Közérdek, 1914. július-december (7. évfolyam, 27-37. szám)
1914-07-18 / 29. szám
1914. július 18. 29. szám KÖZÉRDEK 3-ik oda!. ■a ■■ UAAAAAAAAAilH ■ ■■■■■■■■ e ■■ HH rw▼▼▼▼▼▼▼▼?! kAAAAAAAAAAJ ■■ mm TRodern vegytisztitás Ifj. Steib Antalnál Nagykároly, Kereskedelmi és Iparbank palota M IRodern ruhafestés ■■r?TTYAA?TTfl RBkAAAAAAAAAAi SS ■ ■■■■■■■■■ ■ ■■■■■■■■■ mm mm rTTYYYfYTTTl kAAAAAAAAAAi ima mm osztályát vagy ezzel egy forma értékű iskolákat végzett, de nem fizet két korona egyenes állami adót, annak is van választójoga, ha iparengedély vagy iparigazolvány alapján önálló ipart üz vagy kereskedést folytat. Aki hat elemi osztályt vagy ezzel egyforma értékű iskolákat végzett, de nem is fizet két korona egyenes állami adót és nem is folytat önálló ipart vagy kereskedést, hanem csak alkalmazott, annak is lehet választói joga, ha ipari üzletben vagy vállalatban, bányában, kereskedésben vagy iparszerü közlekedési vállalatban akármennyi idő óta, de nem csupán mint alkalmilag elfogadott napszámos van alkalmazva. A mezőgazdasági alkalmazottnak, ha hat elemit vagy ezzel egyforma értékűnek mondott iskolát végzett el, ha nincs reája legalább két korona egyenes állami adó kivetve, mégis van választói joga, ha az őstermelés körében (vadászat, halászat, mezőgazdaság) vezetőmunkás vagy felügyelő. Az, aki sem nem ipari, sem nem kereskedelmi alkalmazott, sem nem mezőgazdasági vezetőmunkás, de hat elemit vagy ezzel egyforma értékű iskolát végzett, az is lehet választó, ha köz- vagy magánszolgálatban ugyanannál a munkaadónál legalább három év óta van állandóan alkalmazva. A hat elemi vagy ezzel egyenlő értékű iskolákat végzettek közül még azoknak is van választói joguk, akik valamelyik választónak a mezei gazdaságában, ipari üzletében vagy vállalatában, mint segitő családtagok dolgoznak és akiknek segitségére az illető j gazdaságban, üzletben vagy vállalatban szükség van. Segitő családtag az, aki a választónak vagy feleségének gyermeke, rokona, örökbefogadott gyermeke, vagy ezek valamelyikének férje és ezenfelül a választóval közös háztartásban él. Hat elemivel, vagy anélkül, az, aki Írni és olvasni tud, minden más feltétel nélkül megkapják a választói jogot azok, akik a katonai vagy csendőrségi szolgálatban altiszti fokozatot értek el. Akik nem jártak iskolába, j Ad a törvény választójogot azoknak is, akik kevesebb iskolát végeztek, mint akikről eddig szó volt, vagy nem is jártak iskolába, bizonyos föltételek mellett. Aki irni és olvasni tud, az megkapja a választói jogot, ha összesen legalább húsz korona egyenes állami adó van rá kivetve; vagy ha iparengedély vagy iparigazolvány alapján önálló ipart vagy kereskedést folytat és legalább egy segéddel dolgozik, vagy ha nincs is segédje, de egy adónemből külön legalább tiz korona, vagy több adónemből összesen i legalább húsz korona egyenes állami adó van rá kivetve; vagy ha ipari üzlet vagy vállalatban, bányában, kereskedésben vagy közlekedési vállalatnál nem csupán alkalmilag felfogadott napszámosként van alkalmazva és ha vagy iparos- tanonc volt és az iparhatóságtól bizonyítványt kapott, vagy az utolsó öt év alatt akár egyfolytában, akár szünetekkel legalább három éven át ugyanabban a munkanemben (szakmában) dolgozott; vagy ha őstermelési vezetőmunkás vagy felügyelő; vagy ha köz- vagy magánszolgálatban ugyanannál a munkaadónál legalább öt év óta van állandóan alkalmazva ; vagy ha segitő családtag; vagy ha kiszolgált altisz. Az alkalmazottak munkaidejét úgy számítják: ha az alkalmazott a szolgálattól megvált, de egy éven belül ugyanahoz a munkaadóhoz visszatér: újabb alkalmazása idejét az ugyanott előbb eltöltött munkaidőhöz hozzá kell számítani. Az őstermelés vagy a háztartás körében alkalmazottak munka, idejébe azt az időt is be kell számítani, amit elhalálozás esetén a munkaadó örökhagyójánál, vagy a munkaadó személyének egyéb í változása esetén a régi munkaadónál töltött — No csak úgy gondoltam, mert az ilyesmit nem szokás elmondani, főképp . . . Erre a ,,főképp“-re még erősebben kezdte törülgetni a szemét s megfogta a kezemet, hogy ne mondjam tovább. — Igaz... Istenem 1. .. de hát ki gondolta ?. .. Mem feszegetem a dolgot tovább. Bajos megmondanom egy szegény leánynak, aki könnyei közt is olyan boldog és büszke ma, hogy nem ő az a bizonyos hölgy, akiért holnap párbajt vívnak. Seregélyiékhez nem mentem el, mert már késő volt, de bizonyos lehettem arról, hogy egy szép, fiatal leány ott is törülgeti a köny- nyeit, mert valami módon oda is eljutott a titok, hogy két fiatalember holnap párbajt viv. A fiaim beszélték, hogy este még nagy lumpolás volt. Pista búcsúzott a barátaitól s egyre dalolta és huzattá a cigánnyal: „Sirassatok, ha meghalok . . Közben nyaklevest is Ígért a cigányprímásnak ; de nem lett belőle újabb lovagias ügy. ^Másnap két felkötött karú fiatal ur sétálgatott a Seregélyiék ablakával Szemközt az utca túlsó oldalán, de nem együtt, hanem külön-külön. Együtt csak inni mentek, mert minden tisztességes párbajnak ez a befejezése s e nélkül a befejezés nélkül tulajdonképp az egész- mit sem érne. Nagylelkű érzelmektől volt áthatva mind a két ifjú hős szive, s poharazás közben örök barátságot fogadtak egymásnak. Nem is volt semmi más baj, csak az, hogy újabb sürgönyöket kellett küldeni az öreg Tihanyihoz is, a Káldor Muki atyjához is — pénzért, mert a bee lilét drága s annak a helyreállítása csak néhány csepp vérbe ugyan, de töméntelen sok borba kerül. Az öreg Tihanyi .azonhan szívesen áldoz, ha kell ilyen célra; mert ő is úgy vélekedik, mint a fia : a becsület a legelső a világon. S0F Szenzációs újdonság! Royalkávéházban minden szerdán, szombaton és vasárnap mozielőadás tartatik. j Változatos műsor! ‘7£3t &3T Belépti-dij nincs! A nagyérdemű közönség jó-' akaratú támogatását kérve, vagyok kiváló tisztelettel: Braun Márton tulajdonos. Aki irni olvasni nem tud az is lehet választó, ha akár egy adónemből, akár több adónemből együttvéve legalább negyven korona egyenes áilami adó van rá kivetve. Egyenes állami adó: a földadó, a házadó, a kereseti adó, a járadékadó és a bányaadó. A választói jog megadásánál az előző évi kivetést veszik tekintetbe. Az adóösszeget az adókönyvecskével vagy más közokirattal lehet igazolni. A választó adójához hozzá lehet számítani a vele együtt élő feleség és a kiskorú törvényes gyermekek föld- és ház adó j át; a feleség és gyermekek adóját úgy veszik, mintha a családfő fizetné. Az ideiglenesen adómentes föld és házbirtok után kivetett adót is úgy számítják, mintha fizetnék. Minden egyéb föltétel keresése nélkül föl kell venni a választók névjegyzékébe azt, aki a képviselőválasztóknak az 1913. évre érvényes névjegyzékébe fel volt véve. Az összeíró küldöttség jelentkezés nélkül csak azokat veszi föl a névjegyzékbe, akikről tudja, vagy a hivatalos adatokból látja, hogy választói joga van. • Legjobb, ha mindenki jelentkezik és igazolja, hogy a választói jogra igénye van. Azt, hogy hány éves, a jelentkező bizonyíthatja anyakönyvi kivonattal vagy másközokirattal. De ha nem kétséges, hogy már túl van a 30 éven, akkor nem kell igazolás. Nem szükséges, hogy már az összeíráskor betöltötte légyen a választó a megkívánt életkort, elég, ha a választói jogosultsághoz megkívánt életkort abban az esztendőben még betölti, amelyikben az összeírás történik. Azt, hogy valaki a törvény által megkívánt iskolákat elvégezte, iskolai bizonyitvány- nyal lehet igazolni. Ha ilyet nem kapott, vagy kapott, de elvesztette, sürgősen menjen el az illető iskolához, amelybe járt. Az irni, olvasni tudást az összeíró küldöttség előtt vagy vizsga letételével, vagy az elemi iskola negyedik osztályának elvégzését tanúsító bizonyítvánnyal vagy bizonyítvány- másolattal lehet igazolni. A vizsga abból áll, hogy legalább öt sor nyomatott Írást el kell olvasni és aztán legalább két sort mondás után leírni. Az adót adókönyvvel, adókivetési lajstrommal vagy más közokirattal lehet igazolni. Az ipari vagy vállalati alkalmazottak vigyenek az összeíró küldöttség elé munka- könyvvet vagy a segédekről (gyári munkásokról) vezetett lajstrom hiteles kivonatát. De szükség esetén más megfelelő okirattal (mint például munkaigazolvány, munkaszerződés, községi bizonyítvány, bejelentési hivatal bizonyítványa) is lehet az alkalmazást igazolni. Az egyéb alkalmazottak vigyenek munkaadójuk vagy ennek megbízottja által bizonyítványt. Az ilyen bizonyítványt a munkaadó pénzbírság terhe alatt tartozik kiadni. Minden munkaadó, aki választói korban legalább tiz férfialkalmazottat rendszeresen foglalkoztat, köteles ezekről kimerítő jegyzéket az összeíró küldöttség rendelkezésére J bocsátani. Kiknek hol kell jelentkezni ? Azok, akik a választói lajstromba beakarják vétetni magukat, az összeíró küldöttség előtt jelentkezhetnek.
