Közérdek, 1914. július-december (7. évfolyam, 27-37. szám)
1914-08-29 / 36. szám
2-ik oldal. KÖZÉRDEK 1914. augusztus 29. 36-ik szám. Legszebb ruhatisztitás Vegyileg száraz utón Hu fin jer ruhafestő, vegytisztító és gőzmosö-gyaréibau Felvételi üzlet: N a g y k él r o l y, Széchenyi-utea 43. szám. Elvolt-e rejtve a magyar, avagy elfeledve talán ? Elrejtve nem volt, elfeledve sem, csak megértve nem volt! A földnek rengése, ágyuknak dörgedelmes zenéje, fegyvereknek idegtépő ropogása kellett ahhoz, hogy, büszkén mondhassuk, mint hajdan régen : Él magyar, él Buda még . . . Csodás idők, legendás idők ! Minő zaj, minő tolongás volt Budavárában? A daliák, a leventék, hősök és hazafiak — mind hü és hazafi — a sokaság zömét alkották. A zengzetes magyar szó hangzott minden ajkon, a magyar dal gyújtó ereje csodákat müveit. A nemzet szónokai lettek a királyfiak. A leendő magyar király, Károly Fcroncz jóságos királyunknak üdvözletét hozta Buda várába a magyar nemzetnek, a magyar haza fiainak. Midőn a legmagasabb helyről származó meleg üdvözletét átadta, egyben a budai királyi várpalota erkélyéről buzditó, bátorító, lelkesítő beszédet mondott a mi édes magyar nyelvünkön a harczba menő fiainknak, gyermekeinknek. A mi tősgyökeres magyar főherczegünk, József főherczeg, nagy Nádorunk méltó unokája nemzeti szinti zászlót adott az ifjúságnak amely alatt tüntető felvonulásait tartotta. A palotája elé vonult dalos ifjúságnak beszédet tartott, melynek minden szavából a hazaszeretet melegsége sugárzott . . . Mesés idők ! A budai királyi várpalota erkélyén a Him nuszt, a magyar imát melyet a várpalota előtt megjelent sok ezer ember énekelt, feszes magatartással, katonának előirt üdvözlettel hallgatta végig leendő királyunk, Károly Fe- rencz József, Zita herezegasszony a magyarok leendő királynéja pedig versenyt énekelte a Himnuszt a néppel; a tömeggel együtt érezve, amely életet és vért áldó- j zott a Habsburgokért és áldozni fog mindenkoron hazájáért, koronás királyáért! A királyi várpalota Krisztina városi oldalán a mi fenséges fiunk a mi magyar hercegünk, József főherczeg a palota erkélyéről búcsúzott, mert felséges urunk és királyunk őt is a csatába parancsolta. Búcsúbeszédet intézett a sok ezernyi néphez mellette ált -— kibontott hajjal — hitvese, Auguszta fő herezegasszony, fenséges termetére a vörös kereszt egyesület egyszerű öltönye simult. A mi nemtőnk, a mi főherczeg asszonyunk mély megilletődéssel hallgatta a Hymnuszt, lelke, messze-messze jár ott a harezmezőn, hisz- a fenséges asszony hadserege veszi gondozásba sebesültjeinket. A fenséges asszony szivének nemességével, lelkének páratlan jótékonyságával fölötte áll herczegi származásának s igy Auguszta máris halhatatlan! — Csodás idők 1 Mesés idők / Rákóczi, Kossuth szelleme bebocsátást nyert a királyi várba . . . Rákóczi induló, Kossuth nóta . . . . . . Mindnyájan elfogunk menni . . . Magyarok imája Kölcsey Hymnusza, Vörösmarty Szózata . . . Mesés idők — csodás idők! Oláh László. Látogatás a kórházban. Az ápolónők kiképzése. A legnemesebb emberbaráti kötelesség teljesítés érzetétől áthatott asszonyok és leányok ; a vörös kereszt szolgálatába önként beálott ápolónők; már megkezdték a tanulást a helybeli közkórház termeiben. A tanfolyamra 200-nál többen jelentkeztek, akik közül azonban az elnökség egyelőre 25-öt vett fel, a többi jelentkező pedig ezek kitanitása után kerül a tanfolyamra. A felvett ápolónők névsora a következő : Dr. Schönpfiug Béláné, özv. Kompoiti Róbertné, özv. Kaimovits Ignácné, özv. Csillag Aladárné, dr. Kölcsey Ferencné, Buzgó György né, Ilosvay Belia, Nágele Anna, dr. Sternberg Gézáné, özv. Petróczy Lajosné, Kiszely Blanka, Matisz Irén, Thury Judit, Török Bálintné, Járay Juliska, Lovas Ilonka, Fied Endréné, Berey Margit, Szolomayar Anna, Melhouse Ottonó, ifj. Andrássy Je- nőnó, özv. Spitz Mórné, Péter Jolán, Pál Erzsébet, Veibli Róza, Kovács Teréz, Papp Elekné Szaniszló, Bara Zsuzsánna Mérk, Srádi Pálné, Luby Gézáné, Papp Béláné, Andrássy Ilona, Andrássy Irén, Szikszay Ágotha, Molnár Jolán. Az ápolónők tanitását dr. Sternberg Géza főorvos és dr. Blum József orvos teljesitik, akik a legnagyobb elismeréssel nyilatkoznak I tanítványaik lelkes szorgalma felől. A tanfolyam vezetője dr. Sternberg Géza igazgató főorvos, igazán emberfeletti munkát teljesít. Óriási elfoglaltatása, kiterjedt prak- szisa mellett, a pihenésre- és betegei látogatására szánt időt használja fel és oktatja egy héten 3 napon át a délelőtti és délutáni órákban is a lelkes női gárdát. Bámulatra méltó ennek a derék úriember nek az energiája. Az a gondos figyelem, amelyben a tanítványokat részesíti, az a lebilincselő nyájas modor, amellyel előadásait tartja, a folebaráti szeretet legmagasztosabb érzelmeinek elárulója. Tanítványai rajongó tisztelet és szeretet tel veszik körül és lelkesedéssel hallgatják szakszerű és értékes előadásait, amelyet gyakorlati kísérletekkel tart. A főorvos ur szives engedőimével, nikal-1 műnk volt egy ilyen előadáson részt venni. A kórház egyik nagytermében fehérruhás, fehér főkötős bájos női gárda álja körül a kísérletező asztalt, ahonnan' dr. Sternberg Géza főorvos eddigi előadásai felől kérdést intéz hozzájuk. Meglepők azok a könyed gondolkozás nélküli feleletek, amelyet kérdéseire kap és a lelkes asszonyok és leányok a sebkötés, cocain injectió, gyomormosás, formalinezés, fertőtlenítés, a sebek különféle válfajáról, stelarilzálásról, valamint a kötszerek ismeretéről teljes tudást eláruló jártassággal beszélnek. Az előadás keretében két gyakorlati bemutatás is volt. Egy gyomormosás és egy zúzott seb összevarrása és bekötése Spitzer Salamon irinyi kereskedőnél alkalmazták teljesen önállóan a gyomormosást Andrássy Irén és Szikszay Ágotha ápolónők, akik feladatukat szépen és sikeresen oldottak meg, úgy, hogy a deresedő Spitzer a két bájos fiatal leány láttára mosolyogva tűrte a müszerhasználat kellemetlenségeit. A másik feladatot, egy a szájon levő ütésből eredő hasadásos zuzódás bevarrását és bekötését Erdei György Kraszna-Szent- miklósi lakoson, Török Bálintné és dr. Kölcsey Ferencné Csaba Karola végezték dr. Sternberg Géza főorvos segédletével. Molnárné ügyesen leborotválta a beteg bajuszát, mig Kölcseyné érzéstelenítette a sebet és varrás után együttesen kötözték be, a fájdalmát szó nélkül tűrő bátor legény sebét. Operátió közben a főorvos folytatta a kérdéseket és Bara Zsuzsánua mérki tanitóné latin szavakkal játszó feleleteire mosolyogva jegyezte meg, hogy predestinált főápolónőnek tartja, aki neki is veszedelmes ellenfele lesz, a betegápolás körül. És igy megy ez nap-nap után. Hölgyeink gyorsan haladnak az ápolónői tudomány elsajátításában, s rövid időn belül, mint teljesen kitanult ápolónők fogják teljesíteni a legnemesebb emberbaráti kötelességet, a sebesültek ápolását. Bámulattal vegyes tisztelettel üdvözöljük őket. Meleg szeretettel mondunk hálát kedves főorvosunknak, a fáradságot nem ismerő emberfeletti munkáért, melyet az ápolónők kitanitása körül kifejt és hódolattal vagyunk eltelve a nemes honleányokkal szemben, a legszebb krisztusi szereteten alapuló jótékonyság gyakorlatának küszöbén. Áldja meg az Isten őket, hogy sikeresen teljesíthessék magasztos de nehéz hivatásukat. HÍREK, „Az Isten akarata teljesüljön ; azt hiszem, végem van.“ Ezekkel a szavakkal fejezte be életét. Őszentségének lelke visszatért Urához. Mint Mózesnek a Mindenható akarata szerint, őneki sem adatott meg, hogy az igazság diadalának még földi életében lehessen tanúja. Mint Mózes az Ígéret földének küszöoén, a szentséges atya az igaz népek ■ diadalának küszöbén adta vissza lelkét Teremtöjének. Tizenegy éven át ült X. Pius Szent Péter székén s tizenegy éven át kormányozta erős és biztos kézzel az Egyház hajóját. Az egyszerű nép fia feljutott a legmagasabb polcra,, ahová királyok és császárok is csak tisztelettel lehajtott fővel tekinthetnek fel s ebből a szédületes magasságból hosszú esztendőkön át a lelkek millióinak üdvén munkálkodott. Amikor a pápai tiarát a fejére tették, Sarto Józsefből X. Pius lett s ettől a perctői fogva egészen az utolsó percig mint Krisztusnak egy minden tekintetben méltó helytartója viselte a legmagasabb méltóságának szép, de nehéz felelősségteljes terhét. Őszentsége 1835. junius 2-án született Castelfrancotol nem messze egy festői fekvésű felsőitáliai falucskában. Elemi iskoláit Riesében végezte. Tizenkétéves korában atyja inasnak akarta beadni, de a falusi plébános és édesanyja rábeszélték, hogy iskoláztassa fiát. A kis Sartó József csakhamar első lett a castel- francoi kollégium növendékei között. A papnöveldében Giacombo Monico, Velence akkori bíboros patriarchája juttatta be. A páduai szemináriumba töltött évei alatt veszhette el atyját, de a kis riesei házban tovább folyt az élet. Édes anyja varrással kereste meg kenyerét s a keresetet Giuseppe azzal toldotta meg, amit ösztöndijából megtakarított. Az 1858. év szeptember 18 án szentelték pappá és másnap mutatta be első szentmiséjét. Ezután Tombo- lóba küldöttek káplánnak, ahonnan 1866-ban Trevisolba hívlak, a püspöki székhelyre, hogy ott Szent Antal napján .szentbeszédet mondjon. A következő evben a püspök Salzanóba plébánosnak nevezte ki. Itt 25000 korona adósságából kórházat szerelt fel, amit mikor püspöke megtudott, Trevisoba kanonoknak nevezte ki. A püspök halála után kanonoktársai őt választották meg vikáriusnak, majd XIII. Leó kinevezte mantuai püspökké, majd 1893. junius 12-én bíborossá és velencei patriarchává nevezte ki a konzisztórium. Innen választották meg a Szentlélek sugal- mazása folytán 1903. augusztusában pápának. Mélységes megilletődéssel és gyásszal fogadják annyi milliók lelkiatyjuknak halálát. Elkobozták lapunkat. Dr. Falussy Alajos rendőrkapitány az ügyészség távirati intézkedésére, lapunk 35-ik számát a „Ne ölj“ cimü cikk miatt elkobozta. Az ügyészség a cikkben valami háború elleni izgatást lát,
