Közérdek, 1914. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1914-02-14 / 7. szám
2-ik oldal. Nagykároly, Könyök-utca 11. szám. Készítek a gyökér eltávolítása nélküf- is : természetim fogpótlásokat aranyban és vulkánit kautschukban ; szájpadlás nélküli fogpótlások u. m. : aranvtiidak. koronák, csapíogak a legmüvészi- esebb kivitelben. Foghúzás. Fogtömés. KÖZÉRDEK __ __________ 19 14. február 14. 7-ik szám. vizsgázott fogtechnikus. tani azt a hazafias mozgalmat, melyet az ország első pénzintézete, hetvenötéves fennállása alkalmából inditott útnak. A Fáy András alapította Pesti Magyar Első Takarékpénztár Egyesület ez évi közgyűlésén Falussy Árpád részvényesindit- ványozta azt, hogy az intézet jövő évre átviendő majd egy milliót kitevő feleslegéből egy százalékot, egy oly kulturális alap megteremtésére fordítsa évenként, mely segítségére siessen a nemzetiségi vidékeken lakó magyarságnak, hogy sikerrel vehesse fel azt a harcot, melyet ott létfentartása, s a magyarság fennmaradása érdekében viv. Egyben azt indítványozta az egyesület elnöke, hogy hívják fel a magyarországi többi 850 intézetet hasonló akció megindítására, melyre a jelenlegi szorongatott viszonyok között a magyarságnak, — ha ezer esztendőn — a vérrel, verejtékkel megőrzött hazát tovább is uralni akarják, feltétlenül szüksége vau. Falussy e hazafias indítványát a jelenlevő részvényesek egyhangú lelkesedéssel tették magukévá, s mi most e helyen, megismételjük e jeles hazafi indítványát, s felhívjuk pénzintézeteinket, hogy e nemes alapra tőlük telhető mértékben, de feltétlenül s minden esztendőben áldozzanak. Mutassák meg azt, hogy a magyar tőke is tud lelkesedni a magyar érdekekért, s hogy bennük is oly fennen lobog a hazafias érzés, mind azokban a nemzetiségi pénzintézetekben, melyek az ő szempontjukból dicsérendő, — nagy 1 áldozatokat tudnak hozni, a saját nemzetiségi érzületükért. Hisszük, hogy a nagy veszedelmek idején minden magyar megtalálja nemcsak szivét, melyet a tökénél sokszor és sokáig hiába kerestünk, hanem a józan eszét, mely azt parancsolja, hogy mentsük meg maguknak ezt az országot, melyet őseink karddal szereztek, de amit az utódok véres verejtéke avatott azzá, amivé lett ? Vasutasok teaestélye. (3) Rózsák a havon is nyílnak, s a léinek is vannak virágai . . , Akik ott. szorongtunk szombaton este a vasúti állomás zsúfolásig megtelt helyiségében : ezt a szóvirágot láttuk testet ölteni, az életbe reális értékként kilépni és tiszta lelkeknek illatával mindeneket betölteni. Ki merné azután a szombati fényes mulatság után azt mondani, hogy Nagykároly város közönsége — mint az eddigi mulatságoknál láttuk — megbuvik otthon, a családi tűzhely melege mellé és nem vesz részt az igazi, ha- misithatlan polgári mulatságon ! Ahol oly sok szép leány és asszony jelent meg, ott a mulatságnak fényesen is kellett sikerülnie. Azok a virágok azért virítottak oly frissen a havas szombati estén, mert az egymást megértő polgári társadalom adta a mulatságon a találkát egy mi nah. Eyy hang azt súgja az én lelkem mélyében, hogy a polgári társadalom tömörülésének hajnala volt ez a szombat este. És amikor láttam azt, hogy a város vasutas i társadalma ily szépen tudott tömörülni — bár egyszerű teaestety kereteben is — önkéntelen eszembe jutott, hogy a vasutasok miért nem ! tudnak vagy akarnak egyesületi, kaszinói élet j révén, oly szépen tömörülni, mint ahogy azt ! sokkal kevesebb lakosságú városban megtették ? * * * Szombaton este zajlott le a nagykárolyi vasúti tiszti- és altiszti kar által a vasúti állomás összes termeiben rendezett teaestély, melynek erkölcsi értékét nagyban emelte az is, hogy azon részt vett Mándy Bertalan, a debreceni üzletvezetőség helyettese is. Már a kora esti órákban zsuffolásig megtelt az étterem és a szomszédos váróterem előkelő, intelligens közönséggel, akiknek soraiban ott láttuk városunk büszkeségét; a legszebb leányokat és asszonyokat. Az udví.rias rendezőség alig győzte bevezetni a hatalmas rózsakoszorut és a termek alig voltak képesek befogadni a résztvevők sokaságát. Este 9 órakor vette kezdetét a tea kiosztása. Tizenegy bajosabbnál-bájosabb házileány, névszerint: Andó Erzsiké, Barna Giziké, Fábián Mariska, Kaizer Erzsiké, Lovass Margitka, Rovass Ilonka, Nagy Berta, Rock Ilonka, Réthy Mariska, Steib Ilonka és Vörös Berta — a háziasszony — Aczél^ Ferencivé urnö vezetese' alatt, kimondhatlan kedvességgel szolgálták fel a teát, amely után kezdetét vette a tánc. A — nap fáradalmaitól rendkívül kimerült — hatósági kiküldött sürgetésére azonban a rendezőség kénytelen volt a táncot megszakítani és a tombolajátékot megtartani. Óriási érdeklődés mellett folyt le a tombola és a sok-sok apróbb tárgyak kiosztása mellett — melyek között különösen a főbb Huszthy Zoltán műtermében Nagykároly, Kossutb-utca 5. készülnek a pompás kidolgozású Othonban vagy a helyszínen eszközlendö bármiféle csoport, épület stb. felvételre készséggel vállalkozom úgy helyben mint vidéken. Kellemes meleg műterem!!! Jutányos árak! esztendő úgy suhant el fölötte, hogy a szerelem tüze még nem perzselte meg szilajon csapongó fántáziája pille szárnyait. Érdekkel, feszült figyelemmel hallgatott. S ez jól esett nekem. Még nem szerettem, — talán nem is fogom szeretni soha, — de érdekelt. Érdekelt, mint minden lény, kinek belső világa együtt rezg, harmonikus az enyémmel, S ezt éreztem meg benne első találkozásunk alkalmából azonnal. Egyéniség volt, Saját felfogással. Nem az iskolák ködös tanításai ülték meg a lelkét, noha alkalma volt rá, hogy kifogassák önállóságából, — hiszen érettségije is volt, — hanem egyéni gondolkozásának szinte megdöbbentő kiforrottságát mutatta. Körül rajongták mind az ifjú emberek. Csinosak, szellemesek, gazdagok, mint pillehad a virágot. S tényleg, közöttük úgy tűnt fel nekem, mint egyenes növésű ró- xsatő. Büszkén, bátran emelkedett ki közülök, mint trónusán a király. S én úgy vettem észre, hogy a nagy udvar, mely lépten-nyomon környékezi oly távol áll gondolatvilágától, mint a Saturnus csillaga a naptól, senki sem tudott annak közelébe férkőzni. Hideg, okos, kimért udvarias volt mindenkivel szemben. Hagjából még hiányzott a szerelmesek vibráló skálája, még tágra- nyilt szemekkel tekintett mindnyájunk arcába, senki előtt sem hunyta le azt. Nyár volt. A nagy folyó hatalmas hulí lámái gyors ütemben csapkodták a mesterségesen kikövezett partokat. A meleg sürü párákban szállt a vizek felé. Egyszerű tutajok, csendesen úsztak lefelé. A rajta levők subáikba gyöngyölve aludtak a tiszta menyboltozaton. A csillagokon kezdtük s csakhamar a szerelemnél tartottunk. A térzene valami divatos, buja keringőt húzott lágyan, sejtelmesen. A hangulatát szinte megágyazták ennek az estnek. Senki sem volt körülöttünk. Mintha összebeszéltek volna, valamennyien i sétára indultak a gyönyörű parkba. S én , néztem csillogó fekete szemébe. S beszéltem, mintha idegen férfiú dikcióját hallgattam volna, oly gyönyörrel ütötték meg fülemet saját szavaim. S ő hallgatta. Oly áhítattal, hogy nem mertem abbanhagyni. S egy szót sem felelt. Máskor beszédes ajka félig nyitva, gyöngyfogsora kivillant belőle. Tágra nyílt szemmel szinte kéjesen szürcsölte azt, amit mondottam. S nem vallottam szerelmet. Csak beszéltem arról, hogy tudnám én szeretni azt, aki {szivemet remegésbe hozhatná, mennyire imádnám,.isteníteném. Gondolata a parancs, ; szeme egy villanása rabszolga készség . . . S igy telt el egy óra. A társaság lármés i hangon, nevetgélve tért vissza. Csipkelődő tréfákkal próbáltak kizökkenti ábrándos hangulatunkból. S mi álmatagon egymásra nem is tekintve, haladtunk a sétány fehér, kavicsos utjain a nyaraló felé . . . Útközben, mintha véletlenül történt volna, kezével kezemhez ért. Mintha villámszikra pattant volna ki belőle. Á kapu előtt búcsúzott a társaság. Én maradtam utoljára. 8 mikor mesterien finom kis kezét hóditó mosollyal bucsuzásra nyújtotta szinte remegve súgta felém: — . . , S megremegtettem én a szivét ? Éngem tudna szeretni . t . Rátekintettem félig csodálkozva, szána- kozón: — Nem tudom, még nem tudom . . . S most lassan, szomorúan csúszott ki kezemből kis keze s ő bánatosan, fehéren, I mint egy megtört angyal libent be a kapu sötét boltozatján, s szinte világított ártatlan sugárzásában. Bérlet kerestetik. 200 holdtól 350 holdig lakással ás gazdasági épületekkel együtt. Cím a kiadóhivatalban.
