Közérdek, 1914. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1914-02-14 / 7. szám

1914. február 14. 7-ik szám. KÖZÉRDEK 3-ik oldal. ELSŐRENDŰ P' OROSZ KŐSZÉN . VAÉÍŐON SZÁMRA ÉS KI­CSIBEN LEíSJUTÁNYOSAB- ■ BAN KAPHATÓ REITER RPOLFl HÁL fi» ÓF KÁROLYI ( ÍYÖRóy-TÉR I4. nyereményeknél nagyban szerepelt a pezsgő — a két tombola nyertese Steíb Ilonka és Lovass Ilonka lettek, előbbi egy gyönyörű vázái, utóbbi egy remek virágkosarat vitt haza ma­gával, a feledhetlen kedves este emlékéül. Tombola után vacsora és ezt követőleg tűi c következeit, amely tartott'egész reggel 9 óráig megszakítás nélkül és a későn kellő nap mosolyogva gyönyörködött azokban a boldog párokban, akik Fátyol Józsi kitűnő zenéje mel­lett feledni látszottak azt, hogy minden jókedv dacára a mulatságnak v gt nek is kell egyszer lennie. Nem mulaszthatjuk el őszinte elismerésünk­nek adni kifejezést, a vasúti vendéglő bérlője Kardos Mihály ur előtt, azért a példás kiszol- í gálás és kitűnő ételek es italokért, amellyel a i megjelent közönség teljes megelégedését erde- j melte ki. * * * A mulatság bevételéről és kiadásáról az alábbiakban számol be a rendezőség: Bevétel volt 674 K. Kiadás 400 K. Tiszta ma­radvány 274 K. A ,,.Koszoru-alap“-ot a követ­kező felülfizetésekkel gyarapították : dr. Cukor Lajos, dr. Jókéi László, dr. Schönflug B la, Reök Béla és Singer Lipót 10 —10 korona. Lindenbaum Miksa S K. Aczél Ferenc, Szón ner János, Sch lébli János és Kecskeinétbv György 6—6 K. Vörös Zsigmond, Tóth György, Bakó István, Radimeczky Géza, Tóth Antal, Reszler György, Onucz József, Papp Józset és Szalkay Sándor orsz. képviselő 5—5 korona. Bikfalvy István, Kisded Sándor, Ozsvath Imre, Onday Mihály, Drenyovszky Mihály, Kemény László 4—4 K. Csanalosi János, Gindele Ist­ván, Blaskó József, Tombori Ernő, Braneisz József, Rubletzky Kálmán, Csipkés Károly, Simkó Aladár és N. N. 3—3 korona. Dr. Vet- zák Ede, CzilyGyörgv, Fábián Mariska, Sturza Romulusz, Tardi Gabor, Dreuyovszky Lajos, Erdei Gábor, Bautnli János, Papp Sándor, Papp Zsigmond, Ozsváth Imre, Kaminszky Vilmos, Kerekes Ödön. Marián Ferenc, Steib Antal és Gaal József 2—2 K. Andó Ferencné, Szentiványi Béla, Juhász Ferenc, ifj. Kuszka Mihály, P/szkoly Dénes, Balázs Márton, Rélhy Endre, Faragó István, Tóth Elek, Orbán Ist­vánná, Papp György, Szegedi N., Biró József, Kindris József, Szabó Endre, Kerekes Bertalan, Dipold Ferenc, Molnár Ignác és Márkus N, 1—1 K. A rendezőség az elszámolás keretében is köszönetét és háláját fejezi ki, úgy a felülfize- tésért, valamint mindazon uraknak, akik a i tombola tárgyak ajándékozásával a jótékony j cél érdekében támogatni szívesek voltak. pénz- és hitelügyi viszonyok súlya alatt. Már az 1912 év második felében beállott a , i fokozatos rosszabodás. Az 1913. év első fe- j lében pedig szinte aggasztó tüneteket váltott ki egyfelől a pénzszűke, másfelől a pénz drágasága. E pénz és hitelügyi depresszió­hoz még hozzájárult az ipar és kereskedelem hosszantartó pangása. A nagyiparosok, nagykereskedők és ban- ! károk közül »okán tönkrejutottak. Sok részvénytársaság és bank is romba dőlt elannyira, hogy azok az emberek, akik jövőjükről akként gondoskodtak, hogy meg­takarított pénzüket részvényekbe fektették avagy betétként elhelyezték, keservesen zo S kogbatnak efölött való bánatukban. Annál örvendotesebb jelenségként szö- 1 gezhetjiik le, hogy városunk pénzintézetei szilárdan állották meg helyeikéi. A pénzkri- zis alatt, kockázatos vállalatokba nem men­tek bele cs a szoliditás utján haladva, pénz­ügyi erejüket túlhaladó üzleteket nem kö­töttek. A múlt évi pénzintézeti mérlegek nyere­ségszámlája a iegvérmesebb reményeket is kielégíti. Ezt az eredményt vezető igazga­tók, ügyészek sok előzetes tanulmányának és sok folyamatosan türelmes, kitartó és be­csületes munkájának köszönhetjük. Köszönhetjük továbbá a kötelességtudó és nagyérdemű tisztviselőknek, valamint az ügybuzgó igazgazgatóságok és felügyelő­bizottságoknak, akik valamennyien a becsü­letes emberek, becsületes munkáját végez­ték. ,, De köszönhetjük főként annak a szeren­csés körülménynek, hogy az intézetek élén olyan tehetséges és jellemesAi'érfi-ik állanak, akik kerülnek minden presztizshódoltságot, akik ellenségei a szertartásosságnak és ala­koskodásnak, akik barátjai egy férfias köz­vetlenségnek és akik mindenek fölött szere­tik az egyenességet. Es most átadjuk a szót tudósitónknak. A Nagykárolyi Közgazdasági Bank f. hó 8-án tartotta évi rendes közgyűlését, amelyen a részvényesek szép számban jelen­tek meg. A közgyűlésen az igazgatóság beszá­molt a múlt évi működés eredményevei s meg­köszönte a részvényeseknek az irántuk tanúsí­tott bizalmat. A közgyűlés az igazgatóság éltetésével ért véget. A közgyűlésen megválasz­tották igazgatósági tagul Schmidt Antal vállaji malombirtokost, a felügyelőbizottságba pedig Kleiner Dezső helybeli gyógyszerészt, póttagul dr. Falussy Alajos rendőrkapitányt és Lukács Mihály iskolaigazgatót. A közgyűlést a „Magyar Királyiban villásreggeli zárta be. A Nagykároly és Vidéke Takarék- pénztár r.-t. héttőn délelőtt 11 órai kezdet­tel, saját helyiségében tartotta meg harmadik évi rendes közgyűlését. Bunda Miklós elnök a közgyűlést megnyitván, a közgyűlési jegyző­könyv vezetésére dr. Sternberg Endre intézeti ügyészt kérte fel; ezután elnök javaslatára a hitelesítő küldöttség tagjaivá ifjú Csőkör Ferenc, Hahn János, Ludascher János, dr. Sternberg Géza és Rittli István megválasztattak. Ezután az igazgatóság jelentése tudomásul vétetett, a múlt évi zárszámadás és mérleg helybenhagya- tott és a beadott jelentések alapján a nyere­mény felosztási terv jóváhagyatott, az igazga­tóságnak és felügyelő-bizottságnak a felment- vény megadatott. Következett ezután az igaz­gatóság megbízatása lejárta folytán az igazga­tóság tagjai megválasztása. — A választás közfelkiáltással egyhangúlag történt. Megválasz­tattak Bunda Miklós, id. Cserny József, id. Cső­kör Ferenc, Csics Károly, Cziramermann Mi­hály, dr. Egeli Imre, dr. Gulácsy Tibor, Henrich György, Merli János, Solymossy István, Srek Márton, dr. Sternberg Endre és Vonház Antal. Elnök kihirdette az eredményt, megkö­szönte a részvényesek érdeklődését és ezzel a közgyűlés befejezést nyert. Színészet. Színpad. Panaszkodni szeretnék, ha elgondolom, hogy városunknak még képzettebb intelligens egyénei is szerény tapasztalataim szerint na­gyobb élvezeteket keresnek legtöbb esetben a talán kissé léha tartalmú operettekben. Bi­zonyság erre azon egyetlen körülmény, hogy komolyabb tartalmú vígjátékot vagy drámát rendes körülmények között mindig keveseb­bek előtt játszák le színészeink; ami nem növeli ambíciójukat, sőt inkább elkedvetlení­tik a szerepnek megillető érzéssel való elő­adásától. Éhez ugyan jogunk nincs, de ki­parancsolhat a közérzületnek, mely az em­berben mindent meggyőz, őt magát pedig senki és semmi. Ezt a közérzületet tartja feszült állapotban a pártoló közönség szor­galmas s nagy számú látogatása, melylyel azonban csak nagyon ritkán örvendeztetjük meg a törekvő színigazgatót. Különben is miért panaszkodom? Nem mi vagyunk a hibásak e dologogban, hanem azok, akik minket ilyenekké neveltek. De talán azok sem, hiszen ők is úgy lettek ne­velve a múltban, mint mi a jelenben; kü- lömbség csak az, hogy nemzedékről nemze­dékre erkölcsünk és Ízlésünk lassú lépésben haladva vette fel a mai formáját, mely hosszú évtizedek fejleménye s nem egyetlen gene­ratio munkájának eredménye. Mi már ilyenek maradunk. Olyan mázzal vagyunk bevonva, mely emésztő rozsdaként marja egész valónkat s tönkre marná azt, ha 3sak a megtisztító tűz, a való életet leghüebb ilakjában ecsetelő komoly jellegű színdara­bok nem szabadítanák meg időnként e rozs- iától s nem ébresztené öntudatára időnként íz élvezetek között mámorában fuldokló em­bert, aki csak néha, akkor is szégyenkezve ragy félve kiált segítségért a sülyedés árká- íak szélén. Egy néhány ilyen komolyabb tartalmú színdarabot már láthattunk a közel múltban, nelyhez joggal csatolhatjuk a „Halló“ cimü ! felvonásos vígjátékot is. Pesti asszony sze- elmes egy főhadnagyba s egy fél évig min­ien nap telefonon felszólítja szerelmesét a lölgy. A főhadnagy látatlanul megszereti, smerkedóst óhajt, sőt kéri, hogy látogassa t meg legény-lakásán. Az asszony megteszi ly furfanggal, hogy még akkor sem ismeri leg őt. Közvetítő szerepet játszik a daráb­an a főhadnagynak hadnagy társa, aki gyesen hozza a szerelmeseket össze telefon tján. Ez a való életnek egy bizonyos tükre, íelyben szemben találkozik a hitvesi és a zerelmes szív. Győz az utóbbi, mert a ziv szava, de közben nagy tusákon megy eresztül s nem tűr haladásában, szándéká- an akadályt. Gyönyörködtette a közönséget Vécsei I. Pénzintézeti közgyűlések. (S) Pénzintézeteink évi közgyűlésének ismertetésére külön rovatot nyitunk, mert fontos közgazdasági ténynek tekintjük azt a körülményt, amidőn az intézetek vezetői a részvényeseiknek beszámolnák egy évi mű­ködésükről. Tudjuk jól, hogy az elmúlt óv panaszra bőven adott okot. A bizonytalanság általános érzete nyomasztólag hatott gazdasági életünk minden ágára. De legtöbbet szenvedtünk a Ruhát fest és vegyileg tisztit Hit iittol Sámuel villany- és gőzerőre berendezett intézetében. = Nagykároly, Kölcsei-ut I. = a római kath. templom me llett Alapiittatott 1902. Telep: Petöfi-ut 59.

Next

/
Thumbnails
Contents