Közérdek, 1914. július-december (7. évfolyam, 27-37. szám)

1914-08-15 / 34. szám

1914. augusztus 15. 34. szám KÖZÉRDEK 3-ik oda]. Személyi hir. Schönfeld Lázár főrabbi la­punk főmunkatársa abbáziai üdüléséből ha­zaérkezett. Vettük az alábbi levelet. Kedves Barátom 1 Légy szives b. lapodban az alábbi soroknak helyt adni Őszinte hived: Sz. M. ref. ..lel­kész. Köszönetnyilvánítás. Onagysága Ozv. Cservenyák Károlyné polg. isk. igazgatónő úrnőnek Nagykároly. Nagyságos asszonyom ! Az a hálás köszönet adja kezembe a tollat, melyet nem vezényszóra, nem előírás szerint teljesít a katona, de szive sugallata paran­csára az erkölcsi kötelezettség hatása alatt. Oly sok szívességgel, annyi lekötelező ked­vességgel szolgálja Nagyságos asszony a hazát, amennyi egy magyar nőhöz minden­ben méltó, akinek kezei közé van letéve a magyarnő-nevelése. Aki nemcsak kényelmes otthonát áldozta fel a bevonult katonaság részére, de anyagilag, közgazdasági segítség­gel is munkál a haza oltárán ; mindez tisz­teletre méltó. Nagyságos asszonyom anyagi javakkal is bőven megáldott. Örvendünk affelett, hogy e talentumokat Nagyságos asz- szony nem rejti véka alá. Áldhatja Istenét, kit Isten megáldott 1 Ki hazafias áldozat kézségben imádja Istenét, a legvallásosabb lélek. Én ezek elmondására, ezekért köszönet mondásra senkitől megbízást nem vettem. De mindazok nevében, kik életet, vért aján­lottak a hazáért, s kiknek a páratlan figyel­messég, mellyel Nagyságos asszony a polg. iskolában kitüntet, jólesett, ezek hazafias hódolatának akare pár sor kifejezője lenni. Az Isten fizesse meg a jókat Nagyságos asszo­nyomnak, mellyel áldozott a haza oltárán. Fogadja Nagyságos asszonyom köszöne- tünket, s hálás kézcsókunkat. A népfelkelők nevében: Egy nép fölkelő magyar. Belügyminiszter az élelmiszer uzsora ellen. Rendkívüli üdvös rendeletet bocsájtott ki a in. kir. belügyminiszter az élelmiszer uzso­rások ellen. Kimondotta ugyanis, hogy mind­azok, akik a háborús időkre való tekintettel, az élelmiszerek és egyébb elsőrendű szükség­leti cikkek árát aránytalanul emelik, kihágást követnek el és 15 napig terjedhető elzárás és 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel sújtha­tok. Felkérjük a rendőrséget, hogy az idézett rendelet értelmében, a legszigorúbban lépjen fel az uzsorásokkal szemben, akik valóságos eldorádóra leltek ebben a szerencsétlen vá­rosban. A közönséget pedig figyelmeztetjük hogy minden olyan esetet, amelynél hús, kenyér, liszt, só, cukor és fűszeráruk indo­kolatlan áremelését igazolni tudják, hala­déktalanul jelentsék be a rendőrségnek, meri ezzel nemcsak önmaguknak, de számtalar olyan szerencsétlennek tesznek szolgálatot akinek egyedüli kenyérkeresőjét is elvitték a haza védelmére. Társasvacsira a honvódtitsztikar tiszteletére, Lelkes és szeretetteljes bucsu-estéfyt ren­dezett városunk hazafias közönsége, a távozó tisztikar számára szerdán este a ,,Magyar Király" kávéház helyiségében. A helyiséget zsuffolásig megtöltötte a kö­zönség és számára 250-en vettek részt a társasvacsorán. Vacsora alatt az első pohár köszöntőt j Csaba Adorján főispán mondotta, aki a né­met császár és a magyar királyért emelt poharat. Ezután Koncz Ödön alezredes emelkedett szólásra. A népszerű, közszeretet és közbecsülés- ben álló alezredes, katonát felülmúló lelkes beszédben biztosította a közönséget arról, hogy esküjükhöz hívek lesznek és jclszavok ,,Győzni vagy meghalni “ Őfelségéért és a német császárért emelt poharat. Vármegyénk szeretett alispánja gyönyörű beszédben a hadsereget éltette. Debreczeni István polgármester fiatalos tűzzel és határtalan lelkesedéssel, meleg szavakban búcsúzott el a katonaságtól a vá­ros közönsége nevében, majd a honvédség pa­rancsnokát Koncz Ödön alezredest éltette. Borbély Ferenc főhadnagy meleg szavak­ban a város közönségért,, Rédei Károly lel­kész frappáns beszédben a tiszteket, Récsey Ede plébános, Mitrovich Elek kanokok, Marckis Romulus esperes és Schönfeld Lázár főrabbi lelkes beszédekben a katonaságot él­tették. Minden beszéd mintha harci riadó lett volna, oly plasztikusan emelték ki az idők jelentőségét a szónokok. Vacsora után a legderültebb kedélyhan- gulatban a reggeli órákig maradt együtt a társaság. nál újabb, drága recepteket. Úgy az őszön aztán annyira odáig volt, hogy elküldte Bor­osa uszonyt a tisztelendő űrért: gyónni akart I A lelkész azonnal hozzá sietett. Alig is­mert a betegre, úgy el volt száradva. Mi bajod van, fiam? Reszkető ajakkal szólalt meg Kancsi s mély üregébe húzódott szeméből folyt a könny : — Tisztelendő uram, nagy az én bajom ! Telkemen rágódik egy kínzó kór : egy el kővetett nagy bűnnek a tudata. Megloptam az Isten házát! Azt az aranyat, melyet elkér­tem a perselyből, nem én tettem bele hanem egy nagyur. Meglátam mikor az beleeresz tette. Akkor támadt az a bűnös gondolatom. Ez öldösi lelkemet s ez sorvasztja testemet!... Tisztelendő jó uram, van-e ezen nagy bű­nömre bocsánat ? Megbocsát-e nekem ezért az Isten ? — Meg testvérem meg: Az Isten irgal­massága véghetetlen. S jobban örül az Ur egy megtért bűnösnek, mint száz igaznak, kik soha sem vétkezének. Kancsi Jankó ezután pár nap múlva meggyógyult. S úgy élt aztán, mint minden becsületes istenfélő embernek kötelessége élni. Felujulnak a múltak emlékei . . : Ezelőtt 66 évvel történt események jutnak eszünkbe akkor, amikor királydaróci levelezőnk sorait olvassuk. Arról értesít bennünket munkatár­sunk, hogy Királydaróczon az asszonyok végzik a gazdasági munkálatokat. Szántanak, kaszálnak, trágyát hordanak, egyszóval a férfi teendők nagy részét teljesitik a hazáért küzdő férjeik helyett. A község közszeretet­nek örvendő ref. lelkésznője, M. Szabó Mik- lósné úrnő megígérte az aggódó anyáknak, I hogy vigyáz gyermekeikre mig a mezőn lesznek elfoglalva, sőt mindazok számára főzni is fog, akik ebben akadályozva vannak. Egy családdá változott az egész falu, amely­ben a háztartás nehéz gondjai egy úrnő vál- laira nehezednek, aki szeretettel ápolja őket és gyermekeiket. Hát nem magasztos tett-e ez ? Hát szabad-e annak a nemzetnek el­csüggedni és kétségbeesni, amelynek ilyen honleányai és nemesszivü úrnői vannak ? 1 ? Átvonuló katonák megvendégelése. Nagyká­roly város hazafias közönsége is kiveszi a maga részét az átvonuló hadfiak ünneplése és megvendégeléséből. Nap-nap után százá­val keresik az érkező katonákat, szivar, ci­garettával halmozván el őket. Lelkes példá val járnak elől a Singer nővérek, akik do­bozszámra osztják szét a cigarettát. Madarassy Gyula 240 pohár sörrel traktálta meg a ma­rosvásárhelyi ezred egyik századát, de lehe­tetlen feljegyezni a kisebb adományokat, amely a hadba induló vitézeknek jut. A ka­tonák meleg szeretettel vesznek búcsút a la­kosságtól és mennek, viszik őket a haza vé­delmére, hirt, dicsőséget szerezni a magyar névnek és becsületnek. Gazdasági munkák és a szántás. A hábo­rúba behívott katonák félbemaradt gazdasági munkálatai bevégzése, az őszi szántás és ve­tés- foganatosítása ügyében, rendkívül eré­lyes és üdvös rendeletet adott ki Madarassy István főszolgabíró. Elrendelte ugyanis, hogy mindazon helyeken, ahol a családfő bevonu­lása folytán a termés behordása elmaradt, az elöljáróságok haladéknélkül intézkedje­nek arra nézve, hogy a közakarattal az ott­honmaradottak által behordassók és betaka- ritassék. Ugyanilyen intézkedést tett az őszi szántás és vetést illetőleg is. A főszol­gabíró felhívásában kijelentette, hogy elvárja a jegyzői kartól és a község elöljáróságától, hogy aktiója sikkerrel fog járni, azon nem remélt esetben pedig, ha a lakosság a mun­kálatok teljesítését megtagadná, karhatalom­mal fogja kényszeríteni a lakosságot ember­baráti kötelessége teljesítésére. Eme hazafias intentiókból eredő körrendelet, biztosítja azt, hogy a háború alatt a nagykárolyi járásban a mezei munkálatok szünetelni nem fognak, melyért csak hála és köszönet illeti meg já­rásunk szeretett főszolgabíróját. Katonák fölesketése. Az izraelita vallásu katonák számára — amint értesültünk — szombaton az izraelita anyahitközség nagy­templomában istentiszteletet rendeznek, mely­nek keretében Scbönfeld Lázár főrabbi ur a katonasághoz buzditó beszédet fog intézni. Kimutatás. A nagykárolyi szőlőtulajdono­sok készségéből f. hó 12-én, szerdán este egy vig estélyhez jutott az itt táborozó katona­ság. Néhány lelkes polgár kezdeményezé­sére egy nap alatt 25 hl. bor gyűlt össze, mely szerdán este került kiosztásra, s mely­ből minden egyes itt táborozó katona (ca 3500 ember) 7 deciliter bort kapott a vacso­rájához. Dr. Várady János ur 40 koronát adott ezenkívül szivar beszerzésére, valamint Feifer Ede ur 100 drb szivart, melyet szin­tén szétosztottak. Egy lelkes felhívás ! Schönfeld Lázár főrabbi a alábbi felhívást adta ki híveihez. Szeretett ki­rályunk és hazánk harcba indult hadserege dicső­séges győzelméért, népeik boldogulását, jólétét és nyugodt fejlődését biztositó, tartós béke mi­előbbi kivívásáért, a legfelsőbb Hadúr zászlói alá vonult, vérüket feláldozni kész katonáink szerencsés visszaérkezéséért mindennapi ren­des esti istentiszteletünk keretében a háború tartama alatt külön imát fogunk mondani. Az alkalmi ima következő zsoltárokból áll : 20, 21, I 29, 33, 35, 46, 60, 61, 70, 85, 121, 144, 149, 150. Jöjjetek, kedves híveim, e súlyos napok­ban minél számosabban és minél gyakrabban Isten házába 1 Boruljatok le alázatos, ájtatQs lélekkel az igazságos és kegyelmes Mindenható színe előtt. Emelkedjetek fel hozzá. Imádkoz­zatok, könyörögjetek vallásos és hazafias fel­buzdulástokban hazánk, királyunk dicsőségéért, magyar nemzetünk és hű szövetséges népei igazságos, sztnl ügyének fényes diadaláért. Jöjjetek mindnyájan és imádkozzunk derék, a hazáértküzdő, hős és bátor katonáink testi ép­ségük és aggódó családjaikhoz való mielőbbi örömteli visszajövetelökérl. Áldozzunk minden lehelő pénzbeli és más anyagi áldozatok mel­lett naponkénti templomi ájtatosságra egy kis időt is azokért, akik a harctéren élőtöket is készek feláldozni mindnyájunk békéje és bol­dogságáért 1 Nagykároly, 1914. augusztus hó­ban. Schönfeld Lázár főrabbi. A háborús világ első halottja váro­sunkban. Az általános mozgósítás folytán Szabó László lénárdfalusi 41 -éves bányász is jelentkezett városunkban, s ben is tartották katonának. Vasárnap hirtelen oly erős vérhá- nyási roham lepte meg, hogy a szegény katona elvérzett. Hétfőn délután temették a városi kórházból. A temetésen egy szakasz -honvéd is megjelent, a kiszenvedett katona özvegyet és 5 gyermeket hagyott maga után. A Népkonyha még e hét folyamán meg­nyílik. Ingyen ebédet kapnak benne a kato­nának behivottak családtagjai közül azok, akik vagyontalanok, keresetképtelenek s magukat élelemel ellátni nem tudják. Megszűnt sertésvósz. Mórk községben a sertésvész teljesen megszűnvén, a hatóság az elrendelt zárlatot feloldotta. Helyreigazítás. A múlt hó 31-ére megje­lent számunk hírrovatában „Elvitt ingóságok* cim alatt azt közöltük, hogy a Makai-fóle A kolozsvári egyetem hallgatóihoz! Felké­rem egyetemünknek fegyveres szolgálatot nem teljesítő hallgatói közül azokat, a kik kötelességeiket teljesíteni óhajtván, betegek, sebesültek ápolására, irodai teendők végezé- séro, felügyelet gyakorlására vagy egyébb ké­pességüknek megfelelő szolgálatokra vállal koznak, hogy ebbeli szándékuk nyilvánítása mellett szükség esetén való értesithetésük ér­dekében tartózkodási helyüket a rectori i hivatalnak bejelenteni szíveskedjenek. Kolozs várt, 1914 augusztus 5. A Kolozsvári m. kir. Ferecz József Tudományegyetem Rectora: Dr. Kenyeres Balázs.

Next

/
Thumbnails
Contents