Közérdek, 1914. július-december (7. évfolyam, 27-37. szám)
1914-07-18 / 29. szám
2-ik oldal. KUZÉRDEK 1914. julius 18. 29-ik szám. Nagy választéki Olcsó áraki s: A „Magyar Áruháziban Megérkeztek a legújabb nyári áruk: szalma- és könnyű nyúlszőr kalapok, nyakkendők, divat harisnyk, ínyek, kerti székek, úti kosarak. Gyermekkocsik és cikkek. NAGYKÁROLYI KERESKEDELMI ÉS IPARBANK Alaptőke: 1.200,000 korona. Tartalékalapok; 492,000 korona. FolyÓSlt ■ váltókölcsönöket bekebelezés, értékpapír fedezet vagy kezesség mellett. Leszámítolja, iparosok és kereskedők tárcaváltóit a legjutányo- sabb kamattétellel. Torlesztéses jelzálogkölcsönöket nyújt földbirtokokra a becsérték 500/o-a erejéig 20—50 éves időtartamra, a kölcsönkérvénnyel egyidejűleg beterjesztendő az ingatlan hiteles telekkönyvi kivonata és kataszteri birtokive. Vesz és elad . mindennemű tőzsdei értékpapírt, sorsjegyeket a legelőnyösebb napi árfolyamon. Takarék és folyószámlái betéteket igen jutányos kamattétel mellett gyümöicsöztet; a tökekamatadót az intézet viseli. I öhrmi/rJJf « mindennamü bank- IweUUIiyUIIl . szerü ügyletet. Közelebbi felvilágosítást készséggel nyújt az intézet Igazgatósága. Választójogi tudnivalók. Ki, milyen alapon lehet választópolgár? Folyik már a választó polgárok összeírása. Az összeíró küldöttségek előtt mindenki jelentkezhet s tanácsos is, hogy minden huszonhárom, illetőleg huszonkilenc évet meg haladott férfiú jelentkezzék. Alig van olyan megfelelő hon polgár, akinek a jelentkezését valamilyen címen el ne fogadnák. Nagyon fontosnak tartjuk tehát, hogy uj tömegekkel, friss, romlatlan erőkkel szaporodjék nagy mértékben a választópolgárok száma s ezért adunk itt utbaigazitást arról, hogy ki, milyen alapon lehet választó. Választó csak állandó lakóhellyel biró magyar állampolgár férfi lehet. Állandó lakhelye van annak, aki Magyarország területén legalább egy év óta ugyanabban a községben lakik, vagy lakást tart. Nem kivánja meg a törvény azt, .hogy egy községben egy év óta lakjanak, a következőktől : az állami, törvényhatósági, községi, közintézeti, közalapítványi tisztviselők, nyilvános számadásra kötelezett vállalatok, állami, községi üzemek vagy egyletek tisztviselői ; a papoktól, a lelkészektől, a tanítóktól, tanároktól sem kivánja a törvény az egyéves egy községben lakást, meg azoktól sem, akik egyetemet vagy más főiskolát végeztek és állandó foglalkozásuk vagy állásuk van; nem kell egy évig egy községben lakni annak sem, aki az Országos Szinészegyesü- let tagja. Megkapjákják a választói jogot már 2d éves korukban az úgynevezett magasabb értelmiségüek, vagyis akik az elemi iskolánál magasabb iskolába is jártak és az ilyen magasabb iskolának a legmagasabb osztályát vagy évfolyamát sikeresen elvégezték, vagy akinek olyan állása vagy foglalkozása van, vagy volt, amely álláshoz vagy foglalkozáskoz a törvény ilyen magasabb iskolák elvégzését megkívánja. Ezek a magasabb iskolák: Az úgynevezett középiskolák vagyis a főgimnáziumok, a főreáliskolák, gazdasági, erdészeti, bányászati, művészeti, ipari, kereskedelmi, közlekedési szakiskolák, tanítóképző-intézetek, katonai vagy honvéd főreáliskolák, hadapródiskolák és a haditengerészeti akadémia. Hat elemivel. Aki ilyen úgynevezett magasabb iskolát nem végzett, az csak harminc éves korában lehet választó. De nem minden harminc éves állampolgár, akinek állandó lakása is van, lesz azért választó. Először is annak a harminc éves állandó lakóhelyű állampolgárnak van szavazati joga, aki ezenfölül az elemi népiskola hatodik osz- j tályát sikeresen elvégezte és emellett legalább két korona egyenes állami adót vetettek ki reá. Annyi mintha hat elemit járt volna az, aki a középiskola vagy polgári iskola második osztályát, az iparos és kereskedőtanonciskola harmadik osztályát, vagy az elemi népiskola negyedik osztályán fölül az iparos és kereskedőtanonciskola második osztályát elvégezte, vagy valamilyen államilag szervezett ipari szaktanfolyamot végzett. Aki nem fizet adót, még két koronát sem, de az elemi iskola hat Legszebb ruhatisztitás Vegyileg száraz utón Hú fiú Jer Hát ruhafestő, vegytisztító és gőzmosó-gyárában Felvételi üzlet: •N a g y k á r o l y, Széchenyi-ntca 43. szám. ezt nem lehet annyiba hagyni, mert a be- j csület legdrágább a világon. S cognacöt hozattak és leültek tanácskozni. S mikor Pista megitta a harmadik pohár conacot, eszébe jutott, hogy Káldor Muki a múlt héten, a Micikéék zsurján is mindig ott izgágáskodott körülte s egészen j kiszorította őt Micike mellől. És mikor ez eszébe jutott, akkor fölkiáltott: — Megölöm azt az embert 1 Ott mindjárt kiválasztott két segédet a pajtásai közül és Káldor Muki is kiválasztott kettőt. S a négy segéd bement a sze- paréba, ahol folytatták a cognacozást, aztán | sherry t hozattak. Pista pedig elment a táv- iróhivatalba, hogy pénzért sürgönyözzön haza, mert az ilyen lovagias ügynek az elintézése átkozottul sok pénzbe kerül. A segédek már harmadnapja, hogy\egyre isszák a sheryyt és a cognacot s azóta egy lépést sem mennek gyalog, hanem reggeltől estig mindig fiakkeren. Nagyon komolyan beszélt, mint az olyan «emberhez illik, aki teljesen át van hatva a dolog fontosságától. — Látom, Pista fiam, — mondtam neki — hogy az ügy igen komoly; csak azt volna jó már most tudni, hogy a segédeid meddig szándékoznak még congacozni és ko- csikázni ? — Holnap befejezik az utolsó jegyzőkönyvet — szólt mély rezignációval — s aztán nem tudom, bátyám, lát-e még többé, azért jöttem elbúcsúzni. — No, no, egy kis karcolás ... — Harcképtelenségig megy. — De bandage zsal ? — Nem tudom. Napoleon nem mehetett nagyobb elszántsággal a Waterlooi ütközetbe. — En készen vagyok mindenre. De ha úgy fordulna a sor, hogy valami végzetes eset... bátyám, ért engem ? — Értelek fiam. — Bátyám megmondhatja Micinek ... Seregelyi Micinek, hogy utolsó lehelletemig. — Jó, jó megfogom mondani. Nagyon elérzékenyült s szorongatta a kezemet. Megsajnáltam a szegény fiút. — Hát nem lehetne ezt a ti dolgotokat okosan elintézni, Pista ? — Nem lehet, bátyám, semmiképp sem lehet. A becsület, bátyám .., Meg Micike is. Mert tulajdonképp az igazat megvallva, ez az egész bárbaj Micikéért történik. Érti báI tyám ? Egyikünknek el kell pusztulni. — Értem. Hogyne érteném! Hiszen nagyon világos. De hát apádnak mit mondjak? Büszkén fölvetette fejét: — Apám is megfogja érteni, hogy mit kíván a becsület. Nagy szó az a becsület. Mi vének ma-1 gunk is mennyi ostobaságot elkövetünk a becsület nevében ; hát még az ilyen gyerek ? Meghatóban elbúcsúzott: — Amit mondtam, az a legmélyebb titok, ! bátyám. ! — Természetesen. Délután találkozom egy ismerőssel s az megállít: — Gondold csak, a Tihanyi Marci fia, az a szegény gyerek ... — Nos, mi történt vele ? — kérdeztem ijedten. — Holnap párbajt viv. De ne add tovább. Nekem elmondta a legmélyebb titokban. Valami diszkrét természetű ügy. Valami hölgy forog szóban. — Hűm. Később még egy másik ismerőssel találkozom. Az is ugyanazt újságolja az egész fölháborodással: — Nem kellene megengedni, hogy ilyen gyerekek kockára vessék az életüket. Nekem ugyancsak titokban mondta el... — Nekem is. De ne aggódjál, nem lesz semmi baja. Estefelé bemegyek a trafikba szivart venni. A trafikos kisesszony busán ül ott s úgy veszem észre, mintha a szemeit törül- getné. — Mi baja, Zsófika ? Egy darabig nem akar vallani, hanem azután kivallja, miért busul. Az a szegény fiatal Tihanyi párbajt viv életre-halálra. — De ne tessék senkinek szólni, nekem csak titokban mondta el. — Magának is? A leány megütközve emelte fel fejét: — Miért nekem is ?
