Közérdek, 1914. július-december (7. évfolyam, 27-37. szám)
1914-08-29 / 36. szám
Nagykároly, 1914. augusztus 29. 36-ik S2am. VII. evfolya KÖZÉRDEK Ef^MELLÉK SZATMÁR-, BIHAR-, HAJDÚ- ÉS SZILÁtíyVÁRMEÓYÉRE TERJEDŐ TÁRSADALMI HETILAP. Tv Megjelenik minden szombaton regre!. Nyilttér sora 50 fi ér. — Kéziratot nem adunk vissza. Előfizetési és hirdetési dijak felvételére csak felelős szerkesztő jogosult Szerkesztőség és kiadóhivatal Gróf Károlyi Gycrgy-íér 36. Telefon 95. Feleiös szerkesztő és kiadótulajdonos SIMKÓ ALADÁR. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva egy évre 7'— kor. félévre 3’50 kor Vidékre postán küldve egy évre 8'— kor. félévre 4.— ko Egyes szám ára 20 fillér. i A varosok kötelességei a háború idejen. Minden magyar polgárnak, legfőképpen pedig a városok polgármestereinek, vezetőinek nagy és hálás tér kínálkozik arra, hogy megmutassák, mennyi tudással, akarattal, szívvel és lélekkel bírják elősegíteni a magyar nemzet fegyvereinek győzelmét. Mi éber figyelemmel fogjuk kisérni erre vonatkozó intézkedéseiket, de bizonyos, hogy legfelsőbb helyen még nagyobb érdeklődéssel, várakozással néznek a magyar városok működése elé. Eddig is nagy szerepük volt a magyar városoknak, de fontolják meg a vezetők, hogy most minden perc évszázadokra kiható jelentőséggel bir az egész magyarság jövőjére nézve. A hadsereg éllmezésére és az itthon maradt lakosság élelmezésére nézve nem elég most már a 'papirosközigazgatás rendszerénél maradni. Személyesen kell a polgármestereknek, rendőrhatóságok, tisztviselőknek meggyőződni arról, hogy a kiadott üdvös rendeleteket betartják e ? Tehát a kihágások alkalmával statáriális kegyetlenséggel kell megvédeni az ■uzsur ásóktól, hamisítóktól a lakosságot és az életét áldozni kész hadsereget. Nem ismerünk lelketlenebb gazságot annál, mintha valamelyik élelmező ilyen időben is a pióca szerepére vetemedik, felveri az élelmicikkek árát és a hadsereg részére nemcsak drágábban, de meghamisítva szállítja az élelmicikkeket. Erre vonatkozólag amelyik hatóság a legkegyetlenebb büntetést szabja a piócákra, az a hatóság mutatja meg, hogy a legnemesebb szive van, mert akarata és képessége is meg van a védelemre. Meg kell védeni a hadsereget és a városok polgárságát elsősorban tehát az élelem uzsorásoktól. Második feladat gondoskodni a hadsereg jó ellátásáról. Szervezni kell az adományok gyűjtését. Szivart szalonát konzervet, füstölt húsokat, teát, cukrot, fehérneműt, gyümölcsöt, tépést stb. akár a legcsekélyeb pénzadományt is mindenki áldozhatna a hadsereg részére, ha volna egy bizottság, amely ezeket elfogadná, összeválogatná és a hadseregnek elküldenné. Harmadik feladat lenne gondoskodni arról, hogy a sebesülteket a városok elhelyezhessék és az iskolákat berendezzék kórházakká, kaszárnyákká. Ha az megvan, akkor versenyezve kellene jelentkezni a, hadvezetőségnél, hogy ennyi és ennyi ágyra felszerelt katonai kórházuk van tehát sebesülteket ápolásba vesznek. A hazai fürdők igazgatóságaitól ezt a kötelességet épp úgy elvárja a hadsereg, hogy ebben az irányban tovább megy az aktagyártásnál. A városi lakoság annyagi veszteségeinek elhárítása volna a negyedik feladat. (Talán ez ; volna a leginkább megszívlelendőbb, ehhez kellene legtöbb szijv és bölcs belátás). A közlekedési eszközök ugyanis most a had j sereg érdekeinek szolgálatában állanak. A mezőgazdaság kereskedelem, ipar, óriási vesz- I teségeket fog szenvedni ha nem állanak a városok a kisemberek mellé, mint vállalkozók, mint tanácsadók .és* mint jótállók. Ezekben vázultuk a főbb kötelességeket. De van- sok és fontos olyan teendő, aminek teljesítésénél*^?'^gondolat kell, hogy vezesse a városok hatóságait, miszerint most mindenki a magyar nemzeti :illan-.- "végleges kiépítésének munkájában fáradozik, aki lelkesedéssel teljesíti szivének parancsait és a hadsereg győzelmét önkéntes áldozataival, kötelességén felüli buzgósá- géval előmozdítja. Most mindem perc hosszú évszázadokra kiható jelentőséggel bir. Nincs helye a papirosközigazgatásnak. x^jánjuk tehát a bizottságoknak, a hatóságoknak, hogy ne követel jék a kérelmek Írásbeli beadását, hanem igye- kezenek mindent élőszóval, személyesen és azonnal elintézni. Ha ez megtörtént, akkor az aktaszerü elintézés két, lurom szóval írásba foglalható, ha éppen szükséges. Most rendkívüli időket élünk, most el kell készülnünk arra, hogy magyar nemzet az Európát és Ázsiát folytogató jógkolosszust szemben találja magával, tehát a turáni népek szövetségével örökre megsemmisíthetjük a világbékének hatalmas ellenségét és betetőzhetjük honalapító Árpád államépületét. Megvalósíthatjuk a középeurópai és turáni népek szövetségével, a világbékét. Ebben a szent, ebben a világtörtóneti munkában a magyar városoknak elképzelhetetlenül fontos szerepük, nagy hivatásuk, ha- zafiias kötelességeik vannak. Bizunk abban, hogy a magyar városok példátlan lelkesedéssel fogják betölteni nagy hivatásukat s úgy fognak kimagaslanij ebben a sötét, lőporfüst felhőkben, ebben a küzdelemben, mint az ezeréves államépület legerősebb védbástyái legfönnségesebb oszlopai, legfényesebb világitó tornyai. Mesés idők, csodás idők! Az elmúlt dicső századok biborhajnala dereng a látóhatáron. A bérezek ormain terpeszkedő nehéz lomha köd, mely a hazaszeretetből táplált nap ragyogó sugarain áttörni nem engedte, mintha oszladoznék, mintha párává válnék abban a izzó tűzben, melyet a hazáért biven dobogó szív, az aggastyán koronás királyért mélyen aggódó nemes magyar lélek, becsületes hűséggel, tántorithat- lan ragaszkodással lobbantott lángra! Viharos századok száguldoztak át nemzetünk fölött, mióta nemzeti nagylétünk nagytemetőjévé vált Mohács . . . E viharos századok alatt sokszor biztató remények hazánk borús egére varázsolták a fényes csillagot, mely utat mutatott volna a boldog jövőre. De *az a vezérlő csillag káprázatos fényével alig, hogy feltűnt és világított volna az egymást megértés édes hevületével, átkos kezek a fényre az árny, sötét mély gyász súlyos leplét boriták Mayerlingben, Genfben,' Szera- jevóban . . . Dereng! A fényes nap sugarai áttörnek a százados ködön, özöne a fénynek árad szét a hazában s e bibor bajnalhasadás Nagy Lajos, Hollós Mátyás hatalmas magyar birodalmát hívja elő százados aléltságából,. vérnélküli szunyadozásából. A nagyalvó régóta várt a hivó szózatra. Hívták, felébredt. A leányzó a maga szűzies tisztaságában életre kelt és eget kér! Magyarország ismét Magyarország lett! Az ország szive megdobbant, keblére ölelte a magyar szent korona várományosát és a leendő magyar királynét. Budapest székes fővárosunk egész népe a trónörököst és nejét, kik most a háborús napok izgalmai közepette mint trónörököspár első Ízben jelentek meg fővárosban, oly lelkesültséggel fogadta amelynek melegsége, őszintesége lebilicselte őket. A leendő király és királyné a hűségnek, odaadásnak, harcrakészültségnek ezerféle módon történt megnyilvánulásait szivünk mélyéig meghatóttan tapasztalhatták. Láttak itt egy népet, megösmertek egy félreösmert, e hazában ezer esztendős bü nemzetet, melynek fiai hősi bátorsággal mennek az ágyuk pusztító tüze elé, életüket, vérüket vagyonukat áldozzák zivataros időben hazáért-királyért a beke idején pedig versenyt haladnak a nagy nemzeteknek kultúrájával . . . mm M kAAAAAAAAAAi mm ií mmmmmmmmmm ■ ■■■■■■■ «B mm mm rrVWTYWTVTT1 kAAAAAAAAAAJ mm m ITÍodern vegytisztitás Ifj. Stelb Antalnál Nagykároly, Kereskedelmi s Iparbank palota X X THodern ruhafestés X X X Hl mm kAAAAAAAAAAJ mm mm mmmmmmmmmm ■ ■■■■■■■■■ mm mm X be mm
