen megtudni, vájjon a fa­zékban főzött gomba mérges-e vagy nem? Nagyon egyszerű ennek a titka és mégis na­gyobb szerencsétlenségektől, sőt haláltól ment­het meg. — Nem kell tehat egyebütt tenni, mint a fazékba, melyben a gombát főzzük, be kell dobni egy-két száll petrezselyem zöld­jét. Ha megsárgul, megfakul, akkor a gomba mérges. A petrezselyem olyankor is megsár­gul, ha a fazékban levő gomba közt csak egyetlenegy mérges gomba van is. Véletlenül kerülhet a jó gombaközó egy-egy vad, a pet­rezselyem-próba ezt is megmutatja. ▲ hadifoglyokért járó ellátási dij. Somofymegye állandó választmányában egy földbirtokos azt indítványozta, hogy a gazdák számára az általuk igénybe vett hadifoglyokért a hadügyi kormány részéről kiutalt mai napi 1.20 korona ellátási dijat maguk a gazdák ajánlják föl a kárpáti falvak fölépítésére és az elesettek özvegyei, valamint a rokkant katonák javára. A hadügyi kormány nagy szolgálatot tett a magyar mezőgazdaságnak, amikor hadi­foglyokat adott a gazdáknak, a hadifoglyok pedig bőven megszolgálták azt, amit elfogyasz­tottak. Lopások a vidéken. Papp Demeter, Papp János, Lachli Antal és Pranler István csoma- közi lakosok, özv. Butyán Jánosné kacsáit alaposan megdézsmálták és eladták azokat Darabán Jakab ottani lakosnak. A csendőr­ség lefülelte őket és feljelentette a királyi ügyészséghez. — Penészleken Kabay György és Kovács János betörtek Manis Sándorné kamarájába és onnan tengerit loptak. Úgy ők, valamint az orgazda kézre kerültek. Testvérek találkozása a hadifogságban. Megható jelenet játszódott le a tasnádi járás­hoz tartozó Girolti tanyán. Az ott dolgozó orosz hadifoglyok egyike, mint beteg a nagykárolyi kórházba kerülvén, több napi ápolás után egészségesen haza lett boesájtra. Hazautazás közben, útja a Tóth-féle gencsi birtokon vezetett keresztül, ahol szóba eredt a juhászi tisztet betöltő egyik orosz hadi­fogollyal. Kérdezősködött tölle, hogy kik vannak a Tóth-tanyán az oroszok közül. A válaszból megtudta1 azt, hogy testvére alig 10 kilométerre mint fogoly már hetek óta él a Tóth tanyán. Természetes, hogy engedélyt nyert gazdájától testvére meglátogatására, amely hétfőn mégis történt. A két testvér találkozása megható látvány volt, akik sírva borultak egymás karjai közé. Másutt. Nyíregyházán — mint egyik ottani lapból olvassuk — igy van: Hala Jenő polgármester kezdeményezé­sére, — akinek egyik legfőbb gondját a város élelmiszerrel való ellátása képezi, — a város nagyobb mennyiségű libára és kacsára csinált kötést. Ma értesítést kapott a város, hogy a kötés első részlete; egy waggon liba és kacsa a város cimére feladatott. A szállítmány való­színűleg holnap érkezik meg Nyíregyházára és a libákat és kacsákat a város azonnal áruba bocsátja. Természetes, hogy a városnak ez al­kalommal is, mint más élelmiszernél, nem célja a nyerészkedés, hanem csupán a közön­ség élelmiszerrel való elátása. A libák és ka­csák árát csak holnap fogják meghatározni, e helyen emlitjük meg, hogy a város által beszerzett káposztából még mindig nagy tneny- nyiség áll a közönség rendelkezésére. A ká- \ poszla-árusitás egész nap folyik a városháza udvarán. Kassán ellenben malacokat hizlal a vá-1 i’os a lakosság közt leendő kimérés céljaira, j Több száz malacot vett Kassa és ezeket házi- kezelésben hizlalja ujeszlendeig s akkor meg­kezdi a vágást. A város lakossága — mondja a Kassai Hírlap — elkerüli a zsirinseget, mert j beszerzés tovább is tart és igy a város állan­dóan fog sertéshúst és zsirt szolgáltatni a közönségnek. Azt csak mellesleg jegyezzük fel, mint érdekes ötletet, hogy a város fel­hívta a lakoságot, hogy adakozzék moslékot a városi sertések hizlalására. A katonaság a a saját részére leolt marhák vérét és egyéb hulladékot szintén felajánlotta a város mala­cainak hizlalására. Ezen kivül Kassa városa nagymennyiségű juhot is vett Kolozsvárról. És nállunk? . .. . Jól fütött szobában pi­paszó •inellett goldolkoznak arról hogy talán tenni is kéne valamit. Szerbia és szerbek címmel jelent meg egy rendkívül érdekes fézet, amely a legaktu­álisabb hadszíntér országát és népét, Szerbia kivonatos történetét ismerteti. Térképével ellátott kis füzet tartalma a következő: A szerb nép török uralom alatt. A török ivázió. A felszabaduló harc. A belső viszonyok fej­lődése egészen az állami önállóságig. Gazda­sági és szociális állapotok. A szerb hadsereg Az osztrák-szerb viszonyok. A füzet ára 50 fillér, minden könyvkereskedésben kapható. A fabeszállitó fuvarosokról hallatlan dol­gokat beszélnek, de nem mesélnek. Mert ezek; a dolgok valóságok. És oly méretű emberte­lenségek, melyekre, nem vetemedik a legva­dabb ellenség sem, ha városunkat megszállaná. Mert az ellenség vagyont elveszi, de igy nyúzni nem fogja, a legyőzőiteket. Hazaárulással egyenlő az ilyen kirablás. Nem is kell itt másképen eljárni, mint úgy elbánni velük, mint a hazaárulókkal. Ki kell dobni őket a magyarság kebeléből és megbélyegezni, mint olyanokat, a kik nagy és szent időben nem csak az emberi érzés, de a legelemibb haza­fias érzés ellen vétkeztek. A súgás A kis iskolában, a hol a tanitó- kisasszony tanított, látogatást tett az igaz­gató. A kisasszony számtant tanított és egy- kis leánykától olyan háborús példát kérdezett melynek eredményeként kettőt kellett volna mondani. De a kis leány hallgatott. Az igaz­gató ur felemelt ujjával akart segiteni. Az ám, de észrevette egy szemfüles kis leány és rögtön ő is segiteni akart az igazgató bácsin, szólalván emigyen és hangosan: — Kisasszony, tessék megáldani egy ki- csint, az igazgató bácsi ki akar menni. Országos vásárok vármegyénkben. Nov. 8-án Nagykárolyban; 9-én Szamoskrassón; 10-én Nagysomkuton ; 11-én Királydaróczon ; 12-én Erdőszádán; 15-én Mátszalkán és Nagy­bányán ; 19-én Csengerben; 22-én Misztót­faluban és Szatmár Németiben; 29 én Krasz- nabélteken. Nagyapó pénze. Egyszerű kis történet, de beszédes. Az egyik bankban hopogó csiz­mában, kurta, fekete dolmányban galambősz ember jelent meg, aki reszkető kezekkel bo­gozta ki a kendőjében kötött hatosokat. — Szegény kis unokámnak Nagy-Orosz- országba pénzmagot küldenék, tekintetes uraim. Egy napig dolgoztam érte a patikárius kertjé­ben, csak a rabbságban ne szenvedjen isnéget az én árva kis madaram. Itt van az atresz, a többit tudják már tekintetes uraimék. Mennyi az a pénz bátyám uram ? kér­dezte a pénzt továbbitó hivatalnok. — Egy forint busz krajezár. Csak any- nyi, amenyi az én szegénységemtől telik. A tisztviselők meghatóban néztek a jó öregre. Nugtát is adtak a pénzről és mégis negyven korona ment el a 12-ős vitéz czimére Nagy-Oroszországba — a fogságba. A 42—50 éves bevonulása előtt keresse fel az Első Magyar Általános Biztositó Társa­ságnak az Önsegélyző Népbanknál levő főügy­nökséget, hol 30,000 koronáig biztosíthatja magát a háború veszélyeire minden pótdij nélkül a rendes díjtételek mellett. Ezen ha­zánk egyetlen legnagyobb magyar biztositó társasága már eddig is óriási összeget fizefett ki a háborúban elesettek hozzátartozóinak és igy nem csoda, ha mindenki bizalommal for­dul hozzá is igyekszik magát bisztositani, ho- zátartozóiról gondoskodni. A biztosított tőkét minden levonás nélkül a legrövidebb időn folyósítja a kötvényben megjelölt kedvezménye­zettnek. Üzletáthelyezés, Van szerencsém a mélyen tisztelt meg­rendelőim szives tudomására hozni, hogy könyvkötő­üzletemet a Jókai-utca 2. szám alól a Kaszinó-utca 10. sz. a. Manyák'féle könyvnyomda helyiségébe helyeztem át. Midőn a közönséget a legpontosabb é* leggyorsabb kiszolgálásról biztosítom, kegyes pártfogását kérve, vagyok, kiváló tisztelettel Betűkér Orbán könyvkötő. ERMELLEK. Érmihalyfalva. Halottak napja. Az idén különös kegyelettel ünnepelték meg országszerte a halottak napját. Több gyász borult a világra egy év alatt, mint más­kor egy évtizedben. Ma mindenkinek van ha­lottja, mert azok kik a hazáért haltak hősi halált, nem egy család halottjai, hanem mind­nyájunké. Valahogy fogékonyabbek lettek az emberek a szenvedések és fáidalmak iránt és mindenki sietett az elhalt hősök iránti kegye­letét legalább egy száll virággal leróni. Az Érmihályfalvai Vörös Kereszt kór­házban ápolt sebesült és beteg katonák is kivonultak hősi halált halt és az érmihályfal­vai temetőben nyugvó bajtársaik sírjához. Akik járni tudtak gyalog, a szövetséges államok lobogóinak dísze alatt, a többinek pedig ko­csikon. Magukal vitték a sok virágot, melyet kórház felhívására jó szivek hordtak össze és gyöngéd női kezek fontak koszorúkba. A temető legvirágosabb, legdíszesebb sírjai az elhalt hősök sírjai voltak. Mindegyikre jutott több koszorú, töméntelen virág és egész gyergya erdő. A sírok megkoszorúzása után, Dr. Andrássy Ernő a kórzház vezető orvosa, megindító szép beszédet intézett a katonák-

Next

/
Thumbnails
Contents