Közérdek, 1914. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1914-01-24 / 4. szám
Nagykároly, 1914. jajpár 24. 4-ik szám. VI!. évfolyam KÖZÉRDEK \ ÉFJMELLÉK KERESKEDELEM, IPAR ES TTIEZŐGAZDAS A 6 ÉRDEKEIT SZOLGÁLÓ TÁRSADALMI HETILAP Megjelenik minden szombaton regre). Nyilttér sora 50 fi ér. — Kéziratot nem adunk vissza. Előfizetési és hirdetési dijak felvételére csak felelős szerkesztő jogosult Szerkesztőség és kiadóhivatal Gróf Károlyi György-tér 36. Telefon 95. Felelős szerkesztő SINIKÓ ALADÁR. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva egy évre 7'— kor. félévre 3'50 kor Vidékre postán küldve egy évre 8'— kor. félévre 4. ko Egyes szám ára 20 fillér. „hogy a magyar pénzt gyüjthessen!“ . . És kérem a minisztert, hogy tegye lehetővé a magyar népnek, hogy végre elérkezvén a teherviselésnek leg végső határához, adjon már egyszer módot arra, hogy megint pénzt gyüjthessen, mert a pénzgyüjtésre a lakosságnak is, a pénzügyi viszonyít.k is nagy szüksége van!“ Ezeket mondta Hegedűs Lóránd, a magyar gazdasági viszonyok egyik leg d i- posabb ösmerője. Kinek mondott a ? A közoktatásügyi miniszternek-e, aki rombadölö falusi iskolák tatarozására, újjáépítésére adóztatja meg a népet? A belügyminiszternek, aki maga látta, maga könyezte n eg legjobban a felvidéki árvizsujiotta vidékeket a tavasszal és aki ezek lölsegitésére, a leánykereskedelem leküzdésére, a kivándorlás csökkentésére adóztatja meg a társadalmat? Nem. Nem nekik mondotta. Krobatin közös hadügyminiszternek mondta, akinek dreudnoughtok, uj egyenruhák, létszámemelés és minden egyéb más a dolga, csak a magyar nép, a magyar társadalom gazdasági válsága, a magyarság pusztulása idegen előtte, mert nem ösmeri ezeket a viszonyokat, távol él tőlünk. Azért nemcsak érthető hanem méltányolni, megéljenezni és szerelni való ez a bátor, de elkeseredett, őszinte, de fájó kijelentés, ami Hegedűs juóránd minden szót megfontoló ajkát elhagyta, ha nem sírna mögötte a legnagyobb kétségbeesés, a társadalom helyzetéin k őszinte meztelensége, amit már fönn, a magyar élet irányitő fórumanin is észre kezdenek venn meg akarnak látni és — érteid. És ebben a megértésben több a biztató, optimista örömet keltő momentum, mint a kamatleszállítás sivár tényében, mert itt a gazdasági kényszerűség, ott, fenn pedig az ébredő szeretet és megértés az irányadó és ez az utóbbi ezerszer szükségesebb a mai ellenségeskedő, marakodó magyar életben, mert csak ennek a szeretetnek és megértésnek a nyomán virágozhatik ki a magyar kereskedelmi és közgazdasági élei! „Hogy a magyar pénz gyüjthessen. . .“ Ki mondta ezt? Bankigazgató, gazdasági szakértő, képviselő, delegátus vagy a magyarság barátja, aki magas polcán is tud megértője, szerető barátja lenni ennek a hálás, mindébe beletörődő magyarságnak? Igen Hegedűs Lóránd mindenkor megmaradt ennek a becsületességben emelkedő embernek, ez mentetie szertelenségeit, ez RUBLETZKY KALMAN iiői- es uriciiiat-ariKliá%a iMGYUAßOLl, Deák-tél* 1$. Ajánlja legdusabban felhalmozott áruraktárát mindenféle vászon, Ítész feliérne- miiekben, úgyszintén színes és feliéi' damast asztaliéi'ítéltekben. TÁRCZA. Vetetek van az isten ... — Irta : Verner Jenő. — Margit, a szőke csoda, valami ideges vágyakozással óhajtotta már a csöndet. Olyasvalami után áhítozott, ahol nincs semmi zaj, társadalmi nyűg, vagy fényűzés, ha ugyan fényűzésnek lehet nevezni azt a sok vendéglátást, színházba, korzóra, hangversenyre és zsurrajárást, mely ezer változataiban is végre sablonná válik s az érdeklődés központjában álló asszonyt, s a törékeny rendszerét öli meg. Meg kell adni, hogy ura elég jó pazar bőkezűséggel szórja aranyait a idegférfi, selymekre, utakra, más úri passziókra, lakása is a művészet kincsesháza, melyben a gondtalan élet biztosítéka: az anyagi bőség kézen fekvő, még is úgy találja a szőke csoda, ahogy őt férje ura flörtölő barátai nevezik, hogy sem a briliánsok, sem a nagyvárosi úri kényelem nincsennek Ínyére Valami sajátságos rángás cikázik át habfehér testén, valahányszor a gyerekkori barátnő Pápai Nagy István tanító felesége ir a faluból. Ez a csöndes, cseresznyefeketeszemü, ábrándos asszony az ötödik gyereket szoptatja már és most is olyan áradozással, olyan végtelen nemes egyszerűséggel irja le a családi otthonát, azt a szeretet, mely ott él a meleg lelkében egy barna, kis igényű tanító iránt, aki még csak nem is gavallér, mert esztendőkig jár egy-egy öltözet ruhában, nem is áldozatkész, aki az ő Ilonkájának valami párisi divat után készítessen ruhát, hanem megvannak azzal, ha Ilonka valami batiszt- ból üti össze a falusi Ízlés igazán szalonképtelen toalettjét. Micsoda naivitással irja le a gyerekei buksi fejét, az arcuk alma pirosságát, melyet ajkukra von a falu levegője, talán egy tál krumpli, mely előttük gőzölög. Ez a csoda asszony megroggyan a do'og- ban, hozzá áll a mosóteknőhöz, aki valamikor francia novellákat fordított, ecsettel dolgozott, s fényes budoárról álmodott. Ez az asszony, aki havonkint 41 forintot kap I szivarra sem költő, a krajcárokat fogához 1 verő urától, unos-untalan arra kéri Margitot, j méltóságos Cséffay Tibor cs. és kir. kamarás feleségét: — Gyere el egyszer Margit, nézd meg a szegény emberek boldogságát. mélyen leszállított olcsó árban vásárolhat == férfi és fiuöltönyökre való legfinomabb gyapjúszöveteket valamint a hozzá szűk- ^\.d.Qlf posztó divatáruházában séges összes kellékeket BBBNagykároly, Deák-tér A „Közérdek“ állandóan 1000 példányban jelenik meg.
